Az újszövetség feloszlása?
találtam egy word-ot miszerint 1.történeti művek, 2.tanító könyvek 3.prófétai könyvek
ez lehet?
igen!
Az Újszövetség könyveinek felosztása
- Műfajuk alapján az Újszövetség könyveit hagyományosan három csoportba soroljuk.
1. Történeti művek
- Idetartozik a négy evangélium: Máté, Márk, Lukács és János szerint, valamint Lukács mások történeti műve, az Apostolok cselekedetei. A mai modern értelemben vett történeti művekről azonban esetükben aligha beszélhetünk. Ezért az evangéliumok műfaji meghatározása nem illik bele egészen az ismert formákban.
- A görög-római történetírásban ismertek olyan életrajzok, amelyek nagy emberekről szólnak. . Az evangéliumok azonban nem igazán életrajzok, hiányosak Jézus életének eseményei. Inkább többé-kevésbé önálló egységek, perikópák láncolatai.
- Az evangélium tehát önálló műfaj, tanúságtevő írás, amelynek célja: a hit felébresztése illetve megerősítése. Hangsúlyos bennük a szenvedés és a feltámadás misztériuma.
- Az evangéliumok keletkezése három fázisban történt. 1. Jézus élete és igehirdetése. Ez alatt készülhettek feljegyzések, főleg beszédgyűjtemények. 2. Az apostolok igehirdetése, akik a húsvét fényében újra értelmezték a Krisztus-eseményt, mindazt amit láttak és halottak. 3. Az írásba foglalás. Itt meghatározó a konkrét szerző teológiai szándéka, és a célcsoport meggyőzése, az apostoli hagyomány alapján.
- Az ismert négy evangélium a legkorábbi. Márk evangéliuma Péter igehirdetése alapján Rómában keletkezhetett, 64 táján. Máté és Lukács Márk szövegét és egy beszédgyűjteményt felhasználva készítette el saját művét. Máté a zsidóság, Lukács a pogányok számára. Mindkettő Jeruzsálem pusztulása, 70 után keletkezhetett, feltehetően Szíriában. Őket, hármukat „szinoptikusoknak”, vagyis „együttlátóknak” nevezzük. János Önálló művet alkot az első század végén Kis-Ázsiában, feltehetően Efezusban.
2. Tanító könyvek
- A legősibbek Szent Pál levelei, keltezésük viszonylag pontosan meghatározható.
- Céljuk: kapcsolattartás az egyházközségekkel, vitás ügyek rendezése: erkölcsi kérdések, amelyeket a hit tételeinek kifejtésével alapoz meg. Konkrét egyházközségekhez szól konkrét ügyekben.
- Sajátos a Római levél helyzete. Oda készül menni Pál, és bemutatja tanítását. Ez a legegyetemesebb levél.
- Kronológiai sorrendjük nem egészen tisztázott:
1Tessz: 51
Gal: 52-54
1Kor:54-57
Róm:58
Filem: 61-65
Filippi: 61-65
A többi levél páli eredete erősen vitatott. A „pasztorális levelek (1-2Tim, Tit) posztumusz művek, 1. sz. vége.
Ef és Kol hasonlít
2Tessz vitatott
- A „katolikus levelek”. Nevük mögött az a feltételezés áll, hogy egyetemes jellegűek, de ez nem egyértelmű.
- Péter első levele címzése szerint a mai Kis-Ázsia területén élő keresztényeknek szól. Péter „Szilvánusz által ír”, lehet, hogy ő maga a szerző is. Ő viszont Pál kísérője és 1Tessz társszerzője. Ez magyarázza a páli levelekkel való hasonlóságot.
- 2Pét 125 körül íródhatott. Utal Pál leveleinek gyűjteményére. Valóban katolikus levél, azoknak szól, akik „a hit részesei lettek” (1,1).
- Jakab és Júdás levele feltehetően a zsidó-keresztényeknek íródott. Vitatott kérdés, hogy kapcsolódnak „az Úr testvéreihez”. Jak polemizálni látszik a Római levéllel, vagy inkább annak téves értelmezésével. Júdás levele Jakab tekintélyére támaszkodik, a szerző magát „Jakab testvérének” nevezi.
- János levelei: a 2-3 rövid, meghatározott keresztény csoporthoz szól, nem egyetemes. Mindhárom kapcsolódik a János evangéliumhoz, annak stílusához, és a jánosi hagyományhoz.
