Ezzel kapcsolatban mi a véleményetek?

Katolikusként egy papnak kell meggyónni a felismert bűnöket.

Körül lehet azt írni, paráználkodás, stb.

"Ha Istennek és Jézusnak magamban elmondom, bocsánatot kérek, megmondom, hogy szégyellem magam és igyekszem elkerülni, akkor tulajdonképp megbocsátódik?"

Szerintem igen, de ez attol fugg, be akarod-e pontosan tartani a katolikus egyhaz eloirasait. Ha igen, akkor ugy tudom, meg kell gyonnod. De korulirhatod, ahogy feljebb is tanacsoltak. Egyebkent a papok ezerszer hallottak mar ezt, ugyhogy nem fog meglepodni.

Viszont van katolikus ismerosom, aki hosszabb kihagyas utan kezdett ujra templomba jarni, ezert "nagy" gyonasra keszult elotte. Neki is pont az volt a baja, hogy az evek soran sok olyan szexualis dolgot muvelt, amit meg kellene gyonni. Nem nagyon akarozott neki. Vegul beszelt a pappal "viragnyelven", aki azt mondta: "azt gyonod meg, amit meg tudsz. Ha a lelkiismeretedre bizva magadban elrendezed, az is jo."

"Ha Istennek és Jézusnak magamban elmondom, bocsánatot kérek, megmondom, hogy szégyellem magam és igyekszem elkerülni, akkor tulajdonképp megbocsátódik?"

Mivel Jézus nincs ott jelen olyan látható, tapintható formában, mint a gyülekezet előjárója vagy a hívek közössége, ezért nem tudni. Amikor Jézus a földön járt, akkor oldozott fel embereket bűneik alól. Viszont mielőtt elment, ezt mondta az apostoloknak:

"Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad."

Most ez alapján döntsd el te magad, hogy mi a helyzet.

Viszont így meg ne menj el gyónni, mert ha szándékosan elhallgatsz bűnöket, akkor szentségtörést követsz el, ami sokkal súlyosabb, minthogy karácsony napján kiverted.

"az lehet durvábbnak tűnik, én ezeket nem követtem el"

Ez is kicsit fura, hogy mások bűneit felnagyítod, magad bűneit próbálod semmiségként feltüntetni.

Nem ember dönti el, nem papbácsi, nem is GyK válaszolók, hogy ki kerülhet a mennybe. Ha Jézusnak az utolsó ítéletről szóló példabeszédét elolvasod a Máté 25:31-46-ban, akkor láthatod, hogy bűnök szóba sem kerülnek az irgalmasság elmulasztásán kívül. Isten az utolsó ítéletkor nem fog vizsgálódni, hogy kinek mennyi bűne van (egyébként mindenkinek sok van). Csak ránéz az emberekre, és közli a döntését, hogy fekete (kecske) vagy-e vagy pedig fehér (juh) vagy. Isten csak feketét és fehéret lát. Akiknek megbocsátja a bűneit, azokét mind megbocsátja, és semmi kárhoztatásuk nincs, akikét meg nem bocsátja meg, azok a legkisebb bűnükért is bűnhődni fognak. Valaki azt mondhatja, hogy ez nem igazságos. De igazságos, mert aki hisz Jézusban, annak az összes bűneiért már Jézus kifizette a büntetést. Aki meg nem hisz, az maga fogja kifizetni az összes bűnéért a büntetést, ami valami hasonló kínhalál lesz, mint amit Jézus szenvedett el a kereszten. Valakinek fizetni kell, ha nem találsz senkit magad helyett, akkor te leszel az, aki fizet.

Az egész római katolikus rendszer a papi kasztjával, és azzal a tanítással, hogy a gyónás az alapja a bűnbocsánatnak, nem Biblikus. A Biblia szerint aki keresztény, az meg kell vallja a bűneit a testvéreinek. Jakab 5:16a "Valljátok meg azért EGYMÁSNAK a bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. ..." Nem papnak, EGYMÁSNAK, a közösség tagjai egymásnak. De a bűnök megvallása logikusan nem lehet feltétele a bűnbocsánatnak, mert senki sem tudja az összes bűnét felidézni és elmondani a testvérének. Ha ez lenne a feltétel, akkor bármi kis bűnről megfeledkezel, az már nem lenne megbocsátva, és az kárhoztatna téged. Ez így hülyeség.

A fő cél a bűn megvallásánál, hogy a hitbeli testvéreid minél jobban ismerjenek téged, nem csak a szép és jó oldaladat, hanem az erősségeiden kívül tudják, miben vagy gyenge és könnyen kísérthető, vagy könnyen elbuktatható, hogy tudjanak érted imádkozni, tudjanak segítséget nyújtani vagy segítséget keresni számodra. János levele úgy nevezi azt, amikor a keresztények egymás között nem rejtegetik a bűneiket, hogy a "világosságban járni". Isten előtt az összes keresztény a világosságban van. Viszont ahhoz, hogy legyen értelme bárkinek megvallanod a bűneidet, előbb át kell menni a sötétségből a világosságba, kereszténnyé kell válni. Ez pedig nem úgy történik, hogy vallásos felmenőid voltak, nem úgy történik, hogy elmész vasárnap templomba. Nem úgy történik, hogy bizonyos vallási hagyományokat és szabályokat betartasz. Nem úgy történik, hogy erkölcsösebb vagy az átlagnál. A kereszténnyé válás egy újjászületés, a világosságba kell születni, és aztán a világosságban járni. Erről itt nincs idő és hely részletesen írni, de ha érdekel, privátba írhatsz.

üdv Stefán

"Ez így hülyeség."

Igen Stefán, ez így hülyeség. Legalább belátod, hogy mekkora ökörségeket írsz.

Ha azt is megírod, konkrétan mi a hülyeség benne, akkor utána tudok nézni, és kijavítani, ha tényleg hibás. Nekem újraolvasás után sem tűnik hibásnak semmi benne. Ha az egészet hibásnak véled, akkor azt tudom mondani, hogy nem tudsz kilépni a szüleid, papjaid vagy nem tudom kik által fejedbe ültetetett elképzelésektől. De vitatkozni nem nagyon szeretnék, nem szokott eredményre vezetni, és megvan a jogod abban hinni, ami neked tetszik.

üdv Stefán