Honnan tudják emberek hogy jó úton járnak ha nem kapnak benne megerősítést?

Agnosztikus teista is létezik.

A pontos meghatározás: agnosztikus ateista.

Mivel az ateisták 90+ %-a ilyen, ezért NEM KELL minden alkalommal külön jelezni.

Mint ahogy a teisták 90+ %-a gnosztikus, tehát EZT SEM.

Hát szorri: ha már az eredmények visszaigazolták, akkor nem szubjektív.

És arra is a tudomány dolgozott ki módszereket, hogy pontosan - tehát NEM hasraütésre - mennyire igazoltak vissza az eredmények.

Azt elhiszem, hogy te jobban éreznéd magad (szubjektíve), ha minden létező dolog ködös és bizonyíthatatlan lenne, de a valóságban nem így van.

Ha esetleg valami nem teljesen pontos (ami gyakran megesik) - a tudomány akkor is meg tudja mondani, hogy MAXIMUM mennyire tér el a valóságtól.

"EZÉRT alkalmaz a tudomány 50 különféle módszert arra, hogy a szubjektivitást kiszűrje a megismerésből."

Mióta foglalkozik a tudomány a természetfeletti létezésével?

(nem a 22 vagyok)

aközött, hogy "minden létező dolog ködös és bizonyíthatatlan" és aközött, hogy a természettudománynak megvannak a korlátai, elég nagy különbség van. A tudomány tudja magáról, hogy sok szempontból szubjektív és elfogult, és próbál ezen változtatni, de nem mindig tud.

De ez a téma "a csizma az asztalon" esete. Az élet értelmének keresése, mi van a halál után, van-e természetfeletti vagy minden csak anyag és energia - ezt nem a természettudomany dolga eldönteni és nem is foglal ebben állást.

Ez mindenki esetében szubjektív.

Azért nem egészen.

A tudomány valóban nem tudja azt vizsgálni, hogy valahol a világukon kívül van-e valami természetfeletti.

De az embereket úgysem az érdekli, hanem az, hogy ez MIRÁNK mennyire hat?

És EZT már a tudomány is tudja vizsgálni.

Azt szintén nem tudja vizsgálni, hogy mi az élet értelme. DE azt már igen, hogy ha ezt a célt választod magadnak, az mivel jár, ha meg amazt, az mivel. Ez azért elég fontos!

A vallás ezekről ugye mindről mond valamit.

A probléma az, hogy nem csak azt nem tudjuk, hogy ez igaz-e - de még azt sem, hogy mennyire állhat közel, vagy távol az igazságtól? Mert ezt csak és kizárólag a tudomány képes kideríteni, HA képes. A vallás soha.

de te nem ezt mondtad (ha te mondtad), hanem ezt:

"az ateista nem egy láthatatlan, megismerhetetlen lényben bízik.

Ha van esze, akkor ő mindig ellenőrzi, hogy jó felé megy-e, vagy legalább megpróbálja megbecsülni (hogy kb. milyen lehet).

A hívő még ennyit se tud, őneki csak a hit marad."

"EZÉRT alkalmaz a tudomány 50 különféle módszert arra, hogy a szubjektivitást kiszűrje a megismerésből.

A vallás meg ugyanennyit arra, hogy még több szubjektivitást vigyen bele."

most:

"Azt szintén nem tudja vizsgálni, hogy mi az élet értelme. DE azt már igen, hogy ha ezt a célt választod magadnak, az mivel jár, ha meg amazt, az mivel. Ez azért elég fontos!"

Tehat mi a kerdes: hogy van-e Isten, vagy hogy mi az istenhit meg a nem-istenhit hatasa az eletunkre?

Mert az nem a tudomany dolga, hogy megmondja, van-e isten vagy nincs, ebben megegyeztunk.

De ha tegyuk fel azt mutatja ki a tudomany, hogy az istenhivok boldogabbak, tovabb elnek, egeszsegesebbek, mint a nem hivok, akkor ebbol mi kovetkezik? Akkor az ateistak fognak istenben hinni? Ha az szamit, hogy milyen hatasa van az eletunkre?

Nem, ettől még nem fognak hinni.

Viszont akkor elkönyvelnék, hogy hívőnek lenni jó dolog (mindig).

A valóságban viszont nem így van, a hívők átlagban nem boldogabbak, se nem egészségesebbek, stb.

Az élet pedig egyre inkább arrafelé visz, hogy a túlzott hit már káros.

Tehát a tudomány is azt mondja, hogy manapság a hívőnek már nincsen annyira jó dolga, mint az ateistának (akkor, ha az ateista okos és tájékozott is).

Ertem. Egyetertek, hogy ettol valoszinuleg nem fog egy ateista hinni.

De akkor mi koze megis a tudomanynak a hithez? abban megegyeztunk, hogy

- azt nem mondja meg, hogy van-e isten vagy nincs

- azt kimutatja, hogy milyen hatassal van az eletunkre egyik vagy masik, de megsem fog attol egy ateista hinni, ha a hit boldogabba tesz vagy vice versa

Szerintem bizonyos tudomanyok, pl. tortenelem, pszichologia, filozofia (nem annyira a termeszettudomanyok) foglalkoznak azzal, hogy hogy alakultak ki vallasok, milyen szemelyisegu ember hisz, mi a spiritualitas, milyen vilagnezetek vannak. De arra valaszt, hogy melyik vilagnezet IGAZ, ezek sem adnak. Tehat ez egy szubjektiv, intuitiv dontes.

Egyebkent a tudomanyos kutatasok szerint boldogabbak a vallasos emberek, tovabb elnek, egeszsegesebbek testileg-lelkileg, hamarabb tullesznek az eletkriziseken stb. Foleg azok, akik gyakoroljak, tehat pl. templomba jarnak rendszeresen, de azok is, akik nem "aktivan" hisznek. Az elmult evekben minden kutatas erre a kovetkeztetesre jutott. De en sem azert hiszek, mert ezeket elolvastam, es azt mondtam, hogy na jo, akkor en igy boldogabb leszek.

ha esetleg tudsz angolul

[link]

[link]

[link]

"a tudomanyos kutatasok szerint boldogabbak a vallasos emberek, tovabb elnek, egeszsegesebbek testileg-lelkileg"

Nem.

Ez hamis info.

Semmiféle különbség nincs.

Azzal keverheted, hogy egy HÍVŐ persze, hogy boldogabb, ha hihet. Neki ez jobb.

De egy ateista istenhit nélkül pont olyan boldog.