Miért nem szabad elvált nőt feleségül venni?

Az Istennel való kapcsolat után a legfontosabb és legjelentőségteljesebb a házassági kapcsolat, ezért annak megmentéséért mindent meg kell(ene) tenni. Amikor valaki megházasodik, akkor tudomása van arról, hogy ez egy egész életre való elkötelezettség (hiszen pont azért élnek sokan élettársi kapcsolatban, mert nem akarják ezt felvállani).

Persze Istennel kapcsolatban mindenki azt szeretné, hogy "úgy szeressen, ahogy vagyok", meg "bocsássa meg minden bűnömet", viszont a házastársaddal kapcsolatban ezt nem biztos hogy megteszed, pedig meg kellene tenned, sőt elsősorban vele kellene megtenned, hogy "úgy szereted, ahogy van" és hogy "megbocsátod minden bűnét." Ha te ezt nem teszed meg a házastársaddal, akkor Isten is fenntartja a jogot, hogy ő is korlátokat állít veled szemben a szeretetében és megbocsátásában.

Az pedig a Bibliából teljesen igaz, hogy összesen két esetben válhat el úgy valaki, hogy nem vétkezik, és hogy Isten is felbontsa a házasságot, de ekkor sem kötelező elválni, csak megengedett. (1) Mt 5:32 Ha a házastárs házasságtörést követ el, vagyis lefekszik valaki mással. (2) 1Kor 7:15 Ha a házastárs nem keresztény, és válni akar. Minden más esetben Isten nem bontja fel a házasságot, még akkor sem, ha már húsz éve nem élnek együtt, vagyis a házasság Isten szemében még fennáll. Emberek pedig nem tudják felbontani a házasságot, ami Isten szemében még fenáll, hanem csak széttörni tudják. Nem mindegy! Természetesen, ha valakinek a testi-lelki épsége kockára van téve, akkor költözzön el a bántalmazó házastársától, de ha a fenti két eset kivételével elválik valaki, az vétek, és a vétkeknek mindig vannak negatív következményei.

De tudod mit? Ha szerinted Jézus szavai elavultak, és ez ma már nem érvényes, próbáld ki! Szerintem a Bibliában azért vannak parancsolatok, hogy megóvjanak minket a szívfájdalomtól és eltévelyedésektől, hogy ne tévelyegjünk össze-vissza a saját vágyainktól és érzéseinktől sodorva mindenfelé, amíg úgy elveszünk, hogy senki sem talál ránk.

És Jézus azt mondta, hogy "A föld és az ég elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el." (Mt 24:35) Szerintem Jézus ezzel azt mondta, hogy a ő szavai sosem fognak elvulni, mert azok már Isten tökéletes és végső kijelentései.

szp 72

18

"Aki megerőszakolja a feleségét az valójában nem szereti, kérdés hogy akkor a házasságkötés pillanatában mennyire gondolta komolyan a felesége szeretetét. Ha valaki megengedhetőnek vél ilyen magatartást, annak eleve érvénytelen a házassága."

Nem teljesen.

Ha valaki megeroszakolja a feleseget, attol elkoltozhet a no, de nem hazasodhat ujra, mert amig az egyikojuk meg nem hal, addig hazasok. A katolikus egyhaz szerint. Es uj kapcsolatot sem letesithet, hiszen nem élhet szexuális életet hazassagon kivul, hiaba vált el torvenyesen. Tehat ha valakit megeroszakol a ferje, az egyedul marad (amig a volt férje él).

Azert irtam, hogy felekezetfuggo, hogy melyik egyhazba tartozik a kerdezo.

Más egyházak, református, evangélikus, anglikán, ujra megkoti a hazassagot valas utan, nem irja felul a polgari dontest.

@ "A katolikus egyhaz szerint."

Szerintem én jobban tudom, hogy mi van a katolikus egyház szerint. A házasságkötés pillanata számít. Ha ott hazudnak vagy valamiért nem mondanak igazat, akkor a házasságuk érvénytelen. A szertartáson mindkét fél ünnepélyes kijelenti, hogy szabadon és szeretetből megy bele a házasságba. Ha valaki megengedhetőnek tart egy megerőszakolást, ott hol a szeretet? Ha a házasságkötés pillanatában nem tartja megengedhetőnek, de mégis valamiért megtörténik, mondjuk pillanatnyi vagy teljes elmezavarban, akkor a házasságuk valóban érvényes. A nőt kötelezi a jóban-rosszban való kitartás, a férje elmezavarja törtrénetesen egy ilyen rossz dolog.

@21!

"Minden más esetben Isten nem bontja fel a házasságot, még akkor sem, ha már húsz éve nem élnek együtt, vagyis a házasság Isten szemében még fennáll."

Ez logikusnak hangzik, de Jézus egyetlen mondata cáfolja az elméleted: Ján 4:18 Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.

1.:

Isten is elismerte az asszonynak külön-külön mind az öt házasságát és azt is, hogy akkor éppen NEM volt férje az asszonynak. "öt férjed VOLT". Szét volt választva Isten szemében is mind az öt férjétől, és akivel csak együtt élt akkor de nem házasodtak össze, azzal Isten szemében sem volt házas hanem paráznaságban élt. (Bár ezt Jézus nem hányta a szemére.)

2.:

Jézus a paráznaságon kivül kategórikusan tiltott a hallgatóságának más indokkal válást, Pál viszont úgy tűnik bizonyos helyzetekben sokkal engedékenyebb volt.

"Feleséghez köttettél, ne keress elválást, megszabadultál feleségedtől, ne keress feleséget. De ha veszel is feleséget NEM VÉTKEZEL."

Ez tágasabban értelmezhető, figyelembe véve, hogy előzőleg már megengedte Pál apostol hivő atyafinak, hogy elváljon ha a házastársa hitetlen és nem akar vele lenni. Na már most ez a tény sokkal tágabbá teszi a lehetőségeket mint a házasságtörés. Ugyanis tegyük fel, összeházasodik két keresztény. A férj zsarnokoskodni kezd, és verni, terrorizálni kezdi a feleséget. A feleség elmegy a pásztorhoz. A férj továbbra is veri. Elmegy a feleség még egy lelkészhez, arra sem hallgat a férje. Jézus szavai szerint az a férj nem keresztény hanem olyan mint a "pogány és vámszedő". Aki hitetlen és mivel a feleségét is veri nem is akar vele lakni mivel nem szereti. A feleségnek meg kell bocsájtani neki, de nem köteles házasságban élnie vele. Elválhat és újrahazasodhat, NEM VÉTKEZIK.

Összetett kérdés!

Az EX-e biztosan szexelt válásuk után S azzal felszabadította a hölgyet. Ha elveszed feleségül, nem követtek el bűnt.

Ha mégsem,gondod meg: Isten elvárná egy fiatal, egészséges hölgytől, hogy élete végéig reménytelenül férfiak után vágyakozzon, netán alkalmi kapcsolatokkal szennyezze önmagát?(Aztán mindet megbánva,meggyónva.) Nem ilyenek ismerem Istent!