Buddhizmus és hinduizmus mennyire hasonlítanak egymásra?

Mindkét vallásban hisznek a karmában.

De nem sokban hasonlítanak, a hinduizmus egy politeista vallás, a buddhizmus egyszerre vallás és filozófiai irányzat, és meg sem említi Istent/isteneket.

Nem, semennyiben. Két külön világvallás. A hindu áldozati vallás, a buddhista lemondásalapú (mint a keresztény), és ez fundamentális különbség.

Ajánlom a kitűnő könyvet:

[link]

Ha az (evilági) életviteli "előírásokat" nézzük, akkor nagyon sok mindenben. Nem a vallásgyakorlásra gondolok.

A buddhizmus a hindu vallások kiüresedett szertartásaira válaszul indult reform, mely elsőre nagy erővel el is terjedt.

Ilyen módon akár római katolikus kereszténység vs reformáció esetéhez is hasonló.

Az európai szemlélettől közös módon abban térnek el, hogy bárki által végigvihető gyakorlati feladatként közelítenek a magasabb szintekre nemesedéshez/megvilágosodáshoz.

Szintén közös vonás (és az judeókrisztiánban gyökerezőktől eltérő), hogy a keresést személyes, befelé irányuló kihívásként szemlélik.

És közös, hogy ezeket saját erőből gondolják elérni, nem kívülről jövő beavatással, vagy megváltással.

Valóban sok istenség ismert a hindi világban, de ezeket nem egymást kizáróként tiszteli. És mind elfogadja a három fő Isten - pontosabban az Egyisten három minőségét. Azonban ezek az istenek is alávetettek a kozmikus törvénynek.

A buddhizmus megy rögtön a kozmikus rövényhez ugrik. Nem tagadja az "isteneket", csupán végső célját azokon túl látja.

A hindu vallás a védantában egyfajta ellenreformációként újult meg válaszu a buddhizmusra. Ezzel ki is szorította csak nem teljesen Indiából a buddhizmust.

Én úgy látom hogy gyökerük közös: A jógát (és ezzel együt szükségszerűen a számkhját) mindegyik ismeri és gyakorolja. Ezeke a megvilágosodás - az önmegváltás - gyakorlati eszközei, és elméleti háttere.

Buddha maga is sokáig Jóga és Szamkhja meseterektől tanul - kereste az utat, majd tovább lépett. De a mostani budhista gyakorlatban a jóga jelen van.

Alapjaiban ugyanarról a vallásról beszélünk mindkét esetben. A buddhizmus csupán az akkori, istentől eltávolodott, elkorcsosult ember számára befogadható hinduizmus. (Ez egyrészről hatalmas kegy Isten részéről, hisz a vallást igazította az emberhez.)

Sziddhárta Visnu hindu isten 8. inkarnációja, tehát már emiatt sem tehetünk különbséget a két vallás között.

Alaptanaik is megegyeznek:

A karma törvénye, a szamszárából való menekülés a fő cél, a szenvedés tana. Mindkettő a mély meditációt, az egyéni megismerést tartja a legfőbb vallásgyakorlatnak.

Eltérés viszont, hogy míg a hinduizmusban jelen van Isten, a buddhizmus mellőzi (de nem tagadja). Ebből következik, hogy a buddhizmus addig megy, míg többé nincs újjászületés. A totális elmúlás a cél. Nem tanítja a lélek létezését, az emberi tudat születik újjá,és jut el a nirvánába, azaz a teljes megszűnésbe az út végén.

A hinduizmus -szerint viszont az ember egy kezdet nélküli lélek, ami milliónyi születése során halad a spirituális fejlődés útján, majd végül a lelki világba hazatér, ahol egyesül Krishnával.

Tehát: A buddhizmus célja az elmúlás, a hinduizmusé az istenné válás.

De ezen kívül teljesen egyező vallások, hisz végtében a kettő ugyanaz.

És ami nagyon fontos: mindkét vallás dogmaimentes, egyénileg értelmezhető,toleráns, az egyénről szól, a tudás fejlesztéséről, és ennek hozadéka lesz az isten szeretet.

5 kiváncsivá tettél.

Ha lesz időd egy-két alapvető, fent is melített részlettel kapcsolatban megvilágosíthatnál benünket!

2és5 vagyok. 6 a 3-ast írtad?

A világvallások transzcendens egységben vannak

de a realizáció a megvalósítás más és más

erről kitűnő könyv: A vallások transzcendens egysége,

Frithjof Schuon-tól (előszót ki lehet hagyni, nincs szinten)

[link]

*

mégis a fő különbség, amit 2 ben írtam:

A hindu áldozati vallás, a buddhista lemondásalapú, mint a keresztény.

Ez nagyon nagy különbség. És rendszerint elég nagy ellenállásba ütközik az áldozati vallásból a lemondásalapúba átmenet. Ennyiben igen, a kiüresedett szertartásaira válasz a lemondásalapú realizáció.

