Miben különböznek a metodisták a kálvinistáktól?

Nem sokban hasonlitanak.

A metodistak az anglikanokbol valtak ki, tehat mar egy protestans egyhazbol, John Wesley teologiaja alapjan. Wesley az anglikanok 39 cikkelyebol pont a kalvinizmusbol szarmazo tanitasokat vette ki. Abban hisznek, hogy az embernek ujja kell szuletni es meg eleteben megszentelodhet. Az anglikan hagyomanyok miatt van liturgiajuk es rogzitett imaik is, sot az imaorak liturgiait is gyakoroljak (zsolozsmaznak), de nezz utana pontosan, mert orszagonkent is valtozik, hogy az adott egyhaz mit hogy csinal.

Az eleve elrendelest biztosan nem fogadjak el, mindenkinek jarhat az udvosseg, Isten kegyelmebol.

Angliaban az anglikanokhoz hasonloan tobbfele istentiszteleti formajuk van, tehat mondjuk egy templomban egy hagyomanyos 9-kor, 11-kor egy elenkebb, modern zenes, nem annyira kotott stb. Van oltar, keresztek, gyertyak stb. Nagyon nyitott, progressziv, szabad gondolkodasu egyhaz, ugyanakkor kulsoleg nem annyira puritan, mint a kalvinistak.

ez egy amerikai metodista istentisztelet

https://www.youtube.com/watch?v=c92SC6mcKCg&ab_channel=Unite..

ez pedig a magyar metodista egyhazrol

[link]

Szia,

A fő különbség - ahogyan már írták - az életszentség. A 25 metodista hitcikkely elég gyakorlatias, szerintem a 6. jól bemutatja a gondolkodásmódot ami ezt a felekezetet jellemzi: “ Az Ószövetség nem ellentétes az Újszövetséggel, mert mind az Ó-, mind az Újszövetség örök életet kínál az emberiségnek Krisztus által, aki Isten és ember lévén egyedüli közbenjáró Isten és az emberek között. Ezért vissza kell utasítani azokat, akik azt állítják, hogy az ószövetségi atyák csak evilági ígéretekben reménykedtek. Jóllehet a Törvény, melyet Isten Mózes által adott, ünnepi szokások és istentiszteleti szertartások tekintetében a keresztyéneket semmire sem kötelezi, és nincs olyan állam, mely köteles lenne a mózesi törvények polgári életre vonatkozó rendelkezéseit magáévá tenni, azokban az ún. erkölcsi parancsolatok iránti engedelmesség alól egyetlen keresztyén ember sincs felmentve.”

Vagyis nagyon fontos, hogy hogyan élsz! Ahogy a 10. mondja: “Noha a jócselekedetek bűneinkért engesztelést nem szerezhetnek, sem az isteni ítélet szigorú mértéke szerint meg nem állhatnak, mint a hit gyümölcsei és a megigazulás következményei Krisztusban mégis kedvesek Isten előtt és tetszésére szolgálnak; az igaz és élő hitből olyan szükségszerűen fakadnak, hogy róluk az élő hit éppúgy felismerhető, mint gyümölcseiről a fa.”

Ezért van az, hogy a felekezetek közül ma Magyaroszágon az elesettek támogatásra leginkább a metodista jellegű felekezetek helyeznek a legnagyobb hangsúlyt. Egyébként teológiai értelemben talán éppen a reformátusokhoz áll a legközelebb legalábbis a szentséget (sakramentumok) értelmezésében, mint a keresztség és az úrvacsora. A kálvinista fekete-fehérhez képest a színességet a 22. hitcikkely biztosítja: “Nem szükséges, hogy az istentiszteleti szokások és szertartások mindenütt azonosak legyenek, vagy ugyanazon módon gyakorolják azokat, mert ezek mindenkor különbözőek voltak, s országok, korok és szokások különbözősége szerint meg is változhatnak, amennyiben nem ellentétes Isten Igéjével az, ami bevezetésre kerül. Aki pedig saját elhatározásából önkényesen, szándékosan és nyilvánosan megsérti egyházának istentiszteleti szokásait és szertartásait, amennyiben ezek Isten Igéjével nem ellenkeznek, és amelyeket az egyház törvényes elöljárósága is elrendelt és általában elfogadott, azt a személyt azért, hogy mások ugyanilyen cselekedetektől visszariadjanak, nyilvánosan meg kell inteni, mint olyan valakit, aki megsértette az egyház általános rendjét és megsebezte az erőtlen testvérek lelkiismeretét.

