Mi alapja van a 4 evangéliumnak? Mitől hitelesek?

#2

Idézd ezeket a korai forrásokat. Írni sok mindent lehet.

Kérdező: „és olyan emberek tollából akik ott sem voltak!”

hogy nem voltak ott, még nem érv a hitelességük ellen. Nézzük Lukácsot:

„1,1 Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,

1,2 A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva SZEMTANÚI és szolgái voltak az ígének:

1,3 Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,

János evangéliuma és levelei János apostolra vezethetők vissza

János 1. levelének elején:

1,1 A mi kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, a mit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek Ígéjéről.

1,2 (És az élet megjelent és láttuk és tanubizonyságot teszünk róla és hirdetjük néktek az örök életet, a mely az Atyánál vala és megjelent nékünk;)

1,3 A mit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek

Pál apostol saját élménye a damaszkuszi megtérés volt, amikor találkozott a feltámadott Krisztussal, és Jézus követőinek üldözőjéből, farizeusból, az evangélium hirdetője lett. Számos levele tanúskodik róla.

A tanítványok azt állították, hogy találkoztak a feltámadt Krisztussal. A sír tényleg üres volt, az ellenség nem tudta Jézus testét felmutatni. Hogy ezt hirdették, üldözték és megölték őket. Jézus arra tanította őket, mondjanak igazat. Miért találták volna ki ezt a hazugságot, hogy ráadásul vértanúhalált haljanak miatta? Ha Jézus Isten Fia, miért ne tudna csodákat tenni, feltámadni. Isten képes természetfelettire.

A hitelességet növeli, hogy nem csak egy szerző tett bizonyságot, örökítette meg Jézus történetét, tanításait, feltámadását hanem több. (Ellentétben a Koránnal, aminek egy szerzője van, aki magát prófétának állítja, de se csodát nem tett, nem támadt fel, nem teljesített be próféciákat.)

Jézus messiási próféciákat teljesített be. Ha csak egy-kettő ilyenről lenne szó, lehetne belemagyarázásnak venni, de nem ez a helyzet. S nemcsak konkrét próféciákban, hanem ószövetségi szimbólumokban is előre volt jelezve áldozata a bűnökért.

Dér Katalin: Próféciák a Messiásról

Érdemes utánaolvasnod a kánon összeállásának, a szövegmegőrződésnek.

Egy 2020-ban megjelent könyv a témában:

Peter J. Williams: Biztosak lehetünk az evangéliumokban?

épp történelmi hitelességüket veszi górcső alá

További információkat találhatsz még:

Josh McDowell: Bizonyítékok a keresztyén hit mellett (KIA, 2004, 748 old.)

Bruce Metzger: Az Újszövetség szövege

stb.

Azon kívül, hogy a korai egyház felismerte, majd később hivatalosan is elismerte, hogy ezeket az írásokat a Szentlélek ihlette, legjobb szándékkal is ferdítésnek nevezhető, hogy nem szemtanúktól valók, bár lehetséges, hogy nem maguk a szemtanúk jegyezték le, hanem a szemtanúk elbeszéléseinek a hallgatói. Ezt biztosan nem lehet tudni minden evangéliumról, de ez mit számít? Én magam úgy gondolom, hogy János evangéliumát maga János írta, és valószínűnek tartom, hogy Máté evangéliumát is Máté írta. Ők szemtanúk és apostolok voltak.

Máté Jézushoz Jézus kb. 3 évig tartó a missziójának viszonylag az elején csatlakozott. János Jézus missziójának a legelején csatlakozott hozzá, majdnem biztos, hogy a János evangéliumát ő maga írta, ugyanis több helyen is utal a szövegben magára, mint a szeretett tanítványra. Márk evangéliuma Péter apostol tanításait tartalmazza, nem valószínű, hogy Péter írta, valószínűbb, hogy csak Péter apostol tanításainak a lejegyzése. Péter is Jézus missziójának elején csatlakozott hozzá, szemtanú. Egyedül Lukács nem volt szemtanú tehát, de ő többé-kevésbe a korai egyház "történészeként" működött, és pontosan utánajárt a szemtanúk kikérdezésével annak, hogy mi hogyan történt, mikor mi hangzott el.

üdv Stefán

Az újszövetségi kánon kialakulása valóban a 4. században zárult le Athanasius püspök 367-ben kelt 39. számú húsvéti levelével, melyben felsorolta azt a 27 újszövetségi iratot, amelyeket kizárólagosan szabadott használni az istentiszteleteken és az egyházi életben.

E kánon kialakulása azonban korántsem volt előzmények nélküli.

Maga az Újszövetség dokumentálja első helyen, hogy a benne foglalt iratokat igen korán kezdték gyűjteni. Lk 1,1-4 tanúsága szerint az evangélium írása idején már számos, Jézus életét és tanításait megörökítő írás volt ismert.

"És a mi Urunknak hosszútűrését üdvösségnek tartsátok; amiképpen a mi szeretett atyánkfia,

Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint, szinte minden levelében is, amikor ezekről

beszél azokban. Amelyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, amiket a tudatlanok

és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a maguk vesztére" (2Pt 3,15-16).

Fenti idézet bizonyság arra, hogy Pál apostol leveleinek egy gyűjteménye ismert volt már a keresztény gyülekezetekben, amikor e levél íródott. Az is kitűnik ebből az utalásból, hogy Péter apostol és a gyülekezetek is kanonikusnak, a többi szent irattal egy szinten állónak tekintették ezeket a leveleket. (stb.)

A II-IV. századi egyházatyák, Kelemen, Papias, Polikárp, Ignatius, Justinus Martyr, Iréneusz idéznek különböző újszövetségi iratokból "ezt mondja az Úr", "meg van írva", "ezt mondja az Írás" formulával. A legkorábbi, legfontosabb tanú pedig a Didaché című irat, amely szintén így idéz.

A II. század közepén Markion gnosztikus eretnek tanító megállapította a maga kánonát, amelybe az evangéliumok közül csak Lukács evangéliumát (átalakításokkal), az apostoli levelek közül pedig csak Pál tíz levelét foglalta bele. Ez az ellenkánon mutatja, hogy a szent iratok gyűjteményének fogalma ekkor már létezett a keresztény gyülekezetekben.

Az ún. Muratori kánonjegyzék i. sz. 170 körül keletkezett, latin nyelvű, töredékes irat. 22 újszövetségi iratot sorol fel, és rövid megjegyzéseket tesz az egyes iratokkal kapcsolatos adatokról a kanonikusság szempontjából. Szerzője ismeretlen.

A régi szír és latin fordítások, amelyek a II. század végén keletkeztek, 22 illetve 23 iratot tartalmaznak az Újszövetség 27 iratából.

A négy evangélium nem a niceai zsinaton lett kiválasztva.

Krisztus után 175-ben Tatian a négy evangéliumot rakja kronologikus sorrendbe (Diatessaron).

Iréneusz püspök Krisztus után 185-ben írt a négy evangéliumról.

Dublinban ki van állítva Kr. után 225-ből származó négy evangélium és az Apostolok cselekedetei könyv korai másolata.

Chester Beatty-papiruszok egyiptomi felfedezése: ezek a négy evangélium és az Apostolok cselekedetei részleteit, tovább Pálnak tíz csaknem teljes levelét és Jelenések könyvét tartalmazzák. Ezeket az i.sz. III. évszázad elején írták (tehát 250 előtt).

...

"Iréneusz püspök Krisztus után 185-ben írt a négy evangéliumról."

Szent Iréneusz melyik felekezethez tartozott?