Van elméletetek is Isten létének a magyarázatára, vagy csak úgy hisztek?

Ismét én. Sokan mondják azt, hogy ha van Isten és Ő jó, akkor miért van szenvedés a Földön.

Nos, jó kérdés. Van rá válasz, de sokan nem szeretik, mert egyfelől ujjal mutogatni és mást hibáztatni mindig jobb, másfelől nem szívesen veszik azt hogy felelősséget vállaljanak a saját tetteikért.

"Az élet szenvedés." Ez a mondat egy vallásalapítótól, Buddhától származik. A megoldás amit javasol (önfeladás, önmegtagadás, meditáció, anyagi javak elvetése) keveseknek tetszik. Számukra rossz hír, hogy kicsivel később Jézus sem javasolt sokkal többet.

A bűnbeesés gyümölcse az egó, az egó Isten szellemének helyét bitorolja, ezért nem tudunk Istennel közvetlen kapcsolatba kerülni. Ez még nem a legnagyobb baj, hiszen minden népnek van ősi szent könyve, ami arról szól,hogyan veszítettük el a tutit, és mit kell tennünk, hogy visszaszerezzük. Erre egy élettervet javasolnak. Itt jönnek be a parancsolatok, stb. Ezt viszont nem akarjuk megtartani, így szenvedünk. Mivel beszennyeztük a földet, fertőzöttek a vizek, szennyezett a levegő, az élelmiszer mérgezett és génkezelt, természetes hogy a rákos megbetegedések iszonyú mértékben növekszenek. Mivel az orvostudomány nem megelőzés alapú (életmód, táplálkozás,a szervezet természetes tisztítása) hanem a betegekből él, mérgező eljárásokat (kemoterápia stb)javasol, de semmit nem mond arról hogy az így felhalmozódott mérget hogyan tisztítsuk ki a szervezetből, mert az már természetgyógyászat és babona. Ezek után feltenném a kérdést, kinek is a hibája az a rengeteg rákbeteg? Istené? Vagy az emberi gonoszságé, ami hatalomért és nyereségvágyból szépen lassan elpusztítja a Földet amin élünk? A beszűkült látókörű orvosoknak nincs ebben szerepe? Ezek csak kérdések, a választ mindenki döntse el maga.

Inkább nézzük meg, hogy amikor Isten a történelem folyamán egyszer úgy döntött hogy emberré lesz, akkor milyen körülmények között élt. Egy betlehemi jászolban született egy szegény családban. Ács volt amíg el nem kezdte szolgálatát. Minden idejét és képességét a szegényeknek és a szenvedőknek ajánlotta fel. Ő maga bűntelen volt, de ártatlanul megvádolták, megkínozták, kivégezték. Értünk halt meg. Tanítványait és követőit is üldözték, először a zsidók, aztán a rómaiak. A legtöbbjük mártírként végezte.

És ő mit ígért nekünk? Miért volt olyan nehéz követni őt? Igazából két dolgot ígért, mindenkinek a maga keresztjét, és hogy békességet hagy nekünk, de nem úgy ahogyan a világ adja.

Szenvedő Istenünk van. A zsidók ezért nem tudták elfogadni, mert ez botrány és szégyen volt. Igazából a szenvedés lényege az, hogy mindannyian részt vállalunk a szenvedő Isten sorsából, és ezt elfogadhatjuk méltósággal, és akkor a szenvedés megigazít bennünket, megvilágosodunk és továbblépünk. Vagy fogadhatjuk az eltompult sötét egónk szemszögéből, aki nem akar szenvedni, nem is tud, és ezért folyamatosan lázad, kibúvókat keres, könnyű megoldásokat és mindig másokat hibáztat.

Persze, ha az ember eladja lelkiismeretét a korszellemnek, feladja integritását és teljesen korrupt lesz, akkor ebben a világban bizonyos javakhoz, presztízshez juthat. De milyen áron?

Tehát bűnbeesés, egó, szabad akarat, a törvény elutasítása, és a bölcsesség elutasítása. Ez a receptje a szenvedő világnak. A természettudomány is arra tanít bennünket,hogy a tetteinknek következménye van. És láss csodát, a vallás is! Nincs égi mikulás, de van Isten, aki a bölcsesség szellemét és békességet hagyott nekünk. Ennyi.

Legközelebb az ateizmusról írok.

Freya

Szia, természetesen igazad van, én is csak akkor foglalkozom ilyesmivel, amikor oda tudom szánni a figyelmemet. Most még gyorsan felvázolom neked az ateizmus vakságát, aztán elutazom egy hétre. A Bibliáról és Jézusról csak akkor írok történelmi adatokat és érdekességeket, ha kéred, végül is azért mert Isten érdekel, még nem biztos hogy a kereszténység is.

Nos, ahol a hit állít valamit, ott az ateizmus tagad. Sokan azt hiszik, hogy a tudományos gondolkodásnak feltétele az ateizmus, de ez nem igaz. Az igazi tudós és az igazi hívő sok közös vonással rendelkezik. Mindkettő az igazságot keresi, csak egyik a tárgyi, a másik a szellemi világban. Mindkettő becsülendő dolog, s ha a kettő egyesül, az különösen szép.

Az ateizmussal az a baj, hogy nem csak arról szól,hogy nem hiszünk Istenben. Az a baj, hogy túlzó formában egy áltudományos gondolkodásmódhoz vezet, aminek célja nem az igazság keresése, hanem Isten tagadása.

Biztosan hallottál már Richard Dawkinsról, aki kiváló evolucionista biológus, de nem tudományos teljesítményeiről ismert, hanem véresszájú ateizmusáról. Írhatna kiváló tudományos műveket, de ő inkább ponyva szinten működő Isten ellenes könyveket ír, és az a legcikibb az egészben hogy valós teológiai ismeret nélkül tesz nevetséges állításokat a hitről és Istenről, amiket aztán nagy mellénnyel tagad. Csakhogy az állításnak nincs köze az igazsághoz, és ezáltal a tagadásnak nincs értelme.

Richard Dawkins példaképe és guruja a híres tudós, Anthony Flew volt. Anthony Felw is sok hitvitában részt vett tudósként, de olyan nagy koponyák mint Schröder vagy olyan intelligens teológus-filozófusok, mint Bill Craig arra vezették,hogy van Isten. Személyes istenben, megváltóban továbbra sem hisz, arra -mint mondja- kevés a bizonyíték, de a teremtőben, az intelligens tervezőben minden további nélkül most már hisz, mert mint mondja, ezt sugallja az evidencia.

Dawkins ettől teljesen kikészült, azzal vádolta, hogy Flew öreg korára szenilis lett. Pedig Flew remek mentális egészségnek örvend, azóta is ír könyveket, egyszerűen csak úgy érzi hogy az igazság keresésében új pontra érkezett és hajlandó módosítani a korábbi véleményét. Ez az igazi tudományos gondolkodás. Amikor az ember nem ragad le, hanem megy amerre a bizonyítékok vezetik.

Richard Dawkins azonban elsősorban ateista és csak másodsorban tudós. Amikor azt kérdezték tőle, mit tenne, ha a bizonyítékok Isten felé vezetnék,azt mondta, hogy megpróbálna más megoldást keresni. Vagyis inkább a tagadás mint az igazság. Ez az igazi ateizmus, és ebben a formájában nem azért ördögi,mert "gonosz" vagy "hazug" hanem mert megrögzötten tagad,kizárja Istennek a lehetőségét is, és elvakít, a tudományt arra használja hogy betömje vele az ember szemét és fülét hogy ne lássa, ne hallja az igazságot.

Persze egy ateista erre azt mondja,hogy a vallással ugyanez a helyzet. Csakhogy a vallás -a tudománnyal ellentétben- nem is állítja magáról, hogy racionálisan követi a tényeket. Én pedig amúgy is a hitről írok, a hit pedig meggyőződés. Nem meggyőzöttség, mások szava által, azok legfeljebb csak elgondolkoztatnak.

Én például nem tudom, te milyen szándékból tetted fel a kérdésedet, de ha keresed is Istent, én őhozzá elvezetni nem tudlak, és "megtéríteni" sem akarlak. Elméletet kérdeztél, és én leírogatom neked az elméleteimet, saját nézőpontomat, amit évek elmélkedése, kutató munkája alakított ki bennem. Nem egy saját, elképzelt istenről,hanem arról, aki 20 évvel ezelőtt megszólalt a szívemben, és azt sugallta nekem hogy Ő van, és keressem meg. Aztán a Bibliából, Jézus szavaiból jelentette ki magát nekem. Én ugyan most már másképp tekintek a Bibliára, sokkal több ismerettel rendelkezem a történelmi hátterétől kezdve a nyelvezetéig mint 20 évvel ezelőtt. De a lényeg csodálatos módon nem változott számomra, Jézus még mindig.....Jézus.

Szóval foglaljuk össze az ateizmust: nem csak nem hívés Istenben, hanem annak tagadása. Ezáltal megrögzötten egy keréknyomon halad, amiből kiszakadni nem tud. Tagad, de nem ismeri azt, amit tagad. Mivel nem fogadja el a transzcendencia semmilyen formáját, így kénytelen szellemi kérdéseket -morál, hit, szeretet, igazság, önfeláldozás stb.- materialista szempontból magyarázni. Mivel ez lehetetlen, máris tévúton jár, ebből erednek vadhajtások mint dialektikus materializmus, kommunizmus, nihilizmus és ki tudja még milyen izmus. Bármi, csak ne Isten.

A morálról már írtam. Isten nélkül az európai morál értelmezése lehetetlen, józan észre nem lehet hivatkozni. A darwinizmust próbálják uralkodó filozófiának megtenni, de biológiával nem lehet magyarázni a szeretetet, legföljebb a szexuális vagy az utódfenntartó ösztönöket. A darwinizmus szemet szemért, fogat fogért, azaz "survival of the fittest" és "struggle for life" de a hit nem erre tanít.

Az ateizmus létezésének egyetlen oka az egó működése. Mivel a testi halál az egó halála is, ha az egó vezet, nincs meggyőződésed az örök életről (reményed lehet, de nem vagy meggyőződve.)A hit azonban olyan mint a halál, erről szól a keresztség is (és mellesleg minden beavatási szertartás) meghalunk a bűnnek és újjászületünk Istennek. De ha az egót meg akarjuk feszíteni, az neki nem tetszik. Tiltakozik, és inkább tagadja Istent minthogy feladja a maga függetlenségét.

Dawkins az egyik könyvében Istent mint vírust jellemezte. Valójában az egó a vírus, mivel tudja hogy -az Isteni énnel szemben- halandó, állandóan rohan, akar, követel, ide neki mindent! Kettesével szívja a cigarettát, vagy éppen iszik, zabál, csalja a párját, mert egy nő nem elég ám, ide neki az összeset! És kell a pénz, és a hatalom és még több pénz, pusztuljon csak a föld, szennyezzük csak a vizeket, ki bánja! De kell a haszon, az új autó, a luxusutazás. Pusztuljon minden, csak az egó megkapja a magáét. Ez a vírus, ez a hitetlenség, és ez az ember tragédiája.

Freya