Mit gondoltok Bruno Bauer és James George Frazer azon elvéről, hogy a kereszténység jobban a pogány vallások leszármazottja, mint a zsidóé?

#4.

Frazer szerint a húsvét Ostara és Istár/Astarte/Ianna ünnepéből származik, míg a nagyböjt Tammuz gyászolásának babiloni szokásából származik, míg a pünkösd pedig a római florália, rozália és a kelta beltane keveréke.

A modern történészek ezzel szemben hangsúlyozzák, hogy az első keresztények zsidók voltak, és a húsvét a legősibb keresztény ünnep. Ez alapján 1000%-ig kizárt, hogy bármiféle kapcsolatuk lett volna például keltákkal. A babiloniakkal meg pláne nem, akiknek a birodalmát már szanaszét hódították más birodalmak, és a Római Birodalmon kívül éltek ezeknek a mezopotámiai népeknek a leszármazottaik. Astarte meg kánaánita istennő, aki a zsidók hitében kb. démoni szerepet kapott. Mi a fenéért vettek volna át egy babiloni szokást, ha volt saját ünnepük is ekkor, és a húsvét dátuma azzal együtt mozog az évben? Pláne, ha a babiloni vallást már nem sokan gyakorolták, mert sokakat áttérítettek először valami hellenisztikus hitre, utána meg a zoroasztrianizmusra. A kelta elméletet gondolom nem kell tárgyalni, mert úgy röhejes ahogy van, az a feltételezés, hogy a kezdeti, üldözött zsidókeresztény közösségek elutaztak a Római Bir. határain kívülre eső kelta törzsterületekre, hogy aztán visszamenjenek, és átvegyék a szokást. Kicsit anakronisztikusnak érzem. A nagyböjt szintén röhejes. A negyven nap eleve egy bibliai szám, ami egy bibliai dátum mozgásához viszonyul. A pünkösd szintén zsidó gyökerű, ez a második legősibb keresztény ünnep. A sávuótban gyökerezik, ami aratási hálaadó ünnep volt a templomban, valamint a tóraadás és a törvényadás ünnepe is volt. Persze ez nem azt jelenti, hogy a kereszténységre tért lakosság ne őrzött volna meg kereszténység előtti szokásokat (pl. májusfa), de ennek kb. köze nem volt a valláshoz, az új naptárban valamelyik legközelebb eső ünnephez hozzákötötték. Aminek más a dátuma, más a tartalma, mások a szokásai, más a története, mások a gyökerei, azok nem azonos ünnepek.

A karácsonynál valóbban lehetett ábrahámi vallásokon kívüli befolyás, de nem úgy, és nem olyan, ahogy azt például Frazer mondja. Nem a szaturnália, hanem a Sol Invictus, a mithraizmus legnagyobb ünnepe állhatott kapcsolatban a dátummal, ami egy a kereszténységgel együtt, keletről érkező misztériumvallás volt a klasszikus görög-római vallás válságakor. Egyszerű az ok: a szaturnália nem dec. 25-én van, és soha nem is volt akkor. Aurelianus császár éppen amiatt tette Mithrász "születésének" (pontosabban kőből kipattanásának) ünnepét ekkorra, mivel ekkor sem a perzsák, sem a rómaiak nem ünnepeltek. A yule feltételezése eleve anakronizmus, mivel azelőtt, hogy egyáltalán találkoztak volna a germánokkal a keresztények, hogy vehettek volna át egy germán ünnepet, amit amúgy eredetileg a téli napforduló (dec. 21.) utáni teliholdtól ünnepeltek.

Persze mindez csak felszín. Akik igazán a mély vízbe akarnak ugrani, azok a Jézus-mítosz elméletet követik. Szerintük a pogány vallások nem a kereszténység felszínére hatottak csak, hanem a belső tartalma onnan származik. Tehát Jézus szerintük nem volt történelmi személy, hanem mindenféle pogány istenek szinkretizmusa. Itt is van egynéhány anakronizmus (például a Krisnából eredeztetés), vagy logikátlanság.