Minden keresztény tisztában van vele, hogy meg kell tudnom bocsátani az ellenségeimnek és az ellenem vétkezőknek, hiszen engem is eszerint ítél majd meg Isten. Ebben az esetben is ez a helyzet?

Meg bocsájthatsz, de ettől még nem kell vele tartanod a kapcsolatot, vagy szeretned.

A megbocsártás csak a harafüg és rosszindulat elengedése.

De ettől még beszélhetsz vele, nincsenek helyrehozhatatlanul rossz emberek.

A tisztánlátásod végett kell megbocsátanod. Az a te érdeked, hogy ne légy vele szemben elvakult. Máskor óvatosabb leszel a közelében, de akár hajlandó is lesz változtatni a hozzáállásán, vagy segítségedre lehet a jövőben.

A megbocsátás nem arról szól, hogy újra odatartod az orrodat. Hanem hogy legközelebb helyén kezeled a szituációt, mert megértés született benned. Nem vársz el apukádtól olyan dolgot, amit nem tud teljesíteni.

A megbocsájtás nem azt jelenti, hogy el kell felejteni, ami történt. Erre mi emberek nem feltétlenül vagyunk képesek, és Isten sem várja ezt el...

Hanem azt jelenti, hogy nem viszonozod a rosszat rosszal, hanem lélekben túl tudsz ezen lépni, nem azt keresed, hogy hogyan tudsz neki ártani. Még csak nem is kell feltétlenül találkozni vele.

Szia

Szülőt nem választ az ember. Sajnálatos, hogy ilyen gyermekkorod volt. Ha megtudtál maradni lelkiekben egészségesnek, (és az írásod arra mutat igen), akkor továbbra is keresd Isten vezetését az életedben, és az apáddal való kapcsolatban is. Te áldozat vagy ebben a családi helyzetben.

Felnőttként milyen tanácsot ad neked a Biblia? Mivel a szüleidnek köszönheted azt, hogy élsz, ezért meg kell adnod a nekik járó tiszteletet, az Efézus 6:1,2 szerint. Ez megóv majd attól, hogy bosszúvágyat táplálj magadban. Ne felejtsd el, hogy semmiféle látszólagos helytelenség, melyet a szüleid követnek el, nem hatalmaz fel arra, hogy te magad is helytelenül cselekedj. Hagyd a dolgokat Jehova kezében. Figyeld meg milyen tanácsot ad Pál apostol, és próbáld meg a saját helyzetedre alkalmazni: Róma 12:17–21

"Senkinek se viszonozzátok rosszal a rosszat. Gondoljátok át, mi az, amit minden ember jónak tart. 18 Ha lehetséges, amennyire tőletek függ, minden emberrel békében legyetek. 19 Ne álljatok bosszút magatokért, szeretteim, hanem engedjétek, hogy Isten mutassa ki a haragját, mert meg van írva: „»Enyém a bosszú, én visszafizetek« – ezt mondja Jehova.” Inkább „ha éhes az ellenséged, adj neki enni, ha szomjas, adj neki inni, mert ha ezt teszed, tüzes szenet gyűjtesz a fejére”. 21 Ne hagyd, hogy legyőzzön a rossz, hanem a rosszat mindig győzd le a jóval."

Ez az isteni tanács sok minden kellemetlen helyzettől megóvhat a további életedben a családodon belül is.

Ha most felnőtten elkezdenéd "visszaadni" neki amit hosszú éveken keresztül igazságtalanul kaptál, akkor te miben különböznél tőle? Hidd el, Isten sokkal igazságosabban elrendezi majd, mint mi emberek tennénk.

Ne engedd felnőttként a további megalázásokat. Ez ellen már tehetsz, pl. elköltözöl a közeléből...

....mit jelent megbocsátani?

Azt, amikor valaki megbocsát egy vétkesnek, felhagy a nehezteléssel, melyet az ellene vétkező iránt érez, és lemond minden jogáról, amely által elégtételt vehetne.

Meg kell bocsátani. De mivel ez egy igen elfajult helyzet, elengedhetetlennek tartom, hogy időnként imádkozz érte.

Magam is megtapasztaltam, hogy ez tisztítja a lelki környezetet(a tiédet is!) és segít Isten szemszögéből tekinteni rá.

Ha nehéz, akkor hadd javasoljak egy kipróbált áthidaló gyakorlatot. Próbálj keresni vele kapcsolatban pl. 3 jó tulajdonságot, vagy 3 jó dolgot. Erőltesd meg az emlékezeted! Keress mentséget számára! (Szerintem Isten is folyamatosan ezt teszi értünk.)

Mire találsz 3 dolgot, ami pozitív fényben tünteti fel apádat, máris másképp tekintesz rá. Azt hiszem, elég érett vagy rá, hiszen feltetted a kérdésedet. Tudod, az idő nem gyógyít be semmilyen sebet, csak ha dolgozunk rajta.

Számodra is fontos a folyamat, mert a folytonos neheztelés végül téged húz le és megmérgezi a lelkedet anélkül is, hogy újra találkoznátok.

Ki tudja, egyszer még talán kopogtat az ajtódon, hogy bocsánatot kérjen.