A húsvét egy ősi lopott pogány, kelta ünnep?

A nyúl kultusza, mint az újjászületés szimbóluma, pedig a neolitikumba nyúlik vissza.

[link]

"The deposition of hares and young animals suggests periodic springtime rituals involving animal dismemberment and offerings with a focus on fertility and renewal, and this interpretation is supported by hare folklore."

Azaz a nyúl imádás idősebb a zsidó szokásoknál és Jézusnál is, mindez tavasszal. Azaz a kereszténység nélkül és a kereszténységen túl is van élet és spiritualitás.

De mi is az értelme a kérdésnek? Hogy önigazold a saját hited? Turi Tamást akarod meggyőzni? Vagy az erősíti a hited, hogy azt hiszed egy anonim fórumon meggyőzöl ateistákat arról, hogy a te hited a valódi vagy hogy mit kell ünnepelni Húsvétkor?

Kérdező, a napéjegyenlőség ősibb bármilyen vallásnál, tehát senki sem lopott senkitől, hanem minden náció a saját kultúrájának megfelelően ünnepelte ezt a pontját az évnek. Nyilván más népek számára más volt fontos ezen a napon, egy kínainak más, mint egy egyiptominak, meg más mint egy vikingnek, már csak a földrajzi és a florális-faunális különbségek miatt is.

Én ateista vagyok. Ha én elkezdem ünnepelni a Tésztaszörny Materializálódásának Napját a tavaszi napéjegyenlőségnél, akkor én loptam a keresztényektől az ünnepet?

Ma már divat mindenféle történelmi ismeret, módszer és forráshasználat nélkül a keresztény ünnepekre ráfogni, hogy pogány eredetű, ami ferdítés. A pogány ünnepek nagy többségéről valójában elég keveset tudunk, zömében azt is egyébként főleg keresztény szemtanúk leírásából. De több mindent is érdemes még figyelembe venni:

1. Léteznek a történelemtudományon belül olyan kutatási területek, mint az emlékezettörténet, az identitástörténet, a kulturális antropológia. Ennek a szaktekintélyei pl. Mircea Eliade, Jan Assmann, Aleida Assmann, Emile Durkheim, stb. Ezek mentén érdemes elindulni.

2. Módszertani hiba azt gondolni, hogy mondjuk (kisarkított példa) az azték piramisok építése az egyiptomiak szolgai átvétele. Figyelembe kell venni, hogy az egyes kulturák hogyan hathattak egymásra.

3. Az emberek régen sokkal inkább együtt éltek a természettel, mint ma. Még 100 éve is, pl. a paraszti társadalmakban ez megfigyelhető. Megfigyelték az évszakokat, a különböző csillagászati jelenségeket és az ünnepek adtak egy keretet az évnek. Hogy a téli/nyári napforduló és napéjegyenlőség fontos szerepet töltött be a legtöbb kultúrában, abban semmi meglepő nincs és nem szolgai átvételről beszélünk.

4. El kell választani egy ünnep népi és vallási szimbolikáját. Attól, hogy vannak olyan népi szimbólumok, babonák, játékok, amik adott esetben nem a kereszténységben gyökereznek, attól még egy ünnep keresztény marad és nem válik pogánnyá.

Módszertani tévedés a húsvétot egybemosni egy pogány tavaszünneppel. Teljesen más a keresztény húsvét és a pogány tavaszünnep tartalma. A húsvét valóban vallási tartalmát tekintve a pészachban gyökerezik, ha megnézzük a nagyszombati katolikus liturgiát, akkor láthatjuk, hogy lépten-nyomon utal a zsidók egyiptomi fogságból való kivonulására (oké, egy ateistától nem várható el, hogy mélyebben ismerje a katolikus liturgiát). Ahogy az Úr kivezette a szolgaságból a választott népet, úgy vezeti ki a bűn szolgaságából Krisztus az Újszövetség népét. Most attól, hogy a népi kultúrában a nyúl amúgy egy termékenységi szimbólum, ami a tavasszal van összhangban, attól még a keresztény húsvét nem a nyúlról szól, hanem Krisztus feltámadásáról.

Egyébként szintén téves a Mindenszenteket összemosni a kelta Samhain-nal. Főleg úgy, hogy a Mindenszentek ünnep keresztény eredetét is ismerjük.