A húsvét egy ősi lopott pogány, kelta ünnep?
Az ateista mémbázison olvastam Turi Tamástól.
Én úgy tudtam, hogy zsidó gyökerű, az egyik legkorábbi őskeresztény ünnep, aminél gyakorlatilag csak a vasárnap és a nagypéntek a régebbi, bár utóbbi kb. egyidős a húsvéttal. A zsidók pészah ünnepén az egyiptomi kivonulást ünnepelték, ez volt a legnagyobb ünnep az évben, Jézus is ennek megüléséért érkezett Jeruzsálembe virágvasárnap.
Akkor tényleg ez egy kelta ünnep volt, aminek a helyére tették a korai keresztények a húvétot, és ellopták?
#17.
Plusz kelta, germán, egyiptomi stb. ünnepek, és több ünnepnap lesz, mint az év napjai. Bár a rómaiaknál már így is szinte az volt a jeles nap, ami nem ünnep. Lehetetlen lett volna olyan napra tenni, amin egyetlen egy pogány ünnep sincs.
válasza:Szerintem teljesen mindegy, hogy a ma "húsvétnak" mondott ünnepet mi mindenre lehet visszavezetni (nyilván van benne a héber pészahból/kovásztalan kenyerekből is, meg bele vannak gyúrva a népi/pogány hagyományok is). A lényeg az, hogy teljesen elszakította magát az intézményesült kereszténység az eredeti gyökerektől. Már maga az időpont is, (ahogy írták: a "tavaszi nap-éjj egyenlőség utáni első holdtölte utáni péntek) egy utólag létrehozott, kitalált dolog.
A páska és kovásztalan kenyerek kezdete NEM kötődik a teleholdhoz. Az Örökkévaló rendelése az volt, hogy a hónapok kezdetét az újhold jelenti. Az év első hónapja pedig az az időszak - az egyiptomi kivonulás körülményei és leírása alapján - amikor a len és az árpa már kalászos, a búza viszont még nem érik. Amelyik újhold ekkorra esik, az jelzi az első hónap elsejét. Innen számolódik a páskabárány leölésének (14-e), illetve a kovásztalan kenyerek első napjának (15-e) a sorrendje. Szó nincsen péntekről, teliholdról, de még nap-éjegyenlőségről sem.
#22.
Az antijudaizmus terjedésével a kereszténység függetleníteni akarta magát minden téren a zsidó vallástól, ezért gáz lett volna azt mondani, hogy pészah előestéjének harmadnapja. Ekkor magyarázták meg gyakorlatilag a zsidó naptár eltérését, így nem kellett a zsidóság ünnepére hivatkozni.
Amúgy minden évben ez a felállás, mindig ugyanúgy egybeesik gyakorlatilag a két ünnep.
válasza:"Az ateista mémbázison olvastam"
Akkor biztos igaz...
válasza:-Mester, mi a hosszú és boldog élet titka?
-Az, hogy soha ne vitatkozz hülyékkel.
-Szerintem ez butaság!
-Igazad van.
válasza:Szia
A kiírt kérdésedre tulajdonképpen választ is adtál a kérdésed alatt.
A pászka (héb.: peʹszach; gör.: paʹszkha) ünnepe az Egyiptomból való kivonulás előtti este lett bevezetve. Az első pászkát i. e. 1513. abib (később niszánnak nevezték) 14-én, telihold idején tartották meg. Ezután évente meg kellett ünnepelni.
2Mózes 12:17–20, 24-27
"Tartsátok meg a kovásztalan kenyerek ünnepét, mert ezen a napon hozom ki a seregeiteket Egyiptom földjéről. Tartsátok meg ezt az ünnepet nemzedékeken át. Hosszú időkre szóló rendelet ez. Az 1. hónap 14. napjának estéjétől kovásztalan kenyeret egyetek a hónap 21. napjának estéjéig. Hét napig ne legyen a házatokban kovász, mert ha valaki kovászosat eszik, legyen akár bevándorló, akár vér szerinti izraelita, azt az embert meg kell ölni Izrael közösségében. Semmi kovászosat ne egyetek. Kovásztalan kenyeret egyetek a házaitokban.«
Hosszú időkön át tartsátok meg ezt a rendelkezést, amely nektek és a fiaitoknak szól. És ha majd bementek arra a földre, melyet Jehova nektek ad, ahogy megmondta, akkor is tartsátok meg ezt az ünnepet. És ha a fiaitok ezt kérdezik tőletek: »Mit jelent ez az ünnep?«, akkor mondjátok el nekik: »Ez pászkaáldozat Jehovának, aki elment az izraeliták háza mellett Egyiptomban, amikor csapással sújtotta az egyiptomiakat, a mi családjainkat viszont megmentette.«”
Erre a nép mélyen meghajolt és leborult."
Abib (niszán) hónap a Gergely-naptár március–áprilisára esik. A pászka után a hétnapos kovásztalan kenyerek ünnepe következett niszán 15–21-ig. Tehát a pászkán arról emlékeznek meg, hogy az izraeliták megszabadultak Egyiptomból, és hogy Jehova „elment” a házaik mellett, amikor megölte Egyiptomban az elsőszülötteket. A mezőgazdasági időszakot tekintve, az árpaaratás kezdetén tartották meg ezt az ünnepet: 2Mózes 12:14, 24–47; 3Mózes 23:10.
Ez Isten által hozott rendelet, amelyet kötelesek voltak megtartani, vagyis megemlékezni arról, hogyan szabadultak meg az egyiptomi rabságból.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!