"Kiirtatik a Messiás." Kire vonatkozik? Jézus Krisztusra? És a 62 hetet mikortól számítják? Idézet lent.

Szia

Igen, Krisztusra vonatkozik. Ez hosszabb időt foglalmagába

Ezt találtam, ide másolom neked:

Mikor kezdődött a próféciában szereplő „hetven hét”?

Ami a 70 hét kezdetét illeti, ez ahhoz kötődik, hogy Perzsia királya, Artaxerxész az uralkodása 20. évében, niszán hónapban engedélyt adott Nehémiásnak, hogy újjáépítse Jeruzsálemet, a várost és annak falait (Ne 2:1, 5, 7, 8). Nehémiás alighanem úgy számolta ki Artaxerxész uralkodásának idejét, hogy egy olyan naptári évet vett alapul, mely a tisri nevű hónappal (szeptember–október) kezdődött, a tizenkettedik hava pedig az elul (augusztus–szeptember) volt. Ez a naptári felosztás egyezik a zsidók jelenlegi polgári naptárával. Nem tudni biztosan, hogy ez csupán az ő saját számítási módszere volt-e, vagy ez volt a megszokott Perzsiában annak idején.

Vannak olyanok, akik talán kétségbe vonják a fenti kijelentést, és a Nehémiás 7:73-ra hivatkoznak, ahol Nehémiás arról számol be, hogy Izrael egybegyűlt a városaiban a hetedik hónapban; a hónapok sorrendje ebben az esetben egy niszántól niszánig tartó éven alapult. Ám Nehémiás ekkor „azok származási jegyzékének könyvét [másolta], akik elsőként jöttek fel” Zorobábellel i. e. 537-ben (Ne 7:5). Ezenkívül Nehémiás azt írja, hogy a lombsátorünnepre a hetedik hónapban került sor (Ne 8:9, 13–18). Ez azért volt helytálló kijelentés, mert a beszámoló szerint megtalálták „leírva a törvényben” azt, amit Jehova megparancsolt, és e törvény szerint az izraelitáknak a (niszántól niszánig tartó szent naptár szerinti) „hetedik hónapban” kellett megünnepelniük a lombsátorünnepet (3Mó 23:39–43).

De ha összevetünk két bibliai szövegrészletet, a Nehémiás 1:1–3-at a 2:1–8-cal, bizonyítékot találunk arra vonatkozóan, hogy Nehémiás egy ősztől őszig tartó éves számítást használhatott, amikor bizonyos eseményekre utalt. Az első szövegrészben Nehémiás arról számol be, hogy rossz híreket kap Jeruzsálem állapotáról Artaxerxész 20. évében, kiszlév hónapban (a polgári naptár szerinti harmadik, illetve a szent naptár szerinti kilencedik hónapban). A második szövegrészben az áll, hogy Nehémiás engedélyt kér a királytól arra, hogy Jeruzsálembe mehessen, és újjáépíthesse a várost. Az engedélyt niszán (a polgári naptár szerinti hetedik, illetve a szent naptár szerinti első) hónapban kapja meg, de még mindig Artaxerxész uralkodásának a 20. évében. Ebből egyértelműen látható, hogy Nehémiás Artaxerxész uralkodásának az éveit nem egy niszántól niszánig tartó év alapján számította.

Artaxerxész 20. évének a megállapításához vissza kell mennünk apja és egyben elődje, Xerxész uralkodásának a végéhez. Xerxész i. e. 475 vége felé halt meg. Artaxerxész trónra lépésének az éve ennélfogva i. e. 475-ben kezdődött, első uralkodási évét pedig i. e. 474-től lehet számítani, amit más történelmi bizonyítékok is alátámasztanak. Ebből következik, hogy Artaxerxész uralkodásának a 20. esztendeje i. e. 455-re esik.

’A szózat elhangzása’: A prófécia feltárja, hogy 69 évhét telik el „a Jeruzsálem helyreállítása és újjáépítése felől való szózat elhangzásától a Messiás Vezérig” (Dá 9:25). A történelem és a Szentírás együttesen bizonyítja, hogy János i. sz. 29 kora őszén keresztelte meg Jézust, aki ezáltal Felkent, azaz Messiás Vezér lett. Ha ettől a kiindulási időponttól visszafelé számolunk 69 évhetet, akkor i. e. 455-höz jutunk. Ebben az évben történt az a jelentős esemény, hogy elhangzott „a Jeruzsálem helyreállítása és újjáépítése felől való szózat”.

Artaxerxész uralkodásának a 20. évében (i. e. 455-ben), niszán hónapban (március–április) Nehémiás ilyen kéréssel fordult a királyhoz: „ha szolgád kedves teelőtted, azt kérem, hogy küldj engem Júdába, ősatyáim sírhelyeinek városába, hogy újjáépíthessem azt” (Ne 2:1, 5). A király engedélyt adott Nehémiásnak, ő pedig hosszú útra kelt Susánból Jeruzsálembe. Nagyjából áb hónap (július–augusztus) negyedik napján Nehémiás, miután egy éjszaka szemügyre vette Jeruzsálem falait, ezt a parancsot adta a zsidóknak: „Jöjjetek, építsük újjá Jeruzsálem falát, hogy ne legyünk többé gyalázattá!” (Ne 2:11–18). Tehát Nehémiás ugyanabban az évben tett lépéseket arra, hogy végrehajtsa Artaxerxész parancsát, a Jeruzsálem újjáépítése felől elhangzott szózatban foglaltakat. Vagyis egyértelműen i. e. 455 az az év, amelytől a 70 hetet kell számítani.

