Milyen volt a pogány vallás a rómaiaknál és a görögöknél? A társadalomban milyen szerepe volt?
Milyenek voltak a korban ezek a pogány vallások? Milyen szerepet töltött be az emberek életében? Mélyen vallásosak voltak az emberek vagy csak mérsékelten? Mi számított bűnnek, véteknek, mi volt az etika? Milyen szertartásaik, módszereik voltak? Milyen szemlélet jellemezte (hasonlítottak a manapság is népszerű kereszténységhez, iszlámhoz vagy buddhizmushoz abban, hogy szerénységet, szociális érzékenységet, tiszteletet és önmegtartóztatást tanítottak)? Inkább a hedonizmus vagy inkább a hedonizmus jellemezte őket? Milyen ünnepeik voltak? A kor emberei gyakran jártak templomokba? Milyen vallási személyek voltak és mi jellemezte a tevékenységüket, életüket? Mi volt a vallás teológiája, filozófiája? Több ágazat volt vagy csak egyetlenegy? Milyen tanításaik voltak? Stb.
Jöhetnek akár alapszintű jellemzők a germán/skandináv, az egyiptomi, a sumér és a kelta pogányságról is, de lehet, hogy majd kiírok másik kérdést is azokhoz.
Nyilván a kérdésben szereplő kettőről mindenki tanult alapszinten, mindenki tud néhány istent, de szinte senki nem létezik mély ismeretekkel ezen vallások témájában, hacsak nem magától járt utána.
válasza:Ajánlom szíves figyelmedbe a Sofie világa című filozófiai regényt.
Tulajdonképpen ezek a vallások adtak magyarázatot azokra a jelenségekre, amiket még nem tudtak tudományosan magyarázni, például az évszakok változását Persephone elrablásával.
Egyébként, aki nem hívő családban nő fel, az élő vallásokról is csak felületes ismeretekkel rendelkezik.
válasza:Ahhoz legalább egy könyvet kellene írni, hogy részletes választ lehessen adni mindezekre a kérdésekre. Röviden csak annyit, hogy mélyen vallásosak voltak, de nem egészen abban az értelemben, amit ma a keresztény kultúrkörben mély vallásosságon értünk. Inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy a vallás sokkal inkább a hétköznapi élet részét képezte, átjárta a legalapvetőbb tevékenységeket, a munkától kezdve a harcon át a szórakozásig. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a jóslásnak, a különféle jeleknek, és az egész életüket ehhez igazították. A vallás nem volt dogmatikus, viszonylag laza mitológia és helyenként változó szertartások fűzték csak egybe.
Minden kérdésedre nem ad választ, de azért érdemes elolvasni ezeket:
#2.
Köszönöm! Már adtál hasznos választ általam kitett kérdésre. :-)
Szerinted melyik könyvet lenne érdemes elolvasni, ami objektíven válaszokat ad ezekre a kérdésekre?
Volt szentkönyvük, voltak szent irataik ezeknek a vallásoknak, ha igen, mik voltak ezek?
válasza:Annyira nem vagyok benne a témában, hogy tuti jó könyveket tudnék ajánlani. Így kapásból ezt ajánlanám: [link]
de ezek is érdekesek lehetnek: [link]
Konkrétan szent könyveik nem voltak, a mitológiákat viszonylag későn, a hellenisztikus korban kezdték lejegyezni. Kivétel Homérosz, bár ő inkább "nemzeti" mitológiát írt, mint vallásit. Igaz, akkor még nem váltak nagyon szét ezek a dolgok, csak így az utókorból nézve különítjük el. A mitológiák és a szertartások rendszere szóbeli hagyomány útján adódott át elsősorban, azért is ilyen színes a görög mitológia. Írtam már, hogy a vallás az élet minden területét átjárta, szóval a mitológikus történetek ugyanúgy szolgáltak vallási, mint szórakoztatási célokat, tulajdonképpen a népmese szerepét is betöltötték.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!