A vallásosak miért fognak mindent a "szabad akaratra", amire nincs magyarázatuk?

#27

Azt mi nem tudjuk, hogy szerves anyag meddig tartható fent, de a génmódosítással elég szép eredményeket lehetne elérni az emberekre vonatkozóan. Egyrészt minőségibbembereket lehetne alkotni, (szebb külső, örökletes betegségek kiütése, talán az intelligenciát is lehetne javítani).

De a halál legyőzését nem ebben, hanem a gépekkel való egyesülésben látom. Valamelyik kommentelő írta, hogy már vannak erre vonatkozó kutatások, és ezt támasztja álá az izrael történész, Yuval Noah Harari "Homo Deus" című könyve is.

A szerző arról ír, hogy az emberek a jövőben egyesülni fognak a gépekkel, és hivatkozott erre való kutatásokra is. Szerint ez a folyamat a Homo Sapiens uralmának a végét fogja jelenteni. Azok már nem olyan emberek, mint mi, nemhiába a könyv címe: Homo Deus (deus=isten).

A szerző szerint ez azt jelenti, hogy két kasztra fog szakadni a társadalomom. Egyrészt lesznek a fejlett, modern emberek, (akik nyilván a gazdag, elit retegből kerülnek ki), akik átestek a gépekkel való egyesülésen, és lesz a maradi, Homo Sapiens faj (ezek a mostani ember), akikkel úgy fognak bánni, mint a 18. században a négerekkel.

Lehet persze azt mondani, hogy a történésznek a jövőre vonatkozó elképzelése sci-fi, de van benne realitás. Ez a bizonyos Homo Deus pedig legyőzheti a halált, hiszen nem is olyan emberek lesznek, mint amilyenek mi vagyunk.

Szerintem az egyetlen egy örök ,az maga az energia.

Szerintem hogy a szellemi fejlődésre nem akarunk pazarolni időt szerintem nagy vétek.Én csak az energiába látok valamit.Ha megnézitek még egy fémdarab is tele van relytett energiával ,amit látványosan úgy csalhatsz elő belőle ,ha pl. összepréseled hítelez.Az anyag a nyomas hatására felhevül és szétdurran.

Szerintem ebben van a megfejtés.Én úgy vélem a szellemmel magasabb szintre juthatunk mint a tehnikával valaha is fogunk.De lehet ,hogy a két fejlődés összehangolódik ,és végül a szellemnek nem lesz szüksége testre.De ezek csak saját illuziók...

A szabad akarat keresztény gondolat, de a teológiai determinizmus, amely a kegyelemtanban jelent meg, szintén. Ez a banezianizmus és a molinizmus katolikus vitájában is megjelent, majd Luthernél és Kálvinnál is megjelenik, akik nem hittek a szabad akaratban.

--

Amúgy én ezzel a "géppé válással" szkeptikus vagyok. A gépek alkatrészei áthaladóan működnek aggregátumként, és nem immanensen, mint az élőlények.