A vasárnap a hetedik nap? Vagy a szombat?

Miért te tudsz olyan helyet mutatni, ahol eltér a két szám? Miért egyezik mindig a kettő, ez nem életszerű. Nagyon is könnyen lehet, hogy ez egy szólás, hiszen elég gyakori fordulat.

Amit magyarázol, hogy az a szombat nem szombat volt, nos az viszont tényleg erőltetett.

#19

Te is tekintélyre hivatkozol, csak esetedben saját magadra, önmagad tartod tekintélynek. Én a Bibliára hivatkoztam, ahol több helyen is szombatnak nevezi Jézus halálát követő napot (persze ez is tekintélyre való hivatkozás lehet), ezen felül linkeltem egy írást, amit tőled és tőlem is okosabb emberek írtak. Legalábbis ebben a témában biztos okosabbak.

Három teljes nap vagy harmadnap?

"Ettől az időtől kezdte Jézus jelezni a tanítványainak, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell, hogy öljék, és harmadnapra föl kell támadnia."

"Az Emberfiának sokat kell szenvednie, el kell, hogy vessék a vének, a papi fejedelmek és az írástudók, meg kell, hogy öljék, és harmadnapra föl kell támadnia."

"De Isten harmadnapon feltámasztotta, s megadta neki, hogy megjelenjen"

"eltemették, és harmadnapon feltámadt, az Írások szerint."

Mindenhol harmadnap szerepel, Jézus magáról is így jövendölt, az apostolok (Apcsel, Pál levele ahonnan még idéztem) is harmadnapot írtak később. Tehát péntek, szombat és vasárnap a harmadik, amikorra fel kellett támadnia.

szp72,

Oké, szóval nem is esett 40 napig az özönvízkor, Mózes sem töltött el negyven egész napot a hegyen az Úr jelenlétében, Illés nem gyalogolt negyven napon át a Hórebig egy kevés pogácsa erejével, Eszter királyné sem három konkrét napnyi böjtről beszélt (lehet, hogy voltak, akik még javában böjtöltek, mikor a király már rég megkegyelmezett nekik), és nyilván maga az Úr sem negyven napnyi nemevés után éhezett meg - ezek mind csak ilyen kábé, "sokidő" vagy "kisidő" értelmű szavak, nem is értem, minek bajlódtak a leírásukkal, hiszen semmi jelentőségük.

Arról pedig én nem tehetek, hogy te nem ismered a bibliai korok gondolkodását és megnevezéseit, hanem XXI. századi fejjel akarod értelmezni az Írásokat. Sok sikert hozzá.

22es,

Nézd, mutatok valamit:

"Dávid azonban négyszáz emberrel tovább üldözé az ellenséget; kétszáz ember pedig ott megállott, mivel fáradtabbak valának, mintsem hogy a Bésor patakán átkelhettek volna. És találának a mezőn egy égyiptomi embert, a kit Dávidhoz vivének, és adának néki kenyeret, hogy egyék, és megitatták őt vízzel. És adának néki egy csomó száraz fügét és két kötés aszuszőlőt; és miután evett, magához tért, mert HÁROM NAP ÉS HÁROM ÉJJEL sem kenyeret nem evett, sem vizet nem ivott. És monda néki Dávid: Ki embere vagy te, és honnan való vagy? Ő pedig monda: Égyiptomi ifjú vagyok, egy Amálekita embernek szolgája, és elhagyott engem az én uram, mivel megbetegedtem immár ma HARMADNAPJA."

Itt egyazon történeten belül látjuk mind a kétféle kifejezést, amik szemmel láthatóan ugyanarra az időszakra (három teljes nap) vonatkoznak. Ugyanilyen értelemben használták az apostolok is. Az megintcsak a mi modern felfogásunk miatt van, hogy a kettőt különbözőnek gondolnánk.

Hóseás meg így ír:

"Megelevenít minket két nap mulva, a harmadik napon feltámaszt minket, hogy éljünk az ő színe előtt."

Itt az látszik, hogy a harmaDIK napon történő dolog egyenlő azzal, hogy "két nap múlva". Ha a Felkent azt akarta volna mondani, hogy péntekről vasárnapra fog feltámadni, akkor "két nap és két éjszaka" lett volna a prófécia. De nem az volt.

@ "Oké, szóval nem is esett 40 napig az özönvízkor,"

A szólás értelmében 40 napot egyfolytában megszakítás nélkül. Valóban nem életszerű, hogy az pontosan 24x40 óra volt.

@ "Mózes sem töltött el negyven egész napot a hegyen az Úr jelenlétében,"

Nem igazán hiszem, hogy éjszaka ment fel és nappal jött le, hogy kijöjjön a pontos egyezés. A nappalok száma alighanem eggyel több lehetett.

@ "ezek mind csak ilyen kábé, "sokidő" vagy "kisidő" értelmű szavak, nem is értem, minek bajlódtak a leírásukkal, hiszen semmi jelentőségük."

A szólás a folyamatosságot akarja hangsúlyozni, s nem a kerek precizitást, mert ez utóbbi lényegtelen és nem életszerű.

Rendben, te hidd ezt, mindenki más pedig úgy látja, ahogy akár én, akár mások írták itt a kérdés alatt.

Egyébként igen, a 40 nap se jelent feltétlenül pont 40 nappalt és 40 éjjelt.

"Megelevenít minket két nap mulva, a harmadik napon feltámaszt minket, hogy éljünk az ő színe előtt."

Itt is 2 nap és éjjel telik el, mint Jézus esetében.

De mondok neked jobbat, Jézus feltámadásának idejét egyáltalán nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy harmadnapra már fel volt támadva (tehát vasárnap hajnalra). Sőt mondok még jobbat, a Biblia szerint ekkor szállt alá az alvilágba:

"Az emberek halálra adták, de a Lélek életre keltette. Általa ment el a börtönben lévő lelkekhez is, és hírt vitt nekik"

Hmmm, Isten beszéde vs. két hozzászóló véleménye a GyK-n, miszerint "nem életszerű" és "nem feltétlenül annyi"... kinek is higgyek...?

Amúgy persze, mindannyian azt csinálunk, amit akarunk. Én maradok az Írások komolyan vételénél.

"Két nap múltán életre kelt, harmadnapra föltámaszt bennünket, és élünk majd előtte." (Hos 6,2)

@ "Itt az látszik, hogy a harmaDIK napon történő dolog egyenlő azzal, hogy "két nap múlva"."

Pontosan. Harmadnapon=2nap múlva. Jézus harmadnapon támadt fel vasárnap, vagyis két nappal előtte pénteken halt meg.

"Én maradok az Írások komolyan vételénél."

Az Írás komolyan azt írja, hogy szombat előtti napon halt meg, mégse fogadod el.

szp72,

Rendben, megértettem, szóval a "három nap, három éjjel" egyenlő két nappal.

Szerintem ne raboljuk tovább egymás idejét.