- Zsidókhoz írt levél. Csak a vége levélszerű, mely „Timóteus kiszabadulásáról tudósít (13,23). Már az ókorban elterjedt az a nézet, hogy Páltól való. Pál szerzőségét már alexandriai Szent Dénes kétségbe vonja a 3. században. Az Ószövetség szövegeinek messiási értelmezését fejti ki. Szabatos és tömör görög stílusával Pál leveleivel vetekszik. Teológiai értekezés amely a levél formát felhasználja. Ebben talán a Római levelet utánozza.
3. Prófétai könyvek
- Egyetlen könyv tartozik ide, a kánon rendjében az utolsó, a Jelenések könyve. A szerző Jánosnak mondja magát, aki a Patmosz szigetén töltött száműzetése idején éli át, és jegyzi le látomásait.
- A „próféták és a prófétálás” szerepe még erős az ősegyházban, és az is marad egészen a 2. század végéig, mint az oktatás és buzdítás ihletett, karizmatikus formája és az „idők jeleinek” magyarázata.
- Montánusz a 2.század végén prófétai tekintély alapján próbált az egyház tanításában és szervezetében mélyreható változásokat elérni. Fő törekvése egy új kinyilatkoztatás meghonosítása volt. A montanisták az apostoli kinyilatkoztatással és hagyománnyal egyenlő tekintélyt követeltek a körükben működő próféták és próféta-nők magán-kinyilatkoztatásainak. A prófétálást ki akarta vonni a püspök felügyelete alól, sőt az „új próféciát”, mint a megígért Paraklétosz sugallatait, a jézusi kinyilatkoztatás és az apostoli hagyomány fölé emelte.
- A montánisták kizárása után az egyház gyanakodva kezelte a magán-kinyilatkoztatásokat és a prófétaság, mint intézmény megszűnt.
- A Jelenések könyvének műfaja visszanyúlik a zsidó prófétai irodalom hagyományába. Fellelhető benne Dániel és Zakariás könyvének szimbolikája. Tudatos irodalmi mű, nem prófétai extatikus élmény.
- Hasonló apokrif művek: Énok könyvei, Izajás mennybevitele, Hermász „Pásztor”-a, a Tizenkét pátriárka végrendelete.
- Nem pszeudoepikrafikus. A szerző magát János néven említi, aki Patmosz szigetén van száműzetésben. Beazonosítható személy a kortárs olvasók előtt. Címzettjei a Lyka folyó völgyében fekvő egyházközségek: Efezus, Szmirna stb. Ezeket Domitianus császár alatt (81-96) nagy üldözés sújtotta. A könyv tehát a vértanúságba induló egyházi közösségeknek szánt írásmű.
- A szerző János apostollal való azonosságát sok szerző elveti.
- A montanizmus és a millenarizmus eretnekségei miatt keleten a 10 századig élt a gyanú a könyv sugalmazottságával szemben. Nyugaton mindig is vallották kánoniságát.
"Prófétai könyvek az "Újszövetség"-ben?"
Jelenések
Az újszövetség alaplevelei:
1. Római levél
2. Galata
3. 1 Korintus
4. Efézus
Ezek tartalmazzák a keresztény teológia nagy részét. Ezek alap levelek. HA nem értjük, nem értjük az egész Bibliát
Az Evangéliumok is az újszövetségi részben vannak, bár az Ószövetség alatt játszódnak
ezért kérdezem, hogy megértsem
az Ószövetség felosztása
1.Tóra
2.Történeti írások
3.Bölcsességi írások
4.Prófétai írások
az újszövetségre is hasonló felosztásra gondolok, vagy ez az evangéliumokban,apostolok cselekedeteiben kimerül?
Mivel a teljes ószövetségi kánon egy nagyjából fél évszázad alatt megszületett – legkorábbi könyv a Thesszalonikieknek írt levél Kr. u. 50, a legkésőbbi János Apokalipszise Kr.u. 95 – nincs olyan mértékű szórás a tematikában, mint a több évszázad alatt megírt Ószövetségben, ahol különböző korok és történelmi események más-más műfajú írásokat eredményeztek.
Amúgy szerintem az általad írt felosztás műfajilag helytálló. Öt történeti könyv, egy profetikus írás, a többi az apostolok tanításai.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!