Ilyen volt a keresztény a zsidó vallás után: nincs áldozati bárány, nincs bűnbak, akit az oltáron feláldozhat, vagy hátára kötve a bűnöket kikergeti a pusztába és - hurrá -megszabadultunk a bűnöktől,bajtól. Nem. Krisztus maga az áldozati bárány, az oltár és a megváltás. És "kövessetek engem" erre szólít fel.

René Girard, A bűnbak ajánlott, nagyon jó könyv.

[link]

A buddhista mindenről lemond. Buddha négy nemes igazsága: 1.a létesülés szenvedés, 2.a szenvedés oka a vágyakban van, 3.a vágyak megszüntetésével a szenvedés megszűnik, 4 ennek módja a nyolcrétű nemes ösvény.

a buddhista vallás a kereszténnyel "rokon".

[Lk14,33 "Így tehát aki közületek nem mond le mindenről, amije van, nem lehet az én tanítványom."]

*

A reformációval való hasonlatosság inkább a buddhista valláson belüli ágakban jelentkezik.

*

A jóga hindu (Patajali jóga szútráiból megtudható:az ászanák a tudatállapot módosulásainak megszüntetését célozza

[link]

(ebben mélységesen rokon a buddhizmussal, de elvben, a buddha-tudatállapot a cél). Vesznek át elemeket, de legalább annyit a taoizmusból is, (tajcsi, csikung). Mozgás. De megint: sok ága van a buddhizmusnak, a zenben csak zazen: a buddha-tartás van.

*

re4:

*Gautama Buddhát a hindu vaisnavák Visnu isten avatárjának tartják, azonban ez a Sakjamuni Buddha nem támasztotta alá - azt mondta: nem.

*A Védánta összes formája a védikus filozófiák szövegegyütteséből, az Upanisadokból ered, nem tudom, lehet-e Buddhához kapcsolni.

*

"Mindkettő a mély meditációt, az egyéni megismerést tartja a legfőbb vallásgyakorlatnak." - ez igaz, és a többi világvallás misztikusainak gyakorlataira is.

"Minden, amit kaptam a csendből kaptam" - írja korunk legnagyobb költője, Weöres Sándor egy levelében - és tudjuk, nagyon sokat kapott...

*

"a szamszárából való menekülés" a hindu vallásban, kikerülni az örvénylő létforgatagból. A buddhista a buddha-tudatállapot (itt kisbetű, nem a Sakjamuni neve, hanem a tudatállapot neve) felé tart, és a tudatállapotokat hierarchikusan fogja fel. A buddha-tudatállapot az isteni állapot. A reinkarnációt sem fogadja el, mert az emberben van, ami örök, az nem hal meg, nem születik újra, és van, ami keletkezik és elmúlik ("Aminek kezdete van, annak vége is van"- Buddha mondta) tehát nem mondanám, hogy "a buddhizmus célja az elmúlás, a hinduizmusé az istenné válás"

Az elmúlás lesz, az nem "cél". A buddha-tudatállapot felé tartás lehet a cél, fokozatokon át. (ebben az egyes buddhista ágak eltérnek)

*

Az ajánlott könyveket érdemes elolvasni, könyvtárból is lehet kivenni.

*

Jó haladást kívánok a világosság felé!

Ha vallásokkal foglalkozó könyvek elolvasása a vallások hiteles megértéséhez vezetnének nem lennének ataisták, és nem lenne szükség az eredeti szent iratokra.

Nem tanulmányokat kell olvasni, hanem az eredeti szetn iratokat tanulmányozni, és gyakorlatban megtartani az előírásokat, gyakorlatokat.

A tanítások helyes, egyre mélyebb megértése a tudat tisztítulásán múlik. Nincsenek rejtett tanítások. Jézus evangéliumokban tanított elvei megfeleltethetők a jóga alapprancsolatainak és összhang van a keleti vallások erkölcsiségével is. A különbség ezek megélésének mélységében lehet, amihez eltökélt, kitartó, teljes életmódba beépülő gyakorlati megvalósítás számít sokat.

A jóga maga a gyakorlati módszer. Patandzsáli nyolc ágáról beszél, melyek mindegyike egyik a másikat segítve a tudat tisztítását célozza. Nem vallás, ahogy eredetileg Buddha sem azt akart alapítani. A lényegük, hogy biztos módszert kínálnak hírdetett céljuk elérésére, személyes útra igazítva követőiket.

A vallások (a hindik is) vallásgyakorlatai az előzőekhez képest nem kinálnak személyes, azaz egyedi helyzethez és adottságokhoz alakuló módszert az Isten felé vezető útra. A "kezdő" kereső számára a leegszerűsített előirások elsőre könnyen elfogadhatók és követhetők, ezért vonzók. Ennek a fejlődési útnak azonban maguk a vallási előírások jelentenek korlátot bizonyos szinten túli kiszámítható fejlődésben.