Kicsoda Jézus? Eltérőek a nézetek.

#18 Egész Biblia csak egy tündér mese..

Bebizonyították-e, hogy a Biblia hamis? Nem.

VAJON a tudósok és a bibliakritikusok valóban bebizonyították hogy a Biblia tévedéseket és fantázia szülte képzeteket tartalmaz? Nem.

Egy könyv, amelyet hamis színben tüntetnek fel? Nem.

„A Föld tengely körüli és a Nap körüli kettős mozgásának a tantétele hamis, és teljességgel Szentírás-ellenes.” Ezt a megállapítást tette a római katolikus egyház Index Kongregációja egy 1616-os határozatban.1 Vajon tényleg ellentétben áll a Biblia a tudományos tényekkel? Vagy hamis színben tüntetik fel?

GALILEO GALILEI 1609—1610 telén az ég felé fordította újonnan kifejlesztett teleszkópját, és négy holdat fedezett fel, melyek a Jupiter körül keringtek. Az, amit látott, megdöntötte az akkoriban uralkodó nézetet, mely szerint minden égitestnek a Föld körül kell keringenie. Korábban, 1543-ban Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász már felállította azt az elméletet, hogy a bolygók a Nap körül keringenek. Galilei igazolta, hogy ez az elmélet tudományos igazság.

A katolikus teológusoknak viszont ez eretnekség volt. Az egyház már régóta úgy tartotta, hogy a Föld a világegyetem középpontja.2 Ezt a nézetet olyan írásszövegek szó szerinti magyarázatára alapozták, amelyek úgy ábrázolták a Földet, hogy azt „az ő oszlopain [fundálták], nem mozdul az meg soha örökké” (Zsoltárok 104:5). Galileit Rómába rendelték, ahol megjelent az inkvizíció előtt. Könyörtelen kihallgatások során kényszerítették arra, hogy vesse el felfedezéseit, élete hátralevő részét pedig háziőrizetben töltötte.

Galilei halála után mintegy 350 évvel, 1992-ben a katolikus egyház végül is elismerte, hogy Galileinek tulajdonképpen igaza volt.3 De ha Galileinek volt igaza, akkor vajon a Biblia tévedett?

A bibliai szövegrészek igazi értelmének felfedezése

Galilei hitte, hogy a Biblia igaz. Amikor tudományos felfedezései ellentmondtak bizonyos bibliaversek akkoriban elfogadott magyarázatának, ő úgy érvelt, hogy a teológusok nem fogják fel pontosan a szövegrészek igazi értelmét. Végül is „két igazság soha nem mondhat ellent egymásnak” — írta.4 Azt a gondolatot vetette fel, hogy a pontos tudományos meghatározások nem mondanak ellent a Biblia hétköznapi szavainak. A teológusok azonban nem engedték meggyőzni magukat. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a Földre vonatkozó minden bibliai kijelentést szó szerint kell érteni. Ennek az lett a következménye, hogy nemcsak Galilei felfedezéseit vetették el, hanem ezeknek az szentírási kijelentéseknek sem fogták fel az igazi értelmét.

A józan észnek igazából azt kellene nekünk diktálnia, hogy amikor a Biblia „a földnek négy szegletére” utal, ez nem jelenti azt, hogy a bibliaírók szó szerint négyzet alakúnak gondolták a Földet (Jelenések 7:1). A Biblia a hétköznapi emberek nyelvén íródott, sokszor alkalmaz eleven szóképeket. Tehát, amikor a Biblia arról beszél, hogy a Földnek „négy szeglete”, tartós ’alapja’, „oszlopai” és „szegletköve” van, akkor nem tudományos leírást ad a Földről, hanem nyilvánvalóan szóképekben beszél, ahogy azt gyakran tesszük mi is a mindennapi beszédünkben (Ésaiás 51:13; Jób 38:6). *

Galileo Galilei című könyvében L. Geymonat életrajzíró ezt a megjegyzést tette: „Azok a szűk látókörű teológusok, akik a bibliai okfejtés alapján korlátozni akarták a tudományt, csak azt érték el, hogy magának a Bibliának rontották a tekintélyét.”5 Valóban ezt tették. Tulajdonképpen a teológusok bibliamagyarázata volt az — és nem maga a Biblia —, ami ésszerűtlen módon korlátozta a tudományt.

A vallásos fundamentalisták ma hasonlóképpen eltorzítják a Bibliát, amikor ragaszkodnak ahhoz, hogy a Föld teremtése hat 24 órás nap alatt történt (1Mózes 1:3–31). Ez a nézet sem a tudománnyal, sem a Bibliával nem egyezik. A Bibliában — csakúgy, mint a mindennapi beszédben — a „nap” szó rugalmasan használt kifejezés, változó hosszúságú időegységeket fejez ki. Az 1Mózes 2:4-ben (Katolikus fordítás) mind a hat teremtési napra úgy történik utalás, mint egy mindent átfogó „napra”. A Bibliában a „nap”-nak fordított héber szó jelentheti egyszerűen azt is, hogy ’egy hosszú időszak’.6 Így tehát nincs bibliai indok, hogy ahhoz ragaszkodjunk, miszerint a teremtési napok mindegyike 24 órás volt. A fundamentalisták ezt másképpen tanítják, és ezzel hamis színben tüntetik fel a Bibliát. (Lásd még a 2Péter 3:8).

20-as.

Az újszövetség tanai szerint jézus volt az elsö teremtmény.

De ha nem ő lett volna, akkor sem Ádám lenne isten egyetlen első szülött fia.

A "fia" jelző az embereknél arra utal hogy istenkövetök vagy szolgái.

Eleve a kettö szó az újszövetségben volt mikor ugyanazt jelentette.