Lehetek újra ateista?
Régebben ateista életmódot folytattam. Nem volt Isten és így nem áltam folyamatos megfigyelés alatt. Szabadnak éreztem magam. Lophattam, csalhattam, hazudhattam és szabadon bűnözhettem ráadásúl mocskosúl sok pénzt kerestem mindenféle illegális tevékenységgel és lehúzással.nem is volt bűntudatom. Abszolút semmi, hiszen folyamat részegeskedtem és narkóztam.
Aztán egy nap találkoztam egy emberrel, aki nagy hatást gyakorolt rám. kiderűlt, hogy mélyen vallásos. Kezembe nyomott egy Bibliát és én olvasgattam, majd azon kaptam magam, hogy elkezdtem hinni Istenben.
Ez már évek óta tart.
Szereztem rendes munkát, nem simliskedtem már tovább, hiszen Isten mindent lát. Persze a családom elhagyott, kiközösítettek és mindent elvesztettem.
Szükségem van-e nekem erre? Mármint arra a teherre, ami ezzel jár? Jézus, Isten, a sátán folyamatos támadása?
Ma viszont arra ébredtem, hogy nem akarok hinni. Nem akarok jó fiú lenni, mert így csak mindenki kib@szik velem. Főleg az ateisták.
Lehetek-e még újra ateista? Élvezhetem-e még az életet? Bűnözhetnék-e újra?
Mert nekem már tele van a hócipőm ezzel az egésszel. Isten lesz@r engem. Derékba törte az életem, elvette mindenemet, sőt, olyan szinten tört össze lelkileg, hogy az már egyenesen sértő.
Létezik egyáltalán ilyen jellegű pál-visszafordulás?
válasza:Ha ezt tennéd, akkor két halálos bűnt (Szentlélek elleni bűnt) is elkövetnél:
-A megismert igazság ellen tusakodni.
-Üdvös figyelmeztetések ellenére a bűnökben megátalkodni.
válasza:Ahogy olvastam a kérdésed, úgy kezdtem el röhögni, mert az jutott eszembe, hogy egy naívabb hívő kb. így képzeli el az ateistákat XD
Természetesen csak egy troll álkérdése. Szerintem tettesd át a humor kategóriába, ott nagyon futhat még XD
válasza:Nem tudom, nem teljesen troll a kérdés, mert valóban olykor hatalmas teherként élek meg helyzeteket. Meg amugy tényleg Isten léte az, ami visszatart attól, hogy bűnöző életmódot folytassak. nem a börtön. Abörtönt, pont leszarnám, az is csak egy hely, ami megszokható, sőt, telán meg is kedvelhető, főleg a mai börtönök.
Megismert igazság elleni tusakodás.
Bár ne ismertem volna meg az igazságot, ez van sokszor bennem. Mert keresem Istent, ígyekszek az Istennel való kapcsolatomon dolgozni, ahogy tőlem telik, de mindigaz az érzésem, mintha délibábot üldöznék. Valahányszor érzem a jelenlétét egy történésben vagy életem egy szakaszában, eggyik pillanatra eltűnik és minden összeomlik. Olyankor pedig úgy érzem magam, mint akit elvittek az oviba és otthagytak.
Apuuuuu! miért hagytál itt egyedül???
Meg néha annyira elcseszett minden. Tényleg épűlt valami körülöttem, a munkában, családban, az anyagiakban és ahogy elkezdtem ismerkedni Istennel, és valóban odatettem magam hogy változzak, úgy elvesztettem mindent. Az elmúlt évem egy merő káosz volt és igazából most ott vagyok mint 10 évvel ezelőtt, annyi különbséggel, hogy van egy 20 éves kocsim meg két gyerkőcöm, akikkel még találkozni is alig tudok. Szóval tulajdonképpen szar minden. Pedig nem fejlődést kéne tapasztalnom?
válasza:"Meg amugy tényleg Isten léte az, ami visszatart attól, hogy bűnöző életmódot folytassak."
Akkor el is áshatod magad.
Én sosem voltam igazán hívő ember. Fel sem merült bennem, hogy mással kibasszak már csak úgy emberségből sem.
Annó részben ilyenek miatt találták ki a vallást mint te. Nem bírtak magukkal. Muszáj volt mindig mindent elbaszniuk direkt ezért megfenyegették őket istennel.
Meg azért is, hogy a vallással igazolják a saját szörny tetteiket.
A vallást azért találták ki, hogy a proli embereket korlátok között tartsák és ne essenek le állatias szintre teljesen. Bár pár embernek még így is sikerül.
Maradj vallásos! Féljél istentől! Ha csak ez tud megakadályozni abban, hogy másokat megszivass.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!