Ha Isten szeretet hogy képes örökké való pokolban kinozni az embert?

Erre azt mondaná Krisztus neked: "nem messze vagy Isten iagzságától".

Az igazság pedig Jézus szavai alapján Isten szava.

Isten senkit nem kínoz sehol.

A pokol pedig valóságos: ha te úgy döntesz, hogy nincs szükséged Istenre, akkor nem fogja magát rád erőszakolni, mehetsz olyan helyre, ahol ő nincs jelen - ez a pokol...

Az, hogy az ember szenved Isten jelenléte nélkül, a saját baja; nem kell a felelősséget Istenre hárítani...

#5

De ha valaki úgy dönt, hogy nincs szüksége Istenre, akkor miért szenvedne nélküle?

#6 A középkorban ezt úgy magyarázták, hogy minden egyes lélek számára halála után nyilvánvalóvá válik, hogy Isten lett volna a végső célja. Tehát a fizikai világtól elszakadt értelem nem engedi a lelket tévedni a túlvilágon, ez az állapot determinisztikus kényszerpályára kényszeríti a lelket.

Az angyalokat a saját értelmük tökéletessége kényszeríti rá az igazságra, legyenek az üdvösség vagy a bukás állapotában. Ezért nincs több esély a bukott angyalnak üdvözülni, de az üdvözült angyalnak sem elbukni. Ezt egyesek intellektuális determinizmusnak hívják.

#7

Oké, ez így érthető. Csak hát nem tűnik egy igazságos rendszernek, hogy egy egyszeri, megismételhetetlen élet után jön rá a lélek az igazságra, amikor már nem tud változtatni a helyzetén.

@8: miért, szerinted mi lenne igazságos rendszer, ha nem ez?

Kapsz egy földi életet, rendelkezésedre áll minden információ, van elég időd,, teljesen szabadon dönthetsz, hol akarod folytatni - és azt fogod kapni, amit akartál. Mi ezzel a probléma?