Mièrt nem halhatták a K.egyházban magyarul a misèt a 20-dik szàzad vègèig?Jobban èrtettük latinul?

Az ugye megvan edgár, hogy csak a szentmise állandó részei voltak latinul, például a prédikáció, evangélium, stb.... mindig magyarul (vagy adott ország anyanyelvén) hangzott el? Ahogy például az énekek többsége is anyanyelvi volt.

"Hat igen,írni olvasni sem tudtak,magyarul sem."

Na ez neked se megy, de ezen kevésbé szórakozok jól, inkább mélységesen szánlak, mert egy magyar fórumon írsz lassan halandzsa nyelven.

#12

Attól függ mikor, azért a 20. században jellemzően már ezek a nép nyelvén mentek. Mert abban edgárnak egyébként igaza van, hogy sok pap se tudott rendesen latinul már. Bár az biztos, hogy mind jobban tudott latinul, mint ő magyarul.

"A kommunizmusban latin volt ez az egyik."

Tisztázzuk. A liturgikus reformot a II. vatikáni zsinat indította el 1965-től. Az átállás fokozatosan történt, mert nyilván le kellett fordítani a mise összes részét, továbbá az egyéb szertartások (pl. temetés) szövegeit is népnyelvre. Kb. a 60-as évek végére/1970-re átállt a Magyar Katolikus Egyház is az új liturgiára. Szóval nem igaz, hogy a "kommunizmusban" végig latin lett volna. Anyukám 1961-es születésű és nem is nagyon emlékszik a régi rítusra. Egyébként az átállás is fokozatosan történt, tehát először pl. a Miatyánkot már latin helyett magyarul mondták, viszont a többi rész megmaradt.

A másik: olyan sosem volt, hogy az egész misén meg sem mukkant a pap magyarul. A prédikáció mindig magyar volt (ez még a középkorban is népnyelvi volt), illetve általában a szentírási részek is. Ahogy írták, a mise állandó részei voltak latinul. Sőt, még a népénekek is magyarul voltak. A régi rítusban sokkal több olyan rész volt, amit a pap csendben mondott, addig a nép énekelt.

"Jobban èrtettük latinul?"

Nyilván nem. De vegyük például nagyapám fiatalkorát, a 30-as, 40-es éveket. Aki középiskolába járt, annak kötelező volt a latin 8 évig. Sőt, az eggyel korábbi generáció még ógörögöt is tanult valamennyit. Persze, nem járt az egész ország középiskolába, de aki járt, ott azért 8 év alatt ragadt rá valami. Nagyapám 90 éves, a mai napig Vergiliust, Cicerot, Tacitust folyékonyan idézi. A régi misét is tudja. Egyébként, ha áttérnénk ma rá, kb. pár hónap és mi is meg tudnánk tanulni a válaszokat és a fontosabb imákat, azért nem olyan sok volt... Főleg, hogy egy jó részét a pap magában mondta, a hangos részt meg a ministráns vagy diakónus válaszolta. De a fontosabb imákat régen a latint egyébként nem tanult is tudta: ha sokat hallod, megjegyzed. Másrészt ezeket az imákat (pl. Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszek egy vagy pl. a Szent Mihály-ima, ami szintén sokáig nagyon népszerű volt) magyarul is ismerték.

A latin nyelvű misében csak az úgynevezett állandó részek voltak latinul. A prédikáció természetesen mindig a nép nyelvén történt. A bibliai olvasmányokat is vagy népi nyelven olvasták, vagy a pap mondta el a lényegét a prédikáció keretében. S persze az énekek jelentős része is népi nyelven folyt.

Akiket érdekelt az állandó részek jelentése is, azok kétnyelvű imakönyvekből követhették a mise menetét, amire persze inkább csak a könyvnyomtatás felfedezése után nyílott nagyobb lehetőség.

Lám, lám, ismét meg lett cáfolva egy őrtornyos hazugság és erre pont úgy reagálsz, mint a többi jehovista, azonnal felhozod az inkvizíciót.

Fogd fel, ez is egy jehovista hazugság, amit kérdeztél. Hazugság. Mert a ti atyátok a hazugság atyja, te a sátánt imádod. De hasonló is vagy hozzá. Egy hazug, rosszindulatú ember vagy.