A házasságtörés halálos bűn?
Sajnos hetek óta olyan gondolatok fészkelték be a fejembe magukat, hogy egy másik férfira vágyódom testileg lelkileg, és nem a férjemre.Szeretem a férjemet,mint embert.Nagyon jó apja a csodálatos gyermekeinknek,de sajnos hozzám nem igazán passzol.Az évek alatt sosem veszekedtünk szinte, inkább lassú viz partot most a házasságunk.Elvagyunk!Ez a másik férfi életem nagy szerelme,viszont a szüleim sosem engedték a kapcsolatunkat,titokban voltunk együtt évekig.Majd elhagytam és össze jöttem a férjemmel.Házasság előtt fogant az első gyermekünk,emiatt össze házasodtunk.Nem tudom egyáltalán megtörtént volna-e, ha nem érkezik a csöppség.Az évek alatt is hiányzott mindig az életemből az igazi szerelmem,Ő teljes mértékben ismer,minden rezzenésemet,gondolatomat.Pár hete láttuk egymást és rám írt…szoktunk csetelni.Felmerült benne is, hogy mi lenne,ha találkoznánk.Amiből tudjuk, hogy mi lenne…nem bírnánk magunkat fékezni.A szivem egyik fele vágyik a találkára,viszont napok óta annyira szenvedek a tudattól,hogy ha esetleg meg is történne a dolog,utána mi lenne?Mennyire sérülnék,mennyire sérülnének a gyermeke (meg ha nem is derül ki a dolog)?! A gyermekeim érzik,ha valami nincs rendben velem. Nyilván eddig is érezték,hogy nem vagyok 100% boldog,de az apjukkal mindent megteszünk, hogy nekik a legjobb legyen.
A másik, hogy nem tartom magam tökéletes hívőnek,ritkán járok templomba,viszont nem szeretném a jó Istent megbántani. Ezt tudom és érzem, csak rettenetesen őrlődök :( tudatosan cselekednék, kétlem, hogy lenne erre feloldozás. De ha megteszem akkor kárhozatra kerülök, ha nem teszem úgy elek le egy életet, hogy vágyódom más iránt. Borzaszto ez a dolog. Mindenem mellet félek, ha megteszem Isten elveszi tőlem a legnagyobb boldogságaimat, a gyermekeimet, hogy megbűntessen. Kérlek ne ítéljetek el,valakinek muszáj erről beszélnem.
Melyik férfi volt az ördög műve, a kísértés? ... A hosszútávon is vonzó vagy a jó férjnek tűnő alapanyag?
Melyiket küldte az Isten?
Vallástól és házasságtól függetlenül megcsalni a másikat szerintem egy nagyon alja dolog úgy hogy azt tudom rá mondani hogy ne tedd.
Ha megcsalod azzal elárulod a bizalmát, tönkreteszed a házasságod és bántod őt és a gyereket is.
Ha nem vagytok boldogok együt azt a gyerek is megfogja érezni.
Én azt javasolnám hogy beszéld meg a férjeddel. Próbáljatok barátságban elválni és tartani a jó kapcsolatott is utána.
Neki se lesz jó ha nem vagy boldog mellette.
Szerintem egy dolgot mindenképp tarts szem előtt, és sohase téveszd szem elől, ez pedig, hogy a gyermekeidnek mit okozna egy ilyen dolog.
A gyermekek számára egy életre szóló trauma a családjuk széthullása, még felnőtt korukban is évtizedekig szenvedhetnek az ebből eredő komplexusoktól.
Én elhiszem, hogy nagyon jó lenne boldog lenni amellett, aki iránt vonzódsz, de a múló boldogságod árát nem csak te fogod megfizetni, hanem olyanok, akik nem tehetnek az egészről.
Amikor gyermeket vállaltál, akkor vállaltad ezt is,hogy lehet, hogy évtizedekig nem leszel boldog. Ha úgy gondolod, hogy te ezt az áldozatot nem akarod vállalni, akkor a gyermekvállalásra sem álltál készen, és felelőtlenségedért más is szenvedni fog.
A házasság nem rólad, a férjedről, és a boldogságotokról szól, hanem elsősorban a gyermekek biztonságáról.
Én csak azt mondom, ne légy felelőtlen. A gyermeked boldogsága, egészséges felcseperedése olyan felelősség, ami értelmet ad az életednek, és ez az értelem kárpótol az elveszett boldogságért.
