Mióta általános az egyszínű áldozás a Római katolikus egyházban a kétszínű helyett?
A Római katolikus egyház is rendszeresen idézi Jézus szavait miközben áldozáskor csak az ostyát osztják (a bort meg megtartják a papok maguknak).
János evangéliuma 6. fejezet:
(53) Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. (54) De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. (55) A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. (56) Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne.
Szerintem ez ellentmondás az egyház szavai és a tetti között!
Arra lennék kíváncsi, hogy ez mióta van így!
Úgy a 10. századig a katolikusoknál is kb elképzelhetetlen volt a két szín alatti áldozás, de nagyjából a 13. századra megszűnt. Ennek legfőbb okának a hívek nagy számát adják, vagyis hogy egyre körülményesebbé vált a Vért úgy kiosztani, hogy az ne cseppenjen a földre, vagy valamilyen más módon kárt ne szenvedjen. Amúgy a kanál mellett elterjedt volt a szívószál használata is, higiéniai okokból.
Amúgy a II. vatikáni zsinat a gyakorlatot jelentős részben visszaállította, szóval ma is lehet kérni jeles alkalmakra (pl esküvő, felnőtt elsőáldozás, lelki gyakorlat stb) a két szín alatti áldozást, szóval nincs megtiltva. Illetve a betegek kenetének kiszolgálásánál is szoktak, sőt, olyankor van, hogy csak bort, mert lehet, hogy a beteg nem tud rágni.
Jav:
Úgy a 10. századig a katolikusoknál is kb elképzelhetetlen volt az EGY szín alatti áldozás
Az egy szín alatti áldozás középkorban a járványok idején terjedt el, nem volt tanácsos annyi embernek egy kehelyből inni, és végül ez lett az általános.
Jézus szavaiban: "aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van," az "és" szócskát "és/vagy"-ként kell értelmezni, hiszen ezt is mondja: "Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér, aki e kenyérből eszik, örökké él." (Jn 6,51) Látható, hogy itt már nem szerepel a vér külön feltételként, ugyanis mindkét szín alatt az önmagát feláldozó teljes Krisztus van jelen.
Az a gond, hogy amit János evangéliumából idéztél az képletes. Azt jelenti, hogy aki egész életében Jézus szándékát követi és Jézusnak akar megfelelni, vagyis étele és itala az embernek.
Nem a kenyér és borivásról szól, semmi köze ahhoz. A kenyér és bor olyan étel és ital, mint az ásványvíz és piskóta.
@ "Az a gond, hogy amit János evangéliumából idéztél az képletes."
"Erre vita támadt a zsidók közt: Hogy adhatja ez a testét eledelül? Jézus ezt mondta rá: Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital." (Jn 6,52-55)
#6
Az áldozáshoz használt kenyér nem lehet kovászos, lásd Jézus is kovásztalant használt, ahogy a húsvéti pászka is kovásztalan előírás szerűen. Egyébként van gluténmentes változat is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!