A sátánt miért nem kell szeretni?

Már amennyiben mint személyként értelmezzük.

Ha belegondolunk utálunk valakit úgy ha nem is ismer minket azzal csak magunknak ártunk, így ha utáljuk és félünk tőle csak magunknak ártunk.

Ha pedig közvetlenül utáljuk, csak gondoljunk bele, hogy várhatjuk el hogy rendes legyen? Egyenesen kihozzuk belőle a rosszat ahelyett hogy példát mutatnánk.

Így nézve a sátán természetfeletti lény és amennyiben "rossz" is ha egy ember képes változni ő miért ne tudna, pláne hogy egyszer angyal volt.

Más értelmezésben pedig ő a "börtönőr" a pokolban és csak a rosszaknak árt.