Mit kell csinálni, ha kiközösítenek a vallási közösségben/gyülekezetben?

Ne aggódj, több vallási közösségben/gyülekezetben megfordultam, sokszor tapasztaltam efféle érdektelenséget. Én is keveset beszélek, és nem szeretek középpontban lenni.

Vannak ott olyanok is, akik nincsenek szerintem annyira megtérve, csak megszokták gyerekkoruktól a vallásos közeget.

Sürgősen hagyd el ezt a szektát, mert az nem felekezet, ahol diszkrimináció van. És az Asperger az nem betegség, hanem állapot.

A helyedben barátokat keresnék és nem "felekezeteket", mert eddig akikkel találkoztam, azok szekták voltak fanatikusokkal. Mindegy, hogy keresztények, vagy hívők, vagy jehovisták (na ők aztán tényleg szekta), vagy bármi. Ahol nem fogadnak el, és azt mondják, hogy vagy változol és nem vagy Aspergeres, vagy pedig pokolba mész, az takarodjon a szektájával a ccsába.

Utánanéztem röviden az Asperger szindrómának, és valószínűnek tartom amellett, hogy talán türelmetlenek és nem eléggé megértőek voltak veled, hogy a gyülekezeted tagjai sincsenek könnyű helyzetben, és te is tehetsz valamit. Szóval lehet, hogy neked is, nekik is változtatni kéne.

Amit olvastam az Aspergerről, abból úgy tűnik, hogy amikor valaki veled kommunikál, akkor úgy érezheti, hogy te csak magaddal foglalkozol, és a kettőtök kapcsolatába ő egyedül tesz bele valamit, te valahogy kívül maradsz a saját kis világodban. Ezt a legtöbb ember nem nagyon tudja sokáig tolerálni, mert a kapcsolatról az él a fejükben az egészséges embereknek, hogy az kölcsönös és kétoldalú. És ha más gyülekezetbe mész, lehet, hogy ugyanebbe a problémába futsz bele, mert minden gyülekezetben tökéletlen emberek vannak, akik nem képesek annyira szeretni és annyira elfogdani téged, mint Isten.

Viszont akármennyire nehéz, te is tudsz tenni a helyzet javításáért. Én ezeket a terápiás gyógymódokat találtam a neten ( [link]

a szociális képességek fejlesztése;

kognitív viselkedésterápia a stresszkezelés javítására, aminek az is célja, hogy csökkentse a félelmeket és fegyelmezze a robbanásszerűen kitörő érzelmeket, így mérsékelve a hajlamot a kényszeres és az ismételt rutinokra;

az olyan kísérő betegségek gyógyszerelése, mint a depresszió; foglalkozások a szenzoros integráció és a mozgáskoordináció fejlesztésére;

szociális és kommunikációs fejlesztés, beszédterápia, a pragmatika fejlesztése a beszélgetés elkezdésére és befejezésére;

támogatás és segítségnyújtás a szülőknek, különösen az otthon használt viselkedéstechnikák bevezetésében.

Ezek közül a fejlesztő módszerek közül lehetőséged van valamelyiket vagy akár mindegyiket igénybe venni? És ha igen, akkor eljársz ilyen kezelésekre? Én nem azt mondom, hogy "gyógyulj meg", mert az nem biztos, hogy lehetséges, hanem azt, hogy vedd igénybe a lehetőségeket, amelyek a betegséged javulását eredményezhetik. Ne feltételnül az eredményre figyelj, szerintem magának a törekvésnek is örül Isten, és megáldja hosszú távon valameilyen módon.

Ha jelenleg kisebb, 2-3 fős csoportban, olyan emberek között, akiket már jobban ismersz, fesztelenebbnek érzed magad, van lehetőség, hogy ilyen kis csoportban találkozz a gyülekezetedből emberekkel?

üdv Stefán

(12-es vagyok)

Nem vagy beteg, csak rádragasztják.

Sajnos a gyógyszeriparnak érdeke, hogy minél több embert "beteggé" nyilvánítsanak, és minél több embernek "gyógyszert" írjanak fel, és így a gyógyszeripar minél több profitot termeljen. Nézzétek meg, a pszichiáterek mindenkinek felírnak valamit, akinek tehetik, és ezek a drogok -mert azok- a pszichiáterek által beismerten nem gyógyítanak meg. Akkor mi értelme is van? Ráadásul súlyos mellékhatások is felléphetnek, és sokszor fel is lépnek.

A valódi gyógyszer minden embernek a szeretet. Valamint a pihenés-mozgás-megfelelő beltartalmi értékű tápanyagbevitel.

Az, hogy valakinek máshol vannak az értékei, mint az átlagembernek, attól nem beteg. Isten nem teremt selejtet.

Itt három lehetőséged van.

Az első az, hogy fordulj a lelkészhez. Ezt nem úgy értem, hogy árulkodj, hanem hogyha annyit mondasz, hogy kicsit nehezen megy neked a beilleszkedés, akkor biztos vagyok benne, hogy tud segíteni. Ő szinte mindenkit ismer a gyülekezetből nagyjából, tudni fogja, hogy kire bízzon rá.

Ha ez nem sikerülne, akkor menj másik gyülekezetbe. Én biztos vagyok benne, hogy van olyan közösség, rengeteg, aki befogad.

A harmadik lehetőség viszont a legfontosabb. Ez az, hogy imádkozz. Isten minden helyzetben megsegít.

Ui.: Ja, és a hitedet nem a gyülekezetben kell megélned, az csak egy hely, ahol közösségben lehetsz a veled együtt gondolkodókkal, támogathatjátok egymást. De a hitedet kint a nagy világban, és bent a szívedben tudod megélni. Szóval ez nem egy közösségi vallás, hanem ez a te vallásod, Istennel.