A megtért személyek miből gondolják, hogy valóban Isten felé tértek meg?

Elvileg mielőtt megszülettünk ismertük Jézust. Na, akit ismersz és újra találkozol Vele felismered, nemde?

Különben ez a találkozás teljesen felülírja a saját Istentelenségünket. Ő bennem és én Őbenne. Nála otthon van és békesség.... minden értelmét felülhaladó békesség. Áldás.

Szerintem ezt abból lehet tudni, hogy megtettünk azokat a lépéseket, amelyeket Jézus tanított, hogy hogyan válik egy ember megváltottá, és ami le van írva a Bibliában. Ezután a Szentlélek belénk költözött, aki meggyőz minket, hogy valóban Isten gyermekeivé váltunk, és már nem a világhoz tartuzunk, hanem Jézushoz, aki szeret minket, és elvezet egészen a célig. Ez nem érzés, ami változékony és könnyen becsaphat, hanem hit (ami a megismert Jézusba vetett bizalom). Ez a személyes ismerete Istennek szilárd, nem változékony és nem csap be. Egy embert is, ha jól megismertél, akkor tudod vele kapcsolatban, hogy mire számíthatsz. Istennel kapcsolatban is tudhatjuk, hogy mire számíthatunk, mert Jézus és az újszövetség írói mindent leírtak róla, ami ránk, emberekre tartozik. Szóval be kell fektetni elég sok erőfeszítést és munkát, bibliakutatást hogy megismerjük Jézust és az ő tervét az üdvözülésre, de abszolút kifizetődő. Ha valaki teljes szívvel keresi Istent, és az ő Országát, az meg is találja, ezt Isten ígérte a Bibliában. Ha valami nagyon megéri, akkor az örök élet Isten Országában és az eljövendő tökéletes újjáteremtett világában az igen! Főként, ha a másik lehetséges végállomást tekintjük, vagyis azt, hogy megsemmisülni ezzel a világgal együtt tűz lángjában...

És nyugodtan mondjátok rám, hogy agymosott, az ilyen címkéket büszkén viseljük, hiszen a keresztény vagy keresztyén szó is egy csúfnév volt eredetileg, amit a korai keresztényekre aggattak a hitetlenek.

üdv, a javuló Stefán