Van még olyan rendszer, ami a hibákból építkezik, mint az evolúció?
válasza:
válasza: válasza:A gépitanulás témakörében vannak evolúciós folyamatokat másoló algoritmusok. Ez tulajdonképpen a heurisztikus megközelítések egy olyan fajtája, amikor egy elméletileg létező optimumot (pl. makromolekulák stabil szerkezete) bizonyos keretek között véletlenszerűen változtatott paraméterekkel igyekszünk közelíteni, sőt szofisztikált implementációi populáció genetikai jelenségeket is alkalmaznak (populáció-rekombináció).
Mondjuk ez lehet, hogy számodra nem jó válasz, mert éppen az élőlényeknél megfigyelhető evolúció inspirálta az algoritmus kifejlesztését.
válasza:Kicsit túltoldat a hasonlatokat egészen más szituációkra. Most kiragadok egyet: a jégen járás. Hogy fedeztük fel ,hogy a vastag jég bír el ? Most mondok egy lehetséges forgatókönyvet: aki a túl vékony jégen járt az alatt beszakadt. Így kiszelektálódtak azok akik a vastagabb jégen jártak. Közülük már többen átjutottak. Majd azok jutottak át a legtöbben akik a legvastagabb jégen sétáltak. Tehát a vastag jégen járás előnyös HA az a cél ,hogy átjussunk. Viszont ha a cél az ,hogy minél könnyebben tudjunk léket vágni akkor a vékonyabb jég lesz a nyerő de nem a túl vékony. Az ,hogy mi számít előnyösnek és mi nem és mennyire igen vagy nem az a környezet alapján dől el. Az evolúció szempontjából a “hibák” azok a mutációk tehát ,hogy az élőlények nem egyformák, nem futószalagon gyártott termékek. Ha a környezet mondjuk támogatja a dús bundát (mert mondjuk egy hideg havas hegyen vannak) akkor a véletlenül dúsabb bundával született egyedek fognak könnyebbek/ jobban túlélni és szaporodni. De ha mondjuk egy élőlénycsoport olyan jól alkalmaszkodott az adott környezethez ,hogy a további változások már inkább hátrányosak akkor pont ,hogy a másságok kezdenek kiszelektálódni, lásd: cápák, krokodilok. Bár rengeteg különböző faj élt már belőlük a nagy átlag ugyan arra a kaptafára épült. Bár az evolúcióban nincsenek kitüntetett célok hanem a “pillanatnyi” környezethez igazodnak az élőlények. Maga a mehanizmus nagyon egyszerű: a sok véletlenszerűen más egyed közül az él/ szaporodik többet amelyik jobban tud alkalmaszkodni.
Viszont őszintén most egy olyan rendszer sem ugrik be ami az evolúció elve alapján működik de semmi köze hozzá.
válasza: válasza:"Van még olyan rendszer, ami a hibákból építkezik, mint az evolúció?"
Igen van, például az öntanuló algoritmusok, amik - a lényeget véve - a biológiai evolúció leképzésén alapulnak és elképesztően sikeresek. Nagyon sok ilyen van de itt egy tök jó, rövid - és szerintem tanulságos - videó arról, ahogy egy evolúciós algoritmus megtanul a nulláról játszani a super mario-val.
válasza:"Hol van ilyen hibákra épülő gyártósor, melyik cégnél?"
Ilyen nyilvánvalóan nincs. Az ember által létrehozott és fenntartott gazdaság nem tud profitábilisan működtetni egy olyan rendszert ami túl sok selejtet termel. De nincs is szükség "mutánsok" gyártására ahhoz, hogy új termékeket fejlesszünk, hiszen az ember végig tudja gondolni, hogy mire van szüksége és olyat épít magának amit akar (illetve, amit az elérhető technológiai szint megenged), majd néhány prototípus és újratervezés után a termék eléri nagyjából végleges formáját. Ilyen a biológiai evolúcióban és az általa hajtott törzsfejlődésben nincs.
