Jézusnak, a kánai mennyegzőn való víz-bor átváltoztatása tekinthető az eucharistia előképének?

A kánai mennyegzőn Jézus szó szerint átváltoztatta a vizet borrá. A vízzé vált bornak bor íze lett a násznagy szerint.

Az úrvacsorakor a bor nem változik istenné a szó szoros értelmében, a bor íze nem lesz vér ízű. Egyrészt ez gusztustalan lenne, másrészt a zsidóknak és a keresztényeknek is tiltva van a vér evése, ivása (nem a vérátömlesztés életmentő célból, azt csak a jehovisták tagadják), tehát ha átváltozna a szó szoros értelmében a bor vérré, akkor tilos lenne meginni. Nyilvánvalóan nem erről a szó szerinti értelmezésről van szó a bibliai úrvacsora esetében. A római katolikus misén azt hazudják a híveknek, hogy az ő papjaik római ruhában, latin szöveget mormolva (kb. hokus-pokus) át tudja változtatni a bort vérré (a papi szemináriumuk elvégzése után), és ezt fel is teszik egy hamis oltárra, újra megáldozván az istenüknek. Az igazi, a mennyben lakozó Isten nem kér ilyen áldozatot természetesen:

11

És minden pap naponként szolgálatban áll és gyakorta viszi ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem képesek eltörölni a bűnöket.

12

Ő [Jézus Krisztus] azonban, egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre űle az Istennek jobbjára,

13

Várván ímmár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az ő ellenségei.

14

Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.

(Biblia)

De miért nem értitek meg hogy átváltozik? Minden keresztény református aki megtudja hogy így van és megérti akkor elhiszi.

Jézus maga mondta hogy egyék őt vagyis a testet meg a vérét. Persze hogy a bor meg a kenyér nem lesz hús meg vér ízű hanem Jézus lelke....nem tudom hogy mondjam.....a Szentlélek által ...változik át de külső színeiben és ízében kenyér és bor.

Én csak református vagyok és tudjátok hogy képzelem el?

Van itthon egy vilmoskörteesencem ( Nagyváradon az aroma az esebcnek hívjuk) és mikor teszem a kávéba akkor Viki bácsi és az anyu barátjára gondolok. És ahogy iszom a vilnoseesences kávét mi rga Vili bácsiból innék és rlgondolom mennyiséget fizetett tésztát a cukrászdában meg a Vili iránti gondolat tölt el.

Lehet hasonló az átváltozás is a katolikzsoknal is hogy Jézus lelke megjelenik és akorvaz emberek ahogy Jézust veszik magukhoz rá gondolnak.

2-es.

Nem csak izraelben használnak fehérbort.

Katolikus pappal beszéltem, és a szavaiból úgy szűrtem le, ez általános szokás. (arrafelé mindnkép)

Kérező!

A történet értelmezéséhez az alábbiakat ajánlom figyelmedbe:

Mennyegző az alkémiai szimbolikában végső soron az ember átnemesedése magasabb szintre.

A jó bort, azaz a jó tanítás, az igazi bölcsességet Jézus adja. Más tanítók (akik "bort" adnak) az elején "adnak" valami kecsegtetőt (mézes madzag), de később, mikor már a követőik megittasodtak (elkötelezték magukat és mindent elhisznek), már csak rossz, hamis tanokat terjesztenek.

Ezzel szemben a násznagyon keresztül János evangelista arról tesz tanubizonyságot, hogy Jézus tanításainak igazi értéke a "végén", azaz a mélyebb megértéssel mutatkozik meg!

Jézus adja az igaz tanítást, az ember magasabb szintre nemesedéséhez, azaz a bort a mennyegzőhöz. Az ember magasabb szintre nemesedése nem más, mint visszatérés Isten tenyerére, ha úgytetszik Éden kertjébe (az első "bűn" elé.)

Mária mondja: "Elfogyott a boruk". Tehát ez embereknek elfogyott a bölcsessége. Elvesztették a tanítást. Nincsenek (igaz) tanítók. János evangelista bevezetőjének szóhasználatával: sötétségben vannak és Jézus "... vala az emberek világossága, és a világosság a sötétségben fénylik..."

Mindez ugye János evangéliumában gyakorlatilag Jézus első "cselekedete", első megnyilvánulása. Azaz az az ő bemutatása, avagy János 1 (prológ) összefoglaló üzenetének más formájú megfogalmazása.

Ezek az alábbi igehelyekkel szerves öszhangban állnak:

Lk 5

37.

És senki sem tölti az új bort ó tömlőkbe; mert különben az új bor megszakasztja a tömlőket, és a bor kiömöl, és a tömlők is elvesznek.

38.

Hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni, és mind a kettő megmarad.

vagy Mt 9,15 vagy Mk 2,19

Ebben a helyzetben a boros példát Jézus az új szokás/rend és a régi hagyomány közti váltás érzékeltetésére mondja.

Az ó hagyomány az öreg tömlő, a bor pedig a tanítás=a világ ismerete, az Isteni rend ismerete.

Ez utóbbi értelmezéssel a hasonlat kerek egésznek, az az ellentmondásmentesnek és következetesnek tűnik:

Isten Krisztuson keresztül ismét megosztja bölcsességét az emberekkel. Ez a tanítás az ember élethez és a világhoz való viszonyulásáról szól.

A régi tanítás már nem teljes. Megkopott, szövete már foltozhatatlanul feslett. (textil - textus = szövet - szöveg). A régi tanítás immár elérhetetlen, az új tanítás szálai pedig nem szőhetők a régi közé.

A régi keretek közt, az az a régi közösségi-szakrális szokásrendben élve (ó tömlő) nem lehet az új tanitást (új bor) befogadni. A kettő nem illik össze. Az új tanítás, ami ÚJ SZÖVETSÉG néven is összefoglalható, felborítja a régi "társadalmi berendezkedést", szétfeszíti a régi közösségi szokásokat. Így felborult rendben az új tanítás sem maradhatna fenn. Elveszne értelme.

Feltűnő a násznagy mondata. Valahogy nem oda illő. Nem jellemző az evangéliumokra az információ közlés ilyen módja. Tudnilik, hogy valamely harmadik személy valamely negyedik személlyel közöl Jézust jellemző lenyeges tudnivalókat. ...ráadásul ezen harmadik és negyedik személy teljesen mellékszereplő. Csupán ez az egy, de felettébb fontos szerepük van. Más egyáltalán nics! És a szálat summásan rögtön el is varja a szerző: "Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé Jézus..."

Más igehelyeken is olvashatunk arról miként vélekednek az "zsidók", a "farizeudok" Jézusról, de azok csupán a közhangulat, közvélemény leírását szolgálják. Nem tárgyilagos, abszolút kijelentésként vannak tálalva.