A falak újjáépítése elul hónap (augusztus–szeptember) 25. napján fejeződött be, és mindössze 52 napot vett igénybe (Ne 6:15). Miután újjáépítették a falakat, a város többi részét kezdték helyreállítani. Az első 7 ’hétben’ (49 év) Nehémiásnak Ezsdrás segítségével „viszontagságos időkben” kellett dolgoznia, majd őket követően vélhetően másoknak is, ugyanis nehézségeket gördítettek eléjük egyrészt a közülük való zsidók, másrészt a kívülállók közül a szamáriaiak és mások is (Dá 9:25). A Malakiás könyve, melynek a megírását i. e. 443 után fejezte be a próféta, elítélően írt arról, hogy mennyire szörnyű állapotba került addigra a zsidó papság. A feltételezések szerint ezután történt az, hogy Nehémiás visszatért Jeruzsálembe azt követően, hogy látogatást tett Artaxerxésznél. (Vö.: Ne 5:14; 13:6, 7.) A Biblia nem tárja fel, hogy i. e. 455 után Nehémiás személyesen meddig vett részt Jeruzsálem helyreállításában. De mindenesetre az újjáépítési munkálatok 49 éven (7 évhét) belül befejeződtek a szükséges mértékben, és Jeruzsálem a templomával együtt fennmaradt a Messiás eljöveteléig

A vers határozottan írja, hogy a messiást. Tehát Jézusról van szó.

Messiás kiirtása vagy halála a második templom 70-ben bekövetkezett elpusztítása előtt történik meg: „S a várost és a szentélyt elpusztitja egy fejedelemnek népe, a ki elérkezik.”

A Rómaiak pedig beteljesítették a jövendölést.

(Dániel 9:24) 24 Hetven hét lett kiszabva népedre . . .

(Dániel 9:25) . . .Jeruzsálem helyreállításáról és újjáépítéséről szóló kijelentés elhangzásától a Messiás vezér eljöveteléig 7 hét és 62 hét lesz. . 

Ez a időszak i. e. 455-ben kezdődött, amikor Artaxerxes király Nehémiást felhatalmazta, hogy „helyreállítsa és megépítse Jeruzsálemet”.

Hatvankilenc évhéttel később, vagyis i. sz. 29-ben Jézus alámerítkezett és felkenetett.

E megbízható jövendölésre való tekintettel, az első évszázadban élő zsidók „tudták, hogy a Dániel által rögzített hetven évhét most már a végéhez közeledik; ezért senkit sem ért váratlanul Alámerítő János bejelentése, hogy Isten királysága elközelgett”. (Manuel Biblique, írta Bacuez és Vigouroux.)

Nagy Kűrosz rendeletétől számitódik, aki hazaengedte a zsidókat.

Legszebben Aranyszájú szent János írja le, a Zsidók ellen című Könyvben amelyet a Vesely Főiskola adott ki magyar nyelven. . Ő szerinte virágvasárnapra esik a Messiás eljövetele.

Persze szídja a zsidókat, akik nem fogadták el ezt a számítás, és a Nagy Templom újra megépitésétől számitották. Így a zsidók számítási Krisztus után elcsuszva kr. U. 70- körülire hozta ki és a zelota lázadás mellé állt a papság, Messiást látva zelota vezetőjükben.

Ennek az álmessiásnak hatására a papság utolsó percig kitartott a Nagy Templomban a rómaiak elleni forradalomban, így Titus császár katonái kénytelenek voltak rájuk gyujtani a Templomot, ahol menedékszerűen bezárkoztak.

Szia,

Igen, az Úr Jézus Krisztusra.

[link]

Üdv. Péter

Dn.9,26. A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás.

Jézus meghalt és a Rómaiak mindent elpusztitottak, a templomot is!

Mt.24,2. Jézus pedig monda nékik: Nem látjátok-é mind ezeket? Bizony mondom néktek: Nem marad itt kő kövön, mely le nem romboltatik.

Mk.13,2. Jézus pedig felelvén, monda néki: Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad kő kövön, a mely le nem romboltatik.

Lk.21,6. Ezekből, a miket láttok, jőnek napok, melyekben kő kövön nem marad, mely le nem romboltatnék.

jézust megölték azaz kiirtották a prófécia szerint! Aztán a prófécia szerint Titusz császár 70 ben lerombolt mindent a nagy zsidó lázadás miatt!! Kő kövön nem maradt! A templomot is lerombolták!

Tehát itt most nem az elmult 62 hétről van szó mert az már beteljesedett, hanem Dániel következő mondata, mely olyan időszakra mutat a jövőben, melyben Izrael ismét a világ szinpadán van és szinrelép egy uralkodó!

Dán.9; 27. És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, a míg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztítóra szakad.

Ő az antikrisztus! Még nincs itt és még nem jött el, de hamarosan itt lesz nem kell már sokat várni!

2Thess.2,4. A ki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, a mi Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.

Jel 13;

16. Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezökre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek;

17. És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.

Igy hirtelen és röviden!