Minden egyes egyháznak jogában áll istentiszteleti szokások vagy szertartások bevezetésére, megváltoztatására vagy eltörlésére, de oly módon, hogy „mindenek épülésére legyenek”.

Üdv. Péter

4.

"Egyébként teológiai értelemben talán éppen a reformátusokhoz áll a legközelebb legalábbis a szentséget (sakramentumok) értelmezésében, mint a keresztség és az úrvacsora."

Azért nem a református az egyetlen protestans vallas, ahol csak ez a ket szentseg van, nezzuk csak az evangelikusokat peldaul... vagy az anglikanokat, akiknek a tanitasabol a metodizmus kiindult.

Az osszes klasszikus protestáns vallásban ez a két szentség van, Péter.

A metodizmusnak volt egy korai szakadása Angliában (1849), amikor kivaltak beloluk az ún. reformatus metodistak. Igy akik maradtak, már nemigen kálvinisták.

3-as voltam

Kedves 3/5 Hozzászóló,

Az evangélikusoknál eltér az úrvacsora és a keresztség értelmezése is teológiai értelemben! Az evangélikusok is azt tartják - amit a katolikusok -hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek. Ezért ők is megengedik az un. szükségkeresztséget, ilyen a reformátusoknál nincs. Az úrvacsora az evangélikus tanítás szerint is a hívők találkozása az élő Istennel, aki valóságosan jelen van: a megszentelt kenyér és a bor Krisztus valódi teste és valódi vére, jóllehet a kenyérben és a borban semmiféle fizikai változás nem történik. A kenyér alatt náluk ostya értendő. A reformátusok azonban nem fogadták el Luther tanítását, hogy Krisztus teste és vére valósággal jelen van az Úrvacsorai jegyekben, szerintük, ha Krisztus egyszer az ő igéjében és Szentlelkében velük van, az igazi hitnek semmi szüksége nincs arra, hogy őt még testileg, szájjal ehetően is magához vegye. Jézus szava: "ez az én testem" szerintük egyszerű jelképes beszéd, amivel az Úr, mint minden keleti ember, sokszor élt tanításai során. Szóval ilyen értelemben a református felekezet eltér az evangélikustól, még egyszer mondom “értelmezésében”.

Üdv. Péter

Sziasztok,

“17. cikkely: A keresztségről

A keresztség nemcsak a hitvallás jele és nemcsak az az ismertetőjel, amellyel a keresztyének különböznek azoktól, akik nincsenek megkeresztelkedve, hanem jelképe az újjászületésnek is. A gyermekkeresztséget az egyházban fenn kell tartani.

18. cikkely: Az úrvacsoráról

Az úrvacsora nem csupán a keresztyének egymás iránti kölcsönös testvéri szeretetének a jele, hanem sokkal inkább Krisztus halála által való váltságunk szentsége. Ezért azok számára, akik szabályszerűen, méltóképpen és hittel veszik: a kenyér, amelyet megtörünk, a Krisztus testével való közösség, és a pohár, amelyet megáldunk, a Krisztus vérével való közösség.

Az átlényegülés tana (transsubstantiatio), más szóval a kenyérnek és a bornak a szent úrvacsorában történő lényegi átváltozása nem bizonyítható a Szentírásból, hanem ellenkezik annak egyértelmű szavaival, a szentséget kiforgatja természetéből és többféle babonára adott alkalmat.

Krisztus teste az úrvacsorában csak mennyei és lelki módon adatik számunkra, és csak így vesszük és esszük azt. Az eszköz pedig, amellyel az úrvacsorában Krisztus testét vesszük és esszük: a hit.

Ellenkezik Krisztus rendelésével az, hogy az úrvacsora szentségét megőrzik, körülhordozzák, felemelik vagy imádják.”

Üdv. Péter

" Az evangélikusok is azt tartják - amit a katolikusok -hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek."

A katolikusok biztos nem mondanak ilyet, gyanítom, hogy az evangélikusok sem. Kálvin maga pedig súlyosan elítélte az eretnek anabaptistákat, akik elvetették a gyermekkeresztséget.

Kedves 9-es,

Olvass utána, néhány forrás:

[link]

[link]

Könyvből:

A kereszténység és a világvallások - ökumenikus és vallástörténeti áttekintés a konfirmáció utáni korosztálynak - írta Dr. Bajusz Ferenc...45. oldal az 1991-es kiadásban.

A katolikus és az evangélikus teológia szerint egyaránt igaz, hogy “a keresztség szükséges az üdvösséghez.” Lehet azt mondani, hogy “nem mondanak ilyet” - de mindkét egyház írott hitvallásának egyik tétele ez.

Üdv. Péter