Isten is csak biokémia?

17:52. :D

Ahogyan az elmélet szól, amit vallok...a hited rólam, a saját szubjektív leképzésed arról, ami történik körülötted, miközben szavaimat olvasod. Ha te így gondolod, lásd neked így van, tehet bárki bármit...viszont te nem tudod biztosra, hogy az a valóság, amit te annak GONDOLSZ, hiszen te nem tudhatod, csak fogalmad van a dolgokról, de bizonyosságod nincs. Nos amit elővezetek...ezen tud pont segíteni, ezáltal az egyén változtatni. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

19:42. :D

Nagyon jó kis viccképregény. Felnevettem. De ha elolvasod azt, amit előtted írtam, akkor megértheted, hogy mind a hang, mind az erőszak megtörténik, hiába nem érzékeli meg az ember, mégpedig folyamatos változás formájában, amit az Elme biztosít. Persze az erőszaknak tapasztalói lesznek. A hang pedig nem jön létre kimondottan, csak a hullámok frekvenciájának változása. :P

üdv

25/F

LastOne.Left

Bár az öröklődő tényezők is szerepet játszhatnak az elmebeli teljesítményeinkben, a modern kutatások azt mutatják, hogy agyunk teljesítőképességét nem a génjeink határozzák meg a fogantatásunkkor. A Pulitzer-díjas szerző, Ronald Kotulak ezt írja: „Senki sem sejtette, hogy az agy ennyire képes a változásokra, mint ahogy azt ma már a tudomány tudja.” Miután több mint háromszáz kutatót kérdezett meg, ezt a következtetést vonta le: „ Az agy nem statikus szerv; az agy a sejtkapcsolatok állandóan változó tömege, mely kapcsolatokat nagymértékben befolyásol a tapasztalás” (Inside the Brain).

Tapasztalataink azonban nem az egyedüli eszközei agyunk formálásának. Gondolkodásunk is hatással van rá. A tudósok úgy találják, hogy azoknak az embereknek az agyában, akik szellemileg tevékenyek maradnak, csaknem 40 százalékkal több kapcsolat (szinapszis) van az idegsejtek (neuronok) között, mint a szellemileg ellustult emberek agyában. Az idegkutatók így következtetnek: Az embernek használnia kell az agyát, különben veszít annak teljesítőképességéből. És mi a helyzet az idős emberekkel? Ahogy idősödik az ember, úgy tűnik, bizonyos mennyiségű agysejtje elvész, és az előrehaladott kor emlékezetkieséssel járhat. A veszteség mértéke mégis sokkal kisebb, mint azt valamikor hitték. A National Geographic így számolt be az emberi agyról: „ Az idős emberek . . . megőrzik azt a képességüket, hogy új sejtkapcsolatokat képezzenek, és szellemi tevékenység által tartsák fenn a régieket.”

Az agyunk rugalmasságával kapcsolatos legutóbbi felfedezések megegyeznek a Bibliában található tanáccsal. A bölcsesség e könyve arra sürgeti olvasóit, hogy ’alakuljanak át a gondolkodásmódjuk megújulása által’, vagy ’újuljanak meg’ az elmébe juttatott „pontos ismeret” által (Róma 12:2; Kolossé 3:10, NW ). Jehova Tanúi látják, amikor ez megtörténik azokkal az emberekkel, akik tanulmányozzák a Bibliát, és alkalmazzák a tanácsait. Mindenfajta társadalmi helyzetű és műveltségű emberek ezrei tették és teszik ezt meg. Megmaradnak különálló személyiségnek, mégis boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak lesznek; azt nyilvánítják ki, amit egy első századi író „elmebeli józanságnak” nevezett (Cselekedetek 26:24, 25, NW ). Az ehhez hasonló előrehaladás nagyrészt annak az eredménye, hogy az ember jó hasznát veszi a feje elülső részében elhelyezkedő agykérgének.

