Teista, ateista vagy agnosztikus vagy?

"Hiszem / nem hiszem / hiszem, ha látom."

Ez a hármas messze nem fedi le a világegyetem lehetőségeit, ugyanis ha valaki a zsidó-keresztény-arab kultúrán kívülről származik, az a saját világképében él. Vagyis az ő hegyeik, vizeik, népeik NEM a keresztény isten alkotása, ez nem hogy nettó hazugság, hanem sértő, vérlázító, másokat semmibe néző álláspont. Ezzel persze nem feltétlen zárják ki, hogy messze, a Közel-Keleten egy keresztény isten is teremtgetett magának ezt-azt (vagy sem). És akár személyesen le is mászhat az égből a keresztények istene megmutatkozni, jó napot, elhiszlek... de az mit sem változtat azon, hogy egy ázsiai, indián, mongol, eszkimó, polinéz... a saját vallásában, világképében él tovább. Mindegy, hogy a beképzelt (csak mi vagyunk, rajtunk kívül semmi más) fehér ember és egyéb marslakók hány istennel rendelkeznek a saját fejük felett. A legtöbb kultúra nem zárja ki a mondjuk úgy: multiverzum lehetőségét, de a sajátjuk mikéntjét nem idegenek fogják megmondani nekik.

Tehát nem csak a "van-e" a kérdés, hanem az "az van-e" meg a "ki-hogyan-merre-meddig" is. A "van-e" kérdés tulajdonképpen ugyanolyan észrevétlen tudat alá bemászó keresztény propaganda, mintha simán odaírnánk kijelentő mondatban, hogy van. Fel se merüljön a buksikban, hogy megkérdőjelezzék bármi mással.

Nehéz kérdés, mert definiálni kellene azt, hogy mi az, hogy isten.

Ha úgy érted, hogy léteznek-e magasabb rendű lények a világmindenségben, akikre az isten jelzőt is lehetne illetni, arra azt mondom, hogy valószínűleg léteznek. Ha viszont olyan istentől beszélsz, aki megteremtette a világot, és beleavazkozik mások életébe, abban nem hiszek.

A vallások isteniben sem hiszek, és bár elvileg egy deista isten léte nem zárható ki, viszont inkább amellett vagyok, hogy a világegyetem spontán módon, a semmiből keletkezett. Ez alapján inkább ateista vagyok