Ha azonban képesek vagyunk selejtek termelése nélkül "próbálgatni", akkor ismét jó választás lehet az evolúció: meghatározott feladatra optimalizálni alkatrészeket lehet evolúciós algoritmussal, ahol az evolúció virtuálisan, számítógépben zajlik. A termék bizonyos paramétereit véletlenszerűen változtatva, az egymást követő generációk versengenek egymással és az "él túl" ami az adott problémára a legjobb választ adja pl. legszilárdabb struktúra a legkevesebb anyag felhasználásával.
"... bármelyik rendszer ami a “legyártott elemek” közti véletlenszerű változásokra épül arra mondhatjuk ,hogy a hibákra építkezik. - Mivel nincs ilyen rendszer, mutatja, hogy nem működik az elv, mert ha működne, felhasználnák a fejlesztésben, hiszen mindenhol a legjobb és kifizetődőbb fejlesztési módszereket keresik és azt alkalmazzák, ami éppen a csúcson levő legjobb.
„Olyan algoritmusok kidolgozásában vehetsz részt, amelyek az adatokból tanulva a legintelligensebb lehetőségeket alkotják meg a legjobb eredmények érdekében. „/Gépi tanulás/
Az mitől a legintelligensebb lehetőség, hogy van valami /egy rendszer/, ami jól működik, aztán megvárjuk, hogy ami eddig jól működött, az tömegével ne úgy működjön, ami eddig beváltan jól működött, és a tömegesen rossz működést, ami eleve káros a jó működésre, addig engedjük kiteljesedni, amíg állítólag az eredetinél jobb működést eredményez.
Mondjuk benyelünk több millió rossz lépést /káros mutáció/, mire egy talán jó kialakul magától. És utána ugyanezt ismételjük pepitában milliószor. /Ezer házat lerombolunk, három téglát meghagyunk, amik véletlenül egymásra estek, persze malter nélkül, mert ahhoz már intelligenciatársítás kell, az összekötésükhöz./ Utána megint ezer házat lerombolunk, három téglát meghagyunk, amik véletlenül egymásra estek, persze malter nélkül. És újra, és újra és újra. Ezt melyik vállalati igazgató fogja akceptálni, ha előadod neki. Vajon felvesznek tervezőmérnöknek és rád bízzák a fejlesztőgépsort, hogy irányítsad?
Szathmáry írja: „az öröklődés nem pontos, időnként hibák következnek be, és hogyha az öröklődő tulajdonságok befolyásolják azt, hogy az illető egyed milyen sikerrel éli túl a különböző dolgokat és milyen termékeny,”
Tehát a pontatlanságot és a hibákat felülírja a sikeres túléléssel és a termékenységgel. Akkor neki többet nyom a latban a három spontán felépült tégla, mint a rommá lett ezer ház, ráadásul milliószor ismétlődve. Ha ezt így komolyan előadja valaki, az pont olyan, mint fogni az ásó vasát és a nyéllel ásni, és előadni, hogy nini, ezt a hatalmas szántóföldet ezzel a módszerrel ástuk fel.
Az evolúció ugyanis így építkezne a töméntelen hibás mutáció esetleges sikeréből: millió kudarc, egy siker, megint millió kudarc, egy siker, és újra és újra, csak a kudarcot nem számítjuk be, hanem csak a sikereket rakjuk egymásra, amiből felépítjük a szellemvárost. Aztán egyetemen tanítják, hogy a világ összes városa ezzel a technikával épült fel. Vagy talán nem a millió ballépés /káros mutáció/ után véletlenül bejövő hasznosnak mondott lépéseket rakják össze a siker érdekében, miközben a ballépések millióinak megsemmisítő tényerejét szándékosan nem veszik figyelembe?! A káros mutációknak a csődokozása az hol van számon tartva és beszámítva.
Ha egy anya százszor a csecsemője fülébe dugja a grízzel teli kanalat, mire egyszer a szájába, az hogy nem káros hatású a gyerekre nézve? Utána megint előröl kezdi ugyanezt a sémát százszor és ezerszer. Már ítéltek el szülőket, akik halálra éheztették a gyereküket. A millió káros mutáció hogy hogy nem kezdi ki a faj életképességét, mire állítólag egy jó bejön neki?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!