A vasárnap a hetedik nap? Vagy a szombat?

#9

Jézus pénteken halt meg, ez egészen biztos, tehát nem támadhatott fel szombaton. Ha péntek első nap, szombat a második nap, akkor vasárnap a harmadik nap.

11es,

Miből gondolod, hogy pénteken történt a keresztrefeszítés?

13as,

ha csak úgy nem :D

#12

Mert a Biblia szerint a következő nap szombat volt, felénk pedig szombat előtt péntek van.

"Amikor beesteledett, mivel az előkészület napja, vagyis szombat előtti nap volt"

15ös,

De jó, hogy pont ezt a helyet idézted be! Ott olvasható, hogy "előkészület" napja volt, egy sabbat azaz nyugalomnap előtti nap. A héber/arámi gyakorlat az volt, hogy a napoknak nincs nevük, csak sorszámuk (pl. a hét első napja). A sabbat/nyugalom megnevezést pedig nem kizárólag a heti hetedik napra használták, hanem az Örökkévaló minden ünnepe sabbat, hiszen meg kellett nyugodni minden munkától ezeken a napokon.

Így tehát az evangéliumokban lejegyzett előkészületi nap nem automatikusan azonos a mi heti péntekünkkel, hanem egyszerűen egy ünnepnap előtti felkészülési időszakot jelöl. Milyen ünnep volt az Úr halála idején éppen Izraelben? Pont a páskát (és kovásztalan kenyereket) tartották, aminek első napja, az első hónap 15-e éppen a Felkent halála bekövetkezte után kezdődött, alkonyatkor. Ezért írja, hogy még az ünnep előtt le akarták venni a testet a keresztről.

Vagyis egyáltalán nem egy pénteki napon halt meg az Úr, hanem a páska estéjén, a kovásztalan kenyerek ünnepének első napja előtt.

Azért vannak nálad és nálam nagyobb szakértők is, itt is egyértelműen pénteket írnak mind a 4 evangélium alapján:

[link]

Még a pontos évet és napot meg behatárolták. Az is biztos, hogy előtte széder est volt.

"Vagyis egyáltalán nem egy pénteki napon halt meg"

Miből gondolod, hogy bármelyik nap lehetett, csak péntek nem?

Az evangéliumokból teljesen világos, hogy Jézus pénteken halt meg és harmadnapon vasárnap támadt fel. Ez a kettős szombat elmélet meglehetősen erőltetett.

"Készület napja volt. A zsidók tehát kérték Pilátust, hogy töresse meg a keresztre feszítettek lábszárát, és vétesse le őket a keresztről, hogy ne maradjanak szombaton a kereszten. Az a szombat ugyanis nagy ünnep volt." (Jn 19,31)

"A készület napja volt, és közeledett a szombat. Az asszonyok, akik Galileából jöttek vele, utánamentek, és megnézték a sírt, hogy miképpen helyezték el a testét. Aztán hazatértek, illatszereket és keneteket készítettek, de a szombatot a parancs szerint nyugalomban töltötték." (Lk 23,54-58)

"A hét első napján kora hajnalban a sírhoz mentek, magukkal vitték az illatszereket, amelyeket készítettek." (Lk 24,1)

@ "Mert amint Jónás a cethal gyomrában volt három nap és három éjjel, úgy lesz az Emberfia is a föld szívében három nap és három éjjel." (Mt 12,40)

Ugye a probléma az, hogy péntek estétől vasárnap hajnalig sehogy se jön ki a három nap és három éjjel. A helyzet azonban az, hogy az x nap és x éjjel egy gyakori bibliai szólás és nem precíz időmeghatározás.

A szólás tudvalevően olyan nyelvi eszköz, amelyet nem szó szerint, hanem a megszokott sajátos jelentése szerint kell érteni. Például ha valakit "ezer éve nem láttam" akkor az csak azt jelenti, hogy régóta nem találkoztunk.

Az x nap és x éjjel szólás azt jelenti, hogy x napot érintve egyfolytában megszakítás nélkül. Vagyis ez a mondás csak a folyamatosságot akarja hangsúlyozni, s nem a napszakok pontos egyezését. A Bibliában számos helyen szerepel ez a mondás különféle számokkal, de egyetlen egyszer sem szerepel úgy, hogy a nappalok száma eggyel több vagy kevesebb lenne, mert nyilvánvalóan tényleg csak egy mondással van dolgunk, s nem pontos időmeghatározással.

17es,

[link]

Ráadásul, aki azt állítja, hogy pontosan tudja a Felkent halálànak (és/vagy egész földi szolgálatának) időpontját, az alapból kb annyira hiteltelen, mint aki meg kívánja határozni, mikor jön majd el az Úr királysága (hiszen ez a kettő szorosan össze is függ).

Az is biztos, hogy előtte NEM szédereste/páskavacsora volt, hiszen a saját halálàt jelképező étkezésen nem nagyon tudott az Úr részt venni, mivel akkor már halott volt! Ő "A" páskabárány, nem pedig egy páska utáni napon random leölt áldozat. Ha az előző esti étkzés a széder lett volna, akkor ezen a következő napon a zsidók már semmit sem munkálkodhattak volna, főleg nem temethettek, ha mégoly sietve is.

Azért nem lehetett egy heti sabbatot megelőző nap (nálunk péntek), mert a feltámadás felfedezése a hét első napján (nálunk vasárnap) történt, maga a Felkent pedig azt tanította, hogy Jónáshoz hasonlóan 3 nappal és 3 éjszaka időtartamáig lesz eltemetve. Péntek délután és vasárnap hajnal között nincsen három egész nap.

szp72,

Írod: 'az x nap és x éjjel egy gyakori bibliai szólás és nem precíz időmeghatározás.'

Tudnál erre igehelyeket mutatni? Mármint ahol nyilvánvaló és bizonyos, hogy nem a konkrét leirt számokra kell gondolni.