Mióta általános az egyszínű áldozás a Római katolikus egyházban a kétszínű helyett?

Igazad van előző. Tegyük fel hogy igaz az hogy a kenyér meg a bor Jézus Krisztus mert tényleg mondta a Megváltó hogy a teste meg a vére valóságos étel és ital és az üdvözűl aki fogyasztja. Meg a tanítványai előtt miért beszélt volna jelképekben mikor hittek benne és felismerték? De a Szentségimádást nem rendelte el és az kárhozatos bűn. Nem maga az Euharisztia bűn mert mondtuk az imént hogy Jézus is azt mondta hogy valóságos étel és ital és bár a református Káté 80- As kérdésében másképp van de....mi lesz velünk reformatusokkal akkor ha kiderül hogy igaz amit mondtam hogy Jézus nem Képletekben beszélt és tényleg Teljesen való az Euharistia ....És ezt bizonyítja az hogy a Betlehem név kenyeret jelent és ott született Jézus. De a Szentségimádás az átkozott bálványimádás mert

1. Jézus nem kérte.

2. Amikor átalakul akkor magadhoz veszed tehát ami megmaradt ostya azt újra át kell alakítani. Olyan nincs hogy átalakítás és évekig úgy marad és akkor az Jézus.....neeem!!!! Akkor alakítod át mielőtt magadhoz veszed és ami megmarad elteszed és újra átalakítod.

Anjutca, azt hittem, nem értesz egyet azzal, hogy a Heidelbergi Káté átkozott bálványimádást tulajdonít a katolikus hitgyakorlatnak. Amúgy szerintem nem marad ott évekig a monstranciában, ha jól emlékszem ministránskoromra, rendszeresen cseréltük.

Az érdekes kérdés, hogy a kenyér meddig marad meg Krisztus Testének, a katolikusok úgy tartják, hogy amíg a kenyér kenyérnek mondható és kenyérként azonosítható, addig az átlényegültség megmarad.

Okés, most már értem, köszi. Én téged is meg általában a reformátusokat is keresztény testvéremnek tekintem, akkor is, ha minket bálványimádóknak mondanak.

Abban igazad van, hogy a Szentírásban az Eucharisztiát mindig étkezéssel együtt említik (ahogy emlékszem), de a tradicionális értelmezés szerint az átváltoztatást a pap végzi el, amikor kimondja a szavakat "Ez az én Testem", "Ez az én Vérem". Ezért is csengetnek ilyenkor a katolikus liturgiában.

Ebből következtethettek arra, hogy akkor az meghatározatlan ideig az is marad, miután az elvégzi a szertartást.

Ezt az elképzelést, hogy az étkezés aktusa vagy viszonya hajtja végre az átváltoztatást, még nem hallottam, de nem mondom, hogy butaság volna, hiszen az egész egy nagy misztérium, szóval igazából senki sem tudja, hogy pontosan mi zajlik le.

Mindenesetre még így sem hívnám a szentségimádást bálványimádásnak, mivel a bálvány lényege, hogy elvonja az Istennek járó figyelmet és tiszteletet. Ha a katolikusok számára az ostya Krisztust jeleníti meg, aki Isten Fia, ők továbbra is Krisztust látják az ostyában, s nem magát az ostyát, s az ilyenkor ikonként működik, vagyis a figyelmet, az imádatot Istenre irányítja.

Pedig a Szentségimádás a bálványimádás és a reformátusok csak azért nem írták be annakidekyen mert nem tudták hogy ilyen is van. Rajtam kívül azért nem sok református jár Szentmisére és én se a Szentségimádásra megyek. Én a tavaly fogtam ki kétszer olyat. Egyszer egy hétig tartott, akkor kinntt voltam az udvaron amíg a pap be nem vitte a tabernákukumba mert nyáron volt, mikor a pápa magxarolszagon volt, azért volt nálunk a szentsegim. Aztán Kisboldogasszony körül, egy pénteki nap bementem és nem tudtam előre hogy az van. Mikor jött hozzám a pap a monstranciaval éss emelte én akkor vettem észre mert hátul is ültem és nem látok messzire.

Persze hogy nem a pap szavai után változik át mert állítólag nem pogány varázsige. Ortodixoknál sokszor láttam epiklézist amikor lehivjak a Szentlelket, Ortodixoknál is. Ők kétszer hívják le. Egyszer mielőtt felszentelik a bort és a kenyeret, azt hülyeségnek tartom hogy akkor is le kell hívni. És mégegyszer meg az átváltoztatás szavait után. Akkor terdepelni kéne de én a karzatbol lesem a papokat mit csinálnak. Mindkét kezüket fejemelve imádkoznak hogy jöjjön a Szentlélek és változtassa át, mert Szentlélek segítsége által változik át. Azután meghajolnak és keresztet vetnek majd megint kezfekemekes és imádság, utána meghajlas keresztvet, kézfelenel imádkoz, meghajol keresztvet, tehát háromszor ismétlik meg. Utána leterdelnek és egy ideig úgy vannak. Majd felállnak és keresztet vet a kenyérre, majd a borra és utána mindkettőre.

Persze, a katolikusok is úgy gondolják, hogy az átváltoztatás a Szentlélek munkája, ezért is tartják szentségnek, a pap csak kiszolgálja ezt. Szóval nem arról van szó, hogy a papnak mágikus hatalma volna varázsigére a kenyeret Krisztus Testévé változtatni, meg az ellentmondana Isten mindenhatóságának. A katolikusoknál is ugyanúgy van epiklézis, csak legfeljebb más a szövege.

„Vere Sanctus es, Domine,

fons omnis sanctitatis.

Haec ergo dona, quaesumus,

Spiritus tui rore sanctifica,

ut nobis

Corpus et + Sanguis fiant Domini nostri Iesu Christi.”

„Valóban szent vagy, Istenünk,

minden szentség forrása.

[Kezét összeteszi, majd a felajánlott adományok fölé terjesztve mondja:]

Kérünk, szenteld meg ezt az adományt,

áraszd le rá Szentlelkedet,

[kezét összeteszi, keresztet rajzol a kenyér és a kehely fölé, mondván:]

hogy számunkra

a mi Urunk, Jézus Krisztus teste és † vére legyen.”

Akkor a Távol-Keleti emberek nem üdvözülnek, mert nem isszák a bort, mert olyan a génállományuk, hogy megbetegszenek a bortól. Ismerősöm borász és mondta, hogy ezért nem tud Kínába importálni bort.

Afrikában sem ismerik a kenyeret, helyette lepényt esznek.