Adott-e lehetőséget a vallási szabadságra a Bizánci Birodalom?

Császár függő volt. Volt egy bizánci császár, aki még a kopt keresztényeket is elnyomta, mert hogy azok eretnekek, a zsidókat pedig kitiltotta Jeruzsálemből.

Volt olyan császár is, aki építtetett egy mecsetet, hogy a bolgárok ellen felfogadott arab zsoldosoknak legyen hol imádkozniuk.

Szia

Volt amikor adott lehetőséget, és volt amikor nem. Hiszen elég sokáig állt a Birodalom.

Érdekes dolgot olvastam a hanyatlásáról, de érinti a kérdésedet is, ezért ide másolom neked:

"Ám nem a politikai áskálódás vezetett a birodalom hanyatlásához. A reneszánsznak, a reformációnak, a felvilágosodásnak és a tudomány egyre népszerűbbé válásának köszönhetően Európa nyugati része kezdett átalakulni. Bizáncban azonban nem csupán eretnekségnek tekintették még a legkisebb változtatást is, hanem végül már egyenesen államellenes bűncselekménynek.

Ezenkívül a politikai változások is nagy árat követeltek a birodalomtól. A VII. században Antiókia, Jeruzsálem és Alexandria iszlám uralom alá került. A szláv betörések a Balkánra, valamint a longobárdok győzelme Itáliában végképp elválasztotta egymástól Rómát és Konstantinápolyt. A birodalom támogatásától megfosztott Róma összekapcsolta sorsát a felemelkedő nyugati germánokkal. Az egyre jelentéktelenebbé váló, konstantinápolyi székhelyű birodalom mindinkább göröggé vált. Majd 1054-ben teológiai nézetkülönbözőségek miatt a görög ortodox pátriárka és a római katolikus pápa kölcsönösen kiközösítették egymást, ami olyan szakadást idézett elő az ortodox és a katolikus egyház között, melyet máig sem tudtak orvosolni.

1204-ben további katasztrófa sújtotta a birodalmat. Április 12-én a negyedik keresztes hadjárat seregei Jeruzsálem felé tartva elkövették azt, amit Sir Steven Runciman történész „a történelem legnagyobb bűntetté”-nek nevezett: kifosztották Konstantinápolyt. A Krisztus nevében gyújtogató, fosztogató, nőket megerőszakoló keresztesek lerombolták a várost, és zsákmányukat Velencébe, Párizsba, Torinóba és más nyugat-európai központokba hurcolták.

Több mint 50 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Konstantinápoly kiheverje a történteket, ám ekkorra a birodalom már csak árnyéka volt önmagának. Velenceiek és genovaiak tartották markukban az állam gazdaságát, nem sokkal később pedig a Bizánci Birodalomnak az iszlám világhoz tartozó törökök nyomásával is szembe kellett néznie.

Ez a nyomás a birodalom elkerülhetetlen bukásához vezetett. 1453. április 11-én II. Mehmed szultán 100 000 katonát és egy erős hajóhadat felsorakoztatva, ostrom alá vette a várost. Konstantinápoly mindössze 8000 védelmezője hét héten át kitartott. Majd május 28-án a betolakodók elözönlötték a várost a vizesárok egyik gyengén őrzött pontján keresztül. Másnap a főváros már az ellenség kezén volt. Mehmed, ekkor már győztesként, állítólag könnyekre fakadt, és így kesergett: „Micsoda várost fosztottunk ki és pusztítottunk el!” A Bizánci