Továbbá, a férjeddel sincs veszve semmi. Melletted maradt hűségben, nem hagyott el, gondoskodik rólad és a családról. Sok nő összetenné a kezét, ha sikerülne egy ilyen pasit fognia magának. A másik pasi bizonyította valaha is, hogy kész ilyen áldozatot meghozni, mint amit te és a férjed hoztok meg nap mint nap? A férjed bebizonyította, hogy hű társad marad. Lehez, hogy csak rossz a kommunikáció köztetek, lehet, hogy csak nem tudja dekódolni a problémádat, mert azt várod, hogy ő magától jöjjön rá, mert "az az igazi szerelem", ezért vonzódsz a másik pasihoz.
Elnézést a pejoratív megfogalmazásért, de ez a tipikus női hülyeség. Nem az az igaz szeretet, hogy a másik kitalálja, mit gondolsz. Egy kellően manipulatív pszichopata is képes lehet erre. Az igazi szeretet az, amit a férjed tesz, aki minden nap felkel, hogy a rólad és a családjáról gondoskodjon, akkor is, ha szívesebben csinálna mást, vagy lenne más nővel. Az igaz szeretet nem egy érzés, hanem egy ígéret. Nagyon pátoszosan hangozhat, de akkor is így van.
Egyetértek Titussal.
Annyit hozzá fűznék azonban hogy a gyerek azt is megsínyli ha a szülei nem boldogok.
Nem tudok sajnos tanulmányról ami azt vizsgálta volna hogy a boldogtalan szülők vagy elváltak (és azon belül is a válás után milyen viszonyban voltak a szülők) pontosan milyen hatással voltak a gyerekekre.
Ezenfelül egy fontos rész az hogy :
"de a múló boldogságod árát nem csak te fogod megfizetni,"
Tehát a kérdés részben az is hogy ha meglépnéd abból mi is lenne?
Csak lefeküdnétek párszor aztán szétmennétek? vagy egy nagyon boldog és működő párkapcsolatot (majd házasságot és családot) alakítanátok ki?
Az is kérdéses hogy a férjed vajon hogyan viselné. Ha megromlana a kapcsolatotok akkor az károsabb lenne a gyerekre.
(amiket írtam annak azzal az elgondolással írtam hogy vagy a férjeddel maradsz vagy megbeszélitek és elváltok, tehát a megcsalás az nem opció)
Kedves utolsó válaszoló! Ezek nagyon jó kérdések. Azt tudom, hogy ha mi akkor együtt maradunk (hívjuk) Szerelemnek, akkor szerettünk volna házasságot, sok gyermeket. Ő is mindent kétkezi munkával meg tudna teremteni. Viszont én akkor ezt nem vállaltam be. Fontosabb volt, hogy mit gondol a család. Most ahogy beszélgettünk azt mondta ugyan úgy, sőt talán jobban szeretné a gyermekeimet, mint engem. Mindig kedvesen kérdez róluk. Azt mondta, ha bármiben tud segíteni szóljak. Mivel kis városban élünk tud is rólam kb mindent. Aggódott értem az elmúlt évek alatt is.
Az más tészta, hogy a férjem biztos nem engedné, hogy ő is nevelne a gyerekeinket.
Ahogy csetelünk azt írta, hogy tudja, hogy nem válnék el, de néha találkozgathatnánk és arra a pár órára nagyon boldoggá tenne.
A férjem is rosszul viselné a válást, és a gyerekek megjobban :( így ez nem opció. Nekem az a fontos, hogy ők jól legyenek. Csak ilyenkor azért elgondolkozok, hogy ha ki repülnek a fészekből, mi lesz itthon kettőnkkel. Szinte nulla a kommunikáció köztünk, sosem szeretget, nem puszilgat. Amikor sexelni szeretne, akkor közeledik és puszilgat. Én ezt úgy elem meg mintha valami baba lennék akit olyankor elovesz. Ezt tudom csúnyán fogalmaztam meg de ez tényleg így van. Nem érzelmes típus. És nekem ez hiányzik. Persze tudom így fogadtam el, így eskudtem meg vele.
Köszönöm szépen az eddigi hozzászólásokat! Nagyon hasznosak!
"Ahogy csetelünk azt írta, hogy tudja, hogy nem válnék el, de néha találkozgathatnánk és arra a pár órára nagyon boldoggá tenne."
Ez nem maradna csak ennyi szerintem.
" Szinte nulla a kommunikáció köztünk, sosem szeretget, nem puszilgat. Amikor sexelni szeretne, akkor közeledik és puszilgat. "
Egy párkapcsolaton dolgozni kell. Ezt neked is és neki is meg kell értenie.
El kell kezdenetek beszélgetni. Az ilyeneket meg kell beszélnetek hogy neked szükséged van többre is és neked is meg kell értened hogy neki mire van szüksége.
A jó párkapcsolat sok tanulással, odafigyelés, beszélgetés és egyebeknek az eredménye.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!