A vasárnap a hetedik nap? Vagy a szombat?

Szia,

A vasárnap a hét első napja. A Bibliában az Ószövetség szerint a hét első napja: a teremtés hetének kezdőnapja.

Korábban Európában is a hét első napjaként tartották számon, és többek között az Egyesült Államokban, Grúziában, Iránban, Izraelben, Kanadában, Örményországban és Portugáliában ma is az.

A Tízparancsolatban ezt olvassuk: “Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt! Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat, de a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belől van! Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.”

Üdv. Péter

Az a "csak azért" elég durva megfogalmazás. Az a "csak azért", a kereszténység lényege és az örökélet kulcsa. A keresztények számára az új hét kezdete. Az Úr napja az Újszövetségben a feltámadás napját, a vasárnapot jelenti, a hét első napját, ami a kenyértörés napja is.

Amúgy tessék:

https://www.youtube.com/watch?v=9a9x0GM-pTA

Az az érdekes pl. a 6-os válaszoló által képviselt keresztény elgondolásban, hogy habár az Örökkévaló terve a hetes számra épül, maga a teremtés is ezt támasztja alá, a korszakok felosztása is ennek felel meg, ehhez képest itt az ú.n. "nyolcadik" napot teszik meg kiemelt fontosságúnak, ami az Isten rendjében valójában már nem tartozik ehhez a korhoz, hanem az utolsó ítélet napja és az "új ég, új föld" kezdete. Vagyis mindazok, akik ennek megtartását veszik szentnek (az elválasztott napok ugyanis jelek az emberek fiain, hogy hová tartoznak), ezáltal sajátmagukat a második feltámadás részeseivé nyilvánítják. Ezzel szemben a hetedik nap (sabbat) ünneplése az Úr második eljövetelével kezdődő milleneumi időszak, és az első (Pál szerint: jobb) feltámadás jele. Ennek részeseit az Írás egyháznak (kihívottak gyülekezete), szenteknek, igazaknak mondja.

Amúgy a Felkent feltámadása a bibliai gondolkodásmód és napszámítás alapján valamikor a hét első napját (vasárnap) megelőző éjjel folyamán történt, sőt inkább a szombat végén, naplementekor, amikor is betelt a három éjjel és három nappal, amit a föld gyomrában kellett töltenie.

8as,

A két (három, több) napos munkaszünet viszonylag modern fejlemény. Az Örökkévaló törvényében ez a rend szerepel:

""Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat, de a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja (nyugalma, pihenése): semmi dolgot se tégy azon""

A megpihenés a minden olyan dologtól való tartózkodást jelenti, ami nem tartozik az Isten bölcsességéhez, és a testvérek/felebarátok gondviseléséhez. Ilyen értelemben a normál hétvégéink/szabadnapjaink is 'munkanapok', hiszen a saját dolgunk után járunk olyankor is (bevásárlás, otthoni teendők, családi programok, stb.).