Halálunk után megyünk a mennyországba( ha jók voltunk) vagy megkell várni a végítéletet?

"az én királyságom nem ebben a világban van"

Bármi lesz ebben a világban az nem Isten királyságára vonatkozik

Kérdező: "Halálunk után megyünk a mennyországba( ha jók voltunk) vagy megkell várni a végítéletet?"

Én úgy emlékszem ez a téma már nagyon sokszor felmrült és képben volt. Nem baj. Gyorsan vázolom a helyzetet.

A bűnbeesés (Ádám és Éva) óta zárva volt a menyország Paradicsom kapuja. Senki nem mehetett a Oda a halála után, haem várakozó helyre került mint pl. a Seol.

Ezt a kaput jézus feltámadásakor megnyitotta, ahogy a Seol kapuit is. Onnantól kezdve az igaz hitű keresztények, akik Jézus krisztusi hitben haltak meg, azok testi haláluk után ide kerülnek.

Amikor Jézus meghalt prédikálta az ISten Evangéliumát a holtaknak is. Az igazakat magával vitte a Paradicsomba, Isten Országába!

Nem véletlenül mondta a kereszten a bűnbánó latornak sem, hogy"még ma velem leszel a Paradicsomban".

Pál apostol is első térítő utján megjárta a Paradicsomot (3. ég) lélekben, amikor megkövezték és kivonszolták tetsét a városon kívűlre, miután halottnak nyílvánították. Ott olyan dolgok történtek vele, amikről nem volt szabad beszélnie az embereknek.

Tehát az igazhitű keresztények testi haláluk után a Mennyei Paradicsomba, Isten országába kerülnek. Ők Jézus eljövetelekor, visszajövetelekor fognak feltámadni és uralkodni fognak Jézus Krisztussal együtt Jézus örökös társaként a hitetlenek felett.

Akinek nem lesz részük az első feltámadásban, azok majd csak Jézus ezer éves Királyi uralkodása után fognak feltámadni (ítéletre). Ez az utolsó ítélet a második feltámadás, ahol és amikor minden elpusztúl tűz által és halál többé nem lesz. Ők a cselekedeteik szerint lesznek megítélve és még itt és ekkor sem fog mindenki teljes mértékben elkárhozni ill. a pokolra vagy a kénköves tüzes tóba vettetni, ami a második halál. Viszont akiknek nem volt részük az első feltámadásban, de viszont a második halálban sem részesülnek (tüzes tó), hálás kegyelemben részesülnek, de sosem lesznek Jézus örökös társai, mert azt a vonatot már lekésték.

Aztán ISten Új Eget és Új Földet teremt, ahol nem lesz éjszaka, Isten világossága és dicsősége fog beragyogni mindent.

Mind ezekre igék vannak, amiket most nincs időm kiírni, de, ha valakit valóban érdekel eme igazság egy kis kutatással és olvasással utánajárhat.

Ez a kérdés szerintem nem egészen egyértelmű a Biblából! Vannak versek, amelyek úgy beszélnek a halálról, mint egy alvó állapot, míg más versekből azt lehet gondolni, hogy egyből a mennybe kerülünk a fizikai halálunk után.

Csak megjegyzem, hogy a lator esete, hogy "ma velem leszel a paradicsomban" pont egy rossz példa arra, hogy egyből a mennybe kerülünk. Ugyanis a lator Jézus feltámadása előtt halt meg! Ez még az ó szövetség ideje! Ezenkívűl Jézus szinte biztosan nem a mennyre gondolt, hogy ott lesz vele aznap a lator. Jézus 3 napig halott volt. Még a feltámadása után se ment fel egyből az Atyához! A lator nem lehetett vele a mennyben aznap.

A gazdag és Lázár példázatából az derül ki, hogy van egy "Ábrahám kebelének" nevezett hely, ahová az ószövetségi szentek kerültek (2 kivételével: Énokh és Illés, akiket felvett magához Isten). A lator is valószínűleg ide, Ábrahám kebelére kerülhetett.

Nem foglalkoztam még mélyebben ezzel a témával, de nem triviális a dolog. Nagyon sok részt át kellene venni ehhez a Bibliából. Ez egy nagy téma, egy-egy kiragadott vers nagyon kevés ehhez.

Mégis, kiragadnék egy verset:

"Te pedig menj el a vég felé, és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén." Dán 12:13