Mit csináljak, ha úgy érzem büntet Isten, és nincs velem?

Isten nem hagy cserbe, a barátaid szerintem azért mentek el tőled, mert nincs szükséged rájuk, lejárt az ideje, nálam is volt ilyen.

Többet beszélgess hozzá, kérd meg hogy legyen melletted sokszor.

Nem, ez nem büntetés. Mindenkinek vannak nehéz időszakai, van hogy hónapokig.

Olvasgathatsz többet is akár, szerintem jó dolog.

Kitartást.

Szia

Annak alapján, amit a kérdésed alá írtál, úgy tűnik, nem sok köze van Istennek a jelenlegi közérzetedhez. Miért írom ezt?

Mert hoztál egy döntést, ami később kiderült nincsen a javadra. Ettől érzed rosszul magadat fizikailag és lelkileg is.

Írod, máskor "akármilyen kudarc ért, simán felálltam,...". Csakhogy ebből a helyzetből amelybe kerültél, legközelebb egy év múlta van lehetőséged fölállni, de ha abba hagynád a továbbképzést, akkor egy évet "kidobtál" az életedből, és ezt ismét kudarcként élnéd meg, ami nem igen segítene a jelenlegi érzelmi világodon.

A Biblia ír arról, hogy minden döntésünk "gyümölcsét" learatjuk. Ez a döntésed, ahogyan te magad is írod, nem szerencsés magadra nézve. De talán nézd a jó oldalát, hiszen egy szakmával több lesz tarsolyodban, ami mi még jó jöhet az életben.

Az emberi kapcsolataid leépülése is írható a hosszan tartó feszültség számlájára, amit már egy éve cipelsz magadban. Ez a tapasztalat biztosan segítségedre lesz abban, hogy a következő, fontos, talán életedet befolyásoló döntésedet jobban átgondold.

Kérd Istent, hogy adjon erőt a jelenlegi helyzeted elviseléséhez, és majd ha befejezed a tanfolyamot, felállsz a jelenlegi helyzetedből, 2 év tapasztalattal mögötted, talán könnyebb is lesz.

Szia, miért maradtál a szakon, ha nem akartad megcsinálni? Hagyd ott, és csinálj valami mást, aminek több értelmét látod. Lehet, hogy az a cél, hogy erre ráébresszen.

5,6 átlag - melyik országban?

Szia, irtal mar egyszer talan korabban is ide, ugye? (Vagy csak valaki nagyon hasonlo helyzetben volt.)

Igazabol nem tudom, hogy az az Istennel kapcsolatos problemad, hogy sok rossz dolog tortenik veled? vagy az, hogy nem erzed a jelenlétét?

1. ha nem erzed Isten jelenletet, azon ugy tudsz segiteni, ha tobbet imadkozol, es kered ot, hogy erezhetoen legyen jelen. Minden sohajtas, fohasz Isten fele, ahitat vagy egy kontemplativ ima (nem tudom, milyen felekezethez tartozol) kozelebb vihet hozza. Jarj templomba, ha lehet most. Vagy ha vannak vallasos barataid, kerd meg oket, hogy imadkozzanak azert, hogy kozelebb legyen hozzad. Vagy ha ilyesmi targyu zenet hallgatsz, konyvet olvasol. (De ha mar megtortent es nem megy, akkor ezt se eroltesd.) Adj magadnak idot, en is voltam mar igy a hittel.

2. ha az a baj, hogy sok problemad van, es nem segit Isten, es ezert van a hited valsagban, akkor ezzel nem vagy egyedul. Amikor az ember egy eletkrizisen megy at, es kozben segit neki Isten, akkor konnyu hinni. De ha az ember csak szenved, egyre tobb téren csusznak szet a dolgai, es akarmennyire keri, nem segit Isten, akkor nehez hinni. Talan onmagaban az segit, ha ezt tudod.

Nem hinnem, hogy Isten buntet amiatt, hogy elkezdted ezt a kurzust. (Hiszen amire elhivatottnak erzed magad, nem is volt eleg a pontszamod, tehat masfele kellett indulnod.) Tudja, hogy mi van a lelkedben es a fejedben, meg jobban, mint Te. Tudja, hogy miert dontottel igy.

De Isten nem oldja meg a problemakat helyettunk. Az ember eleteben nem ritkasag egy-egy vargabetu a palyavalasztasban, es altalaban a mellefogasokbol is tanulni szoktunk. Sokszor csak utolag derul ki, miert volt megis ertelme ennek a szaknak. Ha mas nem, onismeretben haladtal, mert tudod, miert gyulolod annyira.

A szorongas, panikbetegseg, a baratok elvesztese mind lehet a "rossz helyen vagyok" allapot miatti allando stressz kovetkezmenye. Te magad irod, hogy MINDEN NAP orlodtel, hogy ez nem a te utad. Nem irod, hogyan vesztetted el az osszes baratodat, lehet, hogy mas helyen tanulsz, vagy a stresz miatt nem vagy jo tarsasag vagy a virus miatti korlatozasok miatt.

Ismeretlenul nehez a konkret problemaban segiteni, de. Vigyazz, hogy nem arrol van-e esetleg szo, hogy inkabb abba az iranyba indulsz, ami kenyelmesebb, ami a leginkabb "szembejon". Nagyon jol megy neked ez a szak, tehat lehuztal egy felevet. Akkor azt gondoltad, kitolod a dontest egy kicsit, meg egy felevet elvegzel - most pedig azt mondod, olyan jol megy es mar csak egy ev van hatra, "butasag" lenne most itthagyni. De hogy mi "butasag", nem olyan egyertelmu az eletben. Meg egyszer vegigcsinalni, azt, amitol ugy szenvedsz, ahol annyira rosszul erzed magad, nem biztos, hogy a legokosabb. Lehet, hogy az alternativa bizonytalanabb, vagy atmenetileg dolgoznod kellene es nem tudod, hol talalnal munkat? stb. Vagy ertekes a munkavallalasban ez a mesterdiploma, tarsadalmilag elismert? nem tudom, vaktaban nem tudjuk atlatni Veled.

Nagyon alaposan gondold vegig az alternativaidat, hogy mit tudnal esetleg tenni, hogy ne kelljen visszamenni es befejezni. Es ugy donts. Vagy kepzeld el azt, hogy egy jo baratod (akinek jot akarsz) van ebben a helyzetben - mit tanacsolnal neki? Ha valaki minden nap egyfolytaban erzi, hogy rossz helyen van, az nem veletlen.

A fogyas, hajhullas, szorongas temaban orvoshoz es pszichologushoz kellene menned, ha meg nem tortent meg. Pszichologus a palyavalasztasban, tanulmanyokban is segithet.

Az eletben sok olyan van, amibol nem allunk fel azonnal.

Ha nem is erzed, gondolj Isten igereteire. O nem hagy el senkit, soha. Ha te nem is erzed a jelenletet, o melletted van, es fogja a kezedet. Idovel erezni is fogod, ugy gondolom.

(Most olvastam el az 5-os, KZitus tanacsat - nagyon egyetertek vele.)