Mi a magyarázat erre?

#2: "Azt hogy melyik élőlény, hol honosodott meg, az nem az evolúció bizonyitéka."

De bizony az, ha látjuk a geológia alapján és sok minden más és a fosszíliák alapján, hogy ezek a helyek állandóan változtak a pozíciót is tekintve, és minőségileg is a Földön, és hol bezáródtak, hol kinyíltak, és ennek megfelelően is változott mindenhol az élővilág.

@9(uyscuti)

Ez Madagaszkáron (szintén elzárt terