Régi legelső bibliai tekercseket hol őrzik?

A holt-tengeri tekercsek közt vannak a legrégebbi bibliai kéziratok, és többségüket Jeruzsálemben őrzik. Azoknak egy része azonban hamisítvány:

[link]

Mit értesz igazi példányon?

Az eredeti kéziratok elvesztek, amik most a kezünkben vannak - a Holt tengeri tekercsek közti bibliai kéziratok - , másolatok. Pontosabban i.e. 2 és i.e. 1. század közöttiek. De van egy Sámuel könyve töredék is, ami i.e. 3. századi.

A cikk azonban azt mondja, hogy a Holt-tengeri tekercsek egy része, ami a műkincs piacon van: hamisítvány, olvasd el. De itt van pl. az Izajás tekercs, ez eredeti, i.e. 2. századi, lásd a digitalizált változatot, amit tudsz lapozni, és mellékelve van hozzá angol szöveg a kiválasztott versnél:

[link]

#5

Bibliai kéziratok aligha lehetnek ott. A Katolikus Egyház is műveli a modern bibliatudományt, szóval ha lennének a birtokában szövegvariánsok, azt a szövegkritika asztalára tenné. Nincs oka eltitkolni.

Az eredeti bibliai szövegek meg biztos nincsenek ott, mivel megsemmisültek. Az említett Sámuel könyve töredék szépen fennmaradt, de ez inkább csak a jó tárolásának volt köszönhető, meg annak, hogy nem nyúltak hozzá. A papirusz ugyanis rendkívül törékeny, ezért is volt szükséges lemásolni a rajta lévő szöveget. Ha azt ki-be hajtogatták, romlott a minőség, töredezett. Ezért is váltotta le az i.e. 2. században a pergamen, ami állatbőr volt. A fenti kommentemben linkelt Izajás tekercset már arra írták. Bár gyanítom, az is csak annak köszönhette a jó állapotát, hogy több az ókortól kezdve egy lezárt korsóban volt.

Talán még annyit megjegyeznék, hogy a Vatikán simán eldughatta volna a vatikáni és a sínai kódexet is, egyesek szerint ezek ugyanis azok a kóxexek, amiket Nagy Konstantin rendelt. Őt egyébként Keleten szentként tisztelik, szóval a Vatikánnak nagy kincsei lehettek volna ezek a kódexek, amelyek az Újszövetség szövegkritikai szemszögéből fontosak. Apropó, a sínai kóde, digitalizálva olvasható itt:

[link]

Van ehhez is angol fordítás.

Szóval, kizárt, hogy a Vatikán titkoljon valamit. Ami van nekik, azt kitettek a vatikáni múzeumba. Magam is láttam az értekeiket, amikor ott játam, egy úttal pedig a Sixtus kápolnát is megcsodáltam.

Üdv. egy agnosztikus ateista

Néhány elõzõ téved.

A legrérgebbiek: Holt tengeri (Qumráni) tekercsek (ie.3.-isz.2.sz)

Szeptuaginta (rövidítése LXX) II. Ptolemaiosz (i.e.282–246) uralkodása alatt készült a király parancsára. Azért 70, mert 70 tudós rabbi fordította a héber szöveget (ó)görögre.

A Holt tengeri tekercsek valószínûleg legtöbbjét Jeruzsálemben õrzik, de van néhány a Vaticanban és néhány a ritish Múzeumben is. Ezek mind valódiak, eredetiek. A NatGeo cikke a kereskedeli forgalomba került példányokról szólt.

A fordítók természetesen igyekeznek a lehetõ leghûbben visszaadni az eredeti szöveget, de bizonytalanság mindig marad, mert a másik nyelv szövegét nem mindig lehet pontosan visszaadni. Vannak tévedések is, leghíresebb az un "szarvas hiba": A Vulgata (latin fordítás) egy verset úgy fordított, hogy Mózesnek szarvai voltak (ezért vnnak Michelangelo Mózes szorának is), a helyes az lett volna, hogy "fénysugarak", a mai fordításokban: arca sugárzott, vagy ilyesmi, mert ez felel meg a szöveg értelmének. Érdemes megjegyezni, hogy Károlyi kb abban az idõben, amikor a Mózes szobor készült, helyesen fordította. A héber szó jelentheti ezt is, azt is.

Az újabb fordítások azért változnak, mert idõközben jobban megértik az eredetit és jobban vissza tudják adni. Persze ma már közösségek dolgoznak rajta.