Milyen lelki megterhelésre számíthatnak azok a Jehova Tanúi akiket kiközösítettek, vagy elhagyták a gyülekezetet?

Szerintem hozzáállás kérdése, amit a személy ezzel kapcsolatos ismeretének mélysége, és megértése ad. Ismerek ilyen személyeket, nem egyformán dolgozták fel, vagy élték át.

Gondolkodtam, miért különbözőek? Arra jutottam, hogy a Bibliában leirtak alázatos elfogadása, vagy elutasitása. Érdekes megfigyelni a két könyv tartalmát ezzel kapcsolatban. Az Izraeliták idejében egy törvényt áthágónak az életébe került ez a tette. S a család tagjainak kellett az első követ rávetni, bizonyitva, hogy nem ellenkeznek Isten törvényével. Barbárnak tünhet ez a dolog, viszont az olvasottak alapján senki nem lázadozott Isten elrendezése ellen. Mivel esküt, és igéretet tettek

Istennek.

Ez a keresztény időkben Jézus halála miatt a gyülekezetekben az azonnali halálos kivégzéseket átvették a Bibliában leirt kizárások, amiket ha a személy megbánt, és rendezte az életét, akkor újra aktiv tagja lehetett a gyülekezetnek, mebocsátásban részesült.

Ha Isten szavát komolyan vesszük, akkor ezek az elrendezések betartásra irattak le, nem felülbirálásra. Napjainkra ezek és más Bibliában leirtak valamiért eltávolitásra, vagy megszüntetésre kerültek.

Sokan erre szégyenként gondolnak, mig mások elfogadják mint Istentől jövő fegyelmezést. Pedig úgy kellene erre tekinteni, ha valóban Isten szavaként fogadja el, mint ami Istentől jön.

Szia

A kérdésedet úgy tetted fel, mintha a kiközösített "áldozat"lenne! Pedig nem az, mivel ezt az utat önként választja.

Mielőtt kiközösítenek valakit, még az elején, a Biblia tanulmányozása alatt PONTOSAN megtudja, tudja, ki az akit kiközösíthetnek, és azt is, ez mivel jár. Tehát aki elhagyja Jehovát, az nem áldozat, az éppen olyan tudatos döntést hoz az életében, ahogyan akkor is tudatos döntés volt, amikor megkeresztelkedett. Azt is tudja, hogy a keresztelkedés nem a megmentést jelenti. A keresztelkedéssel. és a kiközösítéssel is járnak dolgok, amelyeket az egyén önként vállal és teljesen tudatában van, amikor meghozza a döntését. Amikor a a gyülekezet felé bejelentik, hogy xy többé nem tagja a gyülekezetnek, akkor ez elsősorban annak az egyénnek a döntése, aki elhagyja Jehovát. A bejelentés a gyülekezetet védi az ilyen személyektől. Ezután a gyülekezet tagjai CSAK azt az Írás szerinti viselkedést követi, amelyről Pál apostol írt a 1Korintusz 5 fejezetében.

Tehát az, aki magától elhagyja Jehovát és a gyülekezetét, vagy nem bánja meg a bűnös életmódját és kizárják, pontosan tudja milyen lelki megterhelésre számíthat majd. MINDIG rajta áll, mit választ, hogyan dönt.

Csak egy példa: amikor Iskariót Júdást Krisztus a tanítványai közé választotta, annak jó volt a szívállapota. De később megváltozott, és elhagyta Krisztust. Valami hasonló történik napjainkban is, amikor egy idő után elhagyja valaki a keresztény utat. De mindkettőt önként választják az összes következményével együtt.

Én azt hallottam, hogy valamelyik kommentjében önként vallota be, hogy Tanú volt, de eljött vagy kizárták. Egyébként pedig nem hiszem, hogy ezt tragikusan kell felfogni. Ha önként jött el, akkor gondolom boldognak kell lennie. Ha pedig valamilyen bajt csinált, és büntetést kapott, akkor pedig érthetetlen, hogy miért hisztizik, hiszen tudta, amikor belépett, hogy milyen következmények vannak.,

ezért vagy örüljön, vagy bánkódjon, de ne álljon senki bosszút sértegetve olyan embereket is, akik nem is tudnak erről.

"Én azt hallottam, hogy valamelyik kommentjében önként vallota be, hogy Tanú volt, de eljött vagy kizárták."

Sose vallottam be olyat, ami sosem történt meg. Azt már többször leírtam, hogy sosem voltam tanú, sosem tanulmányoztam, minden ismeretem a jw.org-ról származik és az itteni válaszokból. Az teljesen biztos, hogy se a honlap írói, se a tanúk nem ismerik Istent, aki viszont szeretne közeledni hozzájuk, de még engem is hazugnak neveznek ismeretlenül, akkor vajon milyen kegyetlenek is a saját volt tesóikkal? Hisz még a kegyelem szót sem ismerik, mert még azt is kivette az ördögtorony a biblia utánzatból. Mellesleg simán ebből a weboldalból simán be lehet bizonyítani a szervezet hazugságait és én azt vallom, hogy aki benne akar maradni, az pontosan ugyanolyan hazug és mocskos ember, mint a szervezet.

Kérdező: attól függ, hogy milyen az ember. Mekkora múltja van a szervezetben? Mit kell otthagynia azért, hogy kijusson a hazugságból?

Vidiripi

"Ha Isten szavát komolyan vesszük, akkor ezek az elrendezések betartásra irattak le, nem felülbirálásra. Napjainkra ezek és más Bibliában leirtak valamiért eltávolitásra, vagy megszüntetésre kerültek."

Maria del ore! Tisztában vagy azzal hogy ezek a mondataid azt közvetítik mintha ezeket a dolgokat valóban kitörölték volna a Bibliából. De ez nem igaz! Nem törölték ki a Bibliából. Az egy másik kérdés hogy napjaink egyházai lazábban kezelik ezeket a dolgokat tisztelet a kivételnek. És nem nem csak Jehova tanúinál van kiközösítés. Hanem más gyülekezetek is kiközösítenek olyan személyt aki pl. házasságtörést követ el. Bár nagyon ki sem kell az ilyen személyeket közösíteni mert már eleve nem jönnek a közösség tagjai közé. Tudják jól hogy ez nem elfogadott!

KZitus!

"Tehát aki elhagyja Jehovát, az nem áldozat, az éppen olyan tudatos döntést hoz az életében, ahogyan akkor is tudatos döntés volt, amikor megkeresztelkedett."

Persze nálad ez egy és ugyan az de nem mindenki hagyja el Istent aki elhagyja az Őrtorony szervezetet. Igen vannak olyanok akik a világba mennek és úgy is élnek. De vannak olyanok is akik továbbra is hisznek Istenben és hitük szerint élnek. Csak épp nem az Őrtorony tanítása szerint!

"Azt is tudja, hogy a keresztelkedés nem a megmentést jelenti."

De még is az van tanítva Jehova tanúinak hogy a szervezethez való tartozás az egyik feltétele a megmentésnek. Holott ez nem igaz ,mert ezt nem írja a Biblia!