Hogyan kezeljem azt a tényt, hogy az emberek úgymond csak a politika hovatartozás alapján ítélik meg egymást?

Kedves Kerdezo

ugy tudod kezelni, hogy lehetoleg ne beszelj errol a temarol masokkal, sem a valo eletben, sem a neten. Ha szobakerul, ne szolj hozza a vitahoz. Ha valaki szobahozza negyszemkozt, mutass erdektelenseget, forditsd masra a szot ("hat, nem is tudom", "hm, lehet"). A neten ne olvass politikai kommenteket, ne valaszolj rajuk.

Ezt azert mondom, mert szerintem maskepp nem megy. Ilyen borzasztoan kielezett hangulat mas orszagokban is van vagy szokott lenni, es meg kell tanulni civilizalt keretek kozt tartani. Pl. az USA-ban a Trump / nem-Trump, Angliaban a Brexit, sok europai orszagban szelsojobbos vagy szelsobalos velemenyek. Vagy akar oltas/nemoltas.

Ha van 2-3 baratod, csaladtagod, akikkel tudod, hogy egy velemenyed van, veluk beszelj rola, ha ki szeretned ereszteni a gozt. Azt lenne celszeru megelozni, hogy van egy rokonod, munkatarsad, kozepesen kozeli baratod, aki szimpatikus, de amint megtudod, kire szavaz stb., akkor az egesz embert el fogod mar itelni es a kapcsolat ellehetetlenul.

Hogy miert van ez? Emberi tulajdonsag, hogy konnyen ket csoportba ("mi" es "ok", vagy "mi" es "ti") lehet szakitani valami kulso propagandaval minket. Ez nemcsak politikaban jelenhet meg, artatlanabb formaja pl. az Ujpest / Fradi drukker, de elofordulhat pesti / videki, katolikus / reformatus, vegan / hus- es tojasevo, ez a gimnazium / az a gimnazium, koordinatakban is. A "mi" csoportunk mindig egy kicsit okosabb, mint a masik, ezert a csoportba tartozasom miatt az onertekelesem no.

Ezt nem szuntethetjuk meg, de csillapithatjuk a karos hatasat, legalabb annyira, hogy a kornyezetunket es a sajat lelkunket ne mergezzuk meg, es hogy tovabbra is "felebaratunknak" tarthassuk a masikat.

Ha egy kozosseg (tarsadalom) ennyire meg van osztva, semmit nem tudnak megoldani egyutt es nem tudnak egyrol a kettore haladni.

15.

Tehát nem a hatos-hetes válaszadókból hiányzik az empátia, hanem belőlünk,akik nem vagyunk hajlandóak a kedvükért megdögleni, illetve kezeltetni az agybajunkat. Jól értem?

Pedig épp a 11-es írt sületlenséget. Mert "társadalomról" beszél.

Ez a marxista szöveg.

Nem volt nálunk semmi baj, amíg rend volt, és nem "társadalomban", hanem egységes nemzeti közösségben éltünk, egy volt az értékrendszerünk, egy volt az érdekünk. és nem volt elnyomó birodalom rajtunk.

Igazából talán a török megszállásig egységesek voltunk, a kereskedő réteg sem befolyásolta a közösség életét. De már a törökök ALATT is védekezni kellett az osztrákok ellen, akik a harcokban gyengültséget fordították ellenünk. A Habsburgoktól már a spiclik miatt nem tudtunk szabadulni, Rákóczi után meg nyakunkra telepített Mária Terézia 2 megosztó népcsoportot, Ferenc József meg egy harmadikat, hogy aztán végképp soha ne tudjunk magunk összefogni.

Miért kéne empatikusnak lenni a megszálló birodalmakkal -és az őket kiszolgálókkal- szemben?

18

En vagyok a 11-es.

En "kozossegrol" beszeltem, es zarojelben adtam meg azt a kozosseget (tarsadalom), ami erre a kerdesre vonatkozik. Tevedsz, ez nem marxista szoveg.

Amit a kérdezonek leirtam, az a "társadalompszichológia" nevu tudományág által leirt "csoportidentitás" fogalma, és az ahhoz kapcsolódó jelenségek.

"egységes nemzeti közösségben éltünk" nem eltunk

"egy volt az értékrendszerünk, egy volt az érdekünk" nem volt egy

"a török megszállásig egységesek voltunk" nem voltunk

Viszont szinten a tarsadalompszichologia irja le, hogy ha egy kozosseg / tarsadalom kivulrol valos vagy velt fenyegetest erez, akkor egysegesebb es osszezar.

Az ember hajlamossa valhat azt gondolni, hogy aki nem ert vele egyet, az arulo (pl. a nemzet aruloja, de ugye Nemecsek Erno is "arulo" volt, egy kisebb embercsoport aruloja).

Szinten a tarsadalompszichologia irja le a "mult misztifikalasa" jelenseget. Mult gyanant te felsoroltad a torokoket, a Habsburgokat, Maria Terezia, Ferenc Jozsef (kihagytad a nemeteket es a tatarjarast), akik nelkul nem lenne semmi baj, hiszen a "nemzeti egyseg" megmaradt volna.

Nyugodtan foglalkozz a tortenelemmel. De foglalkozz a jelennel es a jovovel is legalabb akkora mertekben, mert az ilyen fatalista "végképp soha ne tudjunk magunk összefogni" hozzaallasbol hamar onmagat beteljesito joslat lesz, es te magad valsz a problemava, amit meg akarsz oldani. Es kikozositessel nem lehet kozosseget teremteni.

"Nem volt nálunk semmi baj, amíg rend volt" - a cel nem a "rend" es az "egységes nemzeti közösség" megteremtese, hanem a tarsadalmi csoportok kozotti feszultseg csokkentese olyan mertekure, ahol a demokracia mukodik, ahol az egyenek es a kisebb kozossegek tudjak a diverz erdekeiket kepviselni.

18

Tudhattam volna, hogy ékezetek nélkül író ember válaszának mi lehet a háttere. A relativizálás a mai kor kórja. Meg az olyan ember, aki kiosztja, hogy másik -jelen esetben én- MIT CSINÁLJON. Különben -ha nem csinálja- neki joga van a másikat minősíteni, kategorizálni, mert Ő TUDJA.

Hogyan kezelje a tényt, ez volt a kérdés. Látszólag erre válaszolt a 11-es agitpropos -és nem magyarul írt, mert ékezetmentes- szövege.

De valójában nem a kérdésre válaszolt, és a 19 válaszából kiderült, hogy nem is az volt a célja.

KIKÖZÖSÍTÉSről ír. Olyan közösséggel, amelyiknek a kiközösítés az első és fő önmeghatározása, lehetetlen EGY közösséget "teremteni".