Mi szükség van apológiáról, apologetikára, hitvédelemre, ha a Teremtő úgyis megvédi az igaz hitet, és a hit is megvédi ez esetben önmagát?

Fontos, hogy Isten emberként jött el, hogy megváltson és embereket küldött el hogy terjesszék az Örömhírt. Megtehette volna, hogy mindenkinek beleteszi a fejébe az információkat, eldönti az egyén hogy akarja e avagy sem, és minden sokkal sokkal egyszerűbb lenne. Ugyanakkor nem így látta jónak. Embereket küldött hogy terjesszék a kinyilatkoztatott igazságát. Mondhatni őket tette szócsövéül. Az apologéták, de ugyanígy a papok és szentek is Isten "szócsövei", küldöttei. Isten úgy védi a hitet, hogy ezeket az embereket elküldi és karizmákat ad nekik.

Az a lényeg, hogy igazából itt az a kérdés, hogy miért tett Isten úgy, ahogy, ez pedig egy értelmetlen kérdés, de ezt nem kell szerintem bővebben kifejtenem, ugyanis hívőként talán érthető.

Azért, hogy megmutassuk, hogy a keresztény hit nem vakhit.

Például rá szoktak kérdezni, hogy az ÚSZ könyveit önkényesen válogatta össze az egyház, valami központi hatalom. Vagy, hogy nem is őrződött meg a szöveg és beleírkáltak az Újszövetségbe, az egyház szájaíze szerint. Vagy hogy megváltozott a hit tartalma az eredetihez képest. Vagy hogy Jézus nem is mondta magát Istennek. Vagy hogy önkényes a Szentháromság hit. Vagy hogy semmilyen érv nem szól amellett, hogy a kereszténység üzenete igaz. stb. Elég bizonytalan alapokon áll az a hit (inkább hiszékenység), ami egyedül a Biblia elolvasásán és szimpla elhívésén alapul, de semminek nem néz utána.

"az igaz hit úgyis megvédi önmagát"

Eloszor is, nem vedi meg szerintem.

Masreszt vannak olyan szelsoseges ateistak, akik abbol elnek, hogy a hiten, a vallason, az istenhivokon gunyolodnak, oket provokaljak, megpedig sokszor ugy, hogy nem tudjak, mi a hit, mi a keresztenyseg, mi a Biblia stb.

Veluk szemben allnak ki az ilyen "apologetak" (mintha bocsanatot kellene kerni valamiert...), hogy ne maradjanak szo nelkul a kihivasok.

Azert ha megfigyeled, mind a tamado ateistak, mind a hitmagyarazok tulnyomo tobbsegben ferfiak, akiknek az az elkepzelesuk, hogy ez valami harc, amiben az egyik vitazoknak le kell gyoznie a masikat. Pszichologiai szempontbol ego-novelo hatasa van.

Eredetileg persze alapjaban megelhetes, az ateistakat vezeto "guruknak" is, de lassan az apologetaknak is jo beveteli forras.

2-esnek igaza van, hiába nem értesz vele egyet.

Az apologetika egy ókeresztény "műfaj" és eredetileg az eretnekségekkel szemben, tehát a kereszténységen és az Egyházon BELÜL védte a keresztény hit tisztaságát. Az egy dolog, hogy vitatkozhattak pl. zsidókkal is, de akkor is a többi kereszténynek szólt, az ő hitük megerősítésére. A nagy katolikus vs. protestáns hitviták lényege, hogy a saját "embereink" ne menjenek át a másik felekezetbe. Amikor Pázmány Péter vitairatot írt Alvinci Péterhez, akkor maximum csak részben Alvinci Pétert akarta a katolikus hitre téríteni. Ez sokkal inkább a katolikusoknak szólt, hogy miért ne térjenek át a protestáns hitre.

Ha ateistákkal "vitatkozunk" olyan szempontból, hogy szeretném, hogy higgyen, akkor az nem feltétlen apologetika, hanem inkább misszió/evangelizáció.

Az apologetika valamely vallás, eszme vagy tan védelme vagy ajánlása.

A szó a görög apologia főnévből és az apologeoma-i igéből (jelentése szóban védekező, valaminek vagy valakinek a védelmére elmond valamit) ered, úgy a bibliai, mint a köznyelv is sajátos értelemben használja; jelentése: védekezés, önvédelem, hitvédelem/hitigazolás, védőbeszéd (a klasszikus görög jogrendszer technikai kifejezéseiből maradt fenn: a vád kézbesítette az ítéletet (kategoria), amire a vádlott egy apologiával válaszolt; ez egy formális beszédforma volt, amelyben az ellene felhozott vádak megcáfolásával próbálkozott).

Az apologetikát folytató személyt (pl. a kereszténység védelmezőit,[2][3] tudósokat,[4] újságírókat) apologétának nevezik. Az apologéták a kereszténységen belül az ókeresztény egyház korai szakaszában élő írók (i. sz. 120–220 közötti) csoportját alkotják, akik a művelt pogányoknak címezték a kereszténységet védő írásaikat.

Wikipedia

Nincs szükség semmire sem.

Az igaz hit mindig feltámad. Egy olyan bolygón is, ahol semmi se volt, kialakul. Mindig. Ez evolúció..., Minden létező visszalényegül istenné egyszer.

Az igaz hit örök erőforrású.

Az emberek ezeket azért találták ki, mert a szervezetükben pénz van, amit továbbra is szipolyozni akarnak az arra alkalmas emberekből.