Az apokrif evangéliumok és írások aláássák a kereszténységet?

Nem feltétlen. Pl. a keresztény művészetre, ikonográfiára hatottak egyes apokrif történetek. Lásd pl a fürdető nők a keleti karácsonyi ikonokon.

De van olyan apokrif, ami ellentétes és félrevezető az evangéliumok Krisztus-képével. Alá nem ássák a kereszténységet, mert konkrétan egyházi (katolikus )nyomda is kiadta az apokrifeket, ezek nem titkosak, csak aggyal és értelmezve kell olvasni.

Nem minden apokrif irat. Énok első könyve, vagy Tamás evangéliuma például semmit nem tartalmaznak, amik szembe mennének bármelyik keresztény doktrínával.

Barnabás evangéliuma viszont talán a legjobb példa az alá ásásra, mert ezen apokrif irat szerint Jézus nem halt a kereszten, tehát nem is támadt fel, még életében felvéttetett a Mennybe. Ugye mondanom sem kell, hogy ez miért ássa alá a mainstream kereszténységet.

"Elképzelhető, ugyanis a Kegyes Koránban is vannak apokrifikban is megtalàlható történetek ami ki is veri a biztosítékot a keresztényeknél általában."

Van a Koránban egy agyaggalambos történet, ami egy apokrif gyermekségevangéliumból származó történet. Ez önmagában nem ássa alá a kereszténységet, ugyanis annak az apokrif iratnak is pont ugyanaza a lényege, mint bármely más Jézus történetnek. Igazából teljesen ellentétes a mondanivalója a Koránnal. Viszont nálam azért "veri ki a biztosítékot", hogy benne van a Koránban, mert az a történet egyértelműen hamis, egy késői szöveg, amit a Korán tényként, szentírásként közöl.

#4

Amit most Barnabás evangéliumaként ismerünk, arról azt érdemes tudni, hogy egy iszlám után és iszlám hatásra készült középkori hamisítvány. Ez tény. Szóval nagy jelentősége nincs azon kívül, hogy a muszlimok néha hivatkoznak rá, pedig egyértelműen késő középkori írás. Ha jól emlékszem kb. 12. század a keletkezési ideje. Szóval az az irat speciel nem sok vizet zavart, mert jó ideig nem is létezett.