„Az emberi agy majdnem teljes egészében az agykéregből áll. Például egy csimpánznak is van agykérge, csak sokkal kisebb az arány. Az agykéreg teszi lehetővé, hogy gondolkodjunk, emlékezzünk és elképzeljünk valamit. Alapjában véve az agykérgünk miatt vagyunk emberi lények” (Edoardo Boncinelli, a molekulárisbiológia-kutatás vezetője, Milánó, Olaszország).

● Az agykéreg az agy felületi rétege, amely igen szorosan összefügg az intelligenciával. Ha kiterítenénk az emberi agykérget, négyoldalnyi írógéppapírra férne rá; a csimpánzénak mindössze egy oldalra lenne szüksége; a patkányé egy postai bélyegen is elférne (Scientific American).

Korunk kutatói nagy lépésekkel haladnak előre az agy fizikai felépítésének és az agyban történő bizonyos elektrokémiai folyamatoknak a megértésében. Egy korszerű számítógép működését és áramkörének kapcsolását is meg tudják magyarázni. Az agy és a számítógép között azonban óriási különbség van. Te az agyad segítségével öntudatodnál vagy, és tisztában vagy azzal, hogy létezel, a számítógép azonban biztosan nincs tisztában azzal, hogy létezik. Miért e különbség?

Őszintén szólva az, hogy agyunk fizikai folyamataiból hogyan és miért jön létre tudatos állapot, rejtély. „Nem értem, hogyan is tudna rá bármely tudományág magyarázatot adni” — jegyezte meg egy neurobiológus. James Trefil professzor pedig ezt írta: „hogy pontosan mit jelent egy emberi lénynek tudatosnak lenni . . ., ez a tudományok főbb kérdései közül az egyetlen, amelyről még azt sem tudjuk, hogy hogyan fogalmazzuk meg.” Hogy miért, annak egyik oka az, hogy a tudósok az agyuk felhasználásával próbálják megérteni az agyat. És csupán az agy fiziológiájának a tanulmányozása még talán nem is elég. A tudatosság „a lét egyik leginkább megfejthetetlen rejtélye — figyelte meg dr. David Chalmers —, de egyedül az agy megismerése nem juttathatja el . . . [a tudósokat] a megfejtésig”.

Ennek ellenére mindannyian tapasztaljuk a tudatosságot. Például a múlt eseményeinek az élénk emlékei bennünk nem csupán elraktározott tények, mint a számítógépek bitekben tárolt információi. Mi el tudunk merengeni élményeinken, tanulságokat vonunk le belőlük, és felhasználjuk a jövőnk alakításához. A jövőbeni események számos forgatókönyvét fontolóra tudjuk venni, és mindegyiknek ki tudjuk értékelni a lehetséges hatását. Képesek vagyunk elemezni, alkotni, nagyra értékelni és szeretve becsben tartani. Élvezettel tudunk beszélgetni a múltról, a jelenről és a jövőről. A viselkedésre vonatkozóan erkölcsi értékeink vannak, és alkalmazni tudjuk őket, amikor meghozzuk döntéseinket, melyeknek talán lesz azonnali hasznuk, talán nem. Vonz minket a művészi és erkölcsi szépség. Elménkben alakítani és finomítani tudunk az elképzeléseinken, és ki tudjuk találni, hogyan reagálnak rá mások, ha megvalósítjuk azokat.

Ezek a tényezők hoznak létre tudatosságot, mely különbbé teszi az embert a többi életformától a földön. Egy kutya, egy macska vagy egy madár tükörbe nézve úgy reagál, mintha egy másik fajtársát látná. Te azonban, amikor tükörbe nézel, öntudatodnál vagy, mivel olyan lény vagy, akinek az imént említett képességei vannak. Te el tudsz gondolkozni olyan dilemmákon, mint például: Miért él némely teknős 150 évig, némely fa 1000 évnél is tovább, az intelligens embernél pedig szenzációnak számít, ha megéri a 100 évet? Dr. Richard Restak kijelenti: „ Az emberi agynak, és csakis az emberi agynak van meg az a képessége, hogy visszagondoljon a múltra, áttekintse saját működését, és így bizonyos fokú magasabbrendűséget érjen el. Az a képességünk, hogy át tudjuk írni a saját forgatókönyvünket, és át tudjuk formálni magunkat a világban — ez az, ami megkülönböztet minket minden más teremtménytől a világban.”

Ha törekszünk a békére, jobb lesz a kapcsolatunk másokkal. A Biblia azt írja, hogy a „harag, indulat, ordítozás és becsmérlő beszéd távolíttassék el tőletek minden rosszasággal együtt” (Efézus 4:31). Akik agresszíven viselkednek, azok gyakran elidegenítenek másokat maguktól, és így egyedül maradnak, megbízható barátok nélkül.

A békére való törekvés legfontosabb oka egyszerű: tiszteletet mutatni ki mások iránt!

Háború kirobbantására, azt hiszem, mindenki képes, ám aki megtalálja a módját a béke megteremtésének, az mindenképpen tiszteletet érdemel.

Zahi Hawass

[link]

(Máté 5:7)-->" Boldogok az irgalmasok, mivel irgalmasságra fognak találni."

(Máté 7:2)-->" mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal fognak ítélni titeket, és amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak mérni nektek."

(Márk 4:24)-->" Továbbá ezt mondta nekik: „Figyeljetek oda arra, amit hallotok. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak mérni nektek, igen, többet is adnak hozzá nektek."

Nem mibennünk vagytok szűkösen, hanem a magatok gyöngéd vonzalmában vagytok szűkösen” (2Korintusz 6:11, 12).

Krisztus követőjének lenni több annál, mint hogy kereszténynek mondjuk magunkat. Napjainkban mintegy kétmilliárd ember tartja magát kereszténynek, a tetteik viszont azt mutatják, hogy ’törvénytelenséget művelnek’.

(Máté 7:21–23)

Gondoljunk a kereszténység világára, azokra a nemzetekre, melyeknek legtöbb tagja kijelenti magáról, hogy Krisztus követője. Vajon a kereszténység alkalmazza Jézus Krisztus tanításait? Vagy inkább gyűlöletet, elnyomást, bűnözést és igazságtalanságot látunk ezekben az országokban, akárcsak a világ többi részén? A nagyra becsült hindu vezető, Mohandász Gandhi kijelentette: „Nem tudok olyan személyről, aki többet tett volna az emberiségért, mint Jézus. És a kereszténységgel nincs is semmi gond.” Majd így folytatta: „A baj veletek van, keresztények. A felét sem alkalmazzátok annak, amit ti magatok tanítotok.”

Napjainkban emberek százmilliói vélik úgy, hogy elfogadták Krisztus meghívását, hiszen kereszténynek nevezik magukat. Talán a szüleik által választott egyházhoz tartoznak, vagy azt állítják, hogy érzelmileg kötődnek Jézushoz, és hogy elfogadják személyes Megmentőjüknek. Vajon ez Krisztus követőivé teszi őket? Erre gondolt-e Jézus, amikor meghívott minket, hogy legyünk a követői? Nem. Krisztus követése sokkal több ennél.

Jézus ezt mondta: „Ha valaki szeret engem, megtartja a szavamat” (János 14:23). Majd ismét úgy beszélt, mint egy pásztor: „Az én juhaim figyelnek a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem” (János 10:27). Kétségtelen, hogy a szavaink vagy az érzéseink önmagukban nem bizonyítják, hogy szeretjük Krisztust, ezt főként a tetteinkkel tudjuk kimutatni.

Tetteink azonban nem a semmiből fakadnak, hanem a legbensőbb énünkből, melyet formálnunk kell. Jézus kijelentette: „Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról” (János 17:3). Ha pontos ismeretet szerzünk Jézusról, és elmélkedünk a tanultakon, az hatással lesz a szívünkre. Egyre jobban megszeretjük őt, és egy mindennél erősebb vágy fejlődik ki bennünk, hogy mindennap kövessük.

http://www.youtube.com/watch?v=c1dTGkjOwFY

Remek BBC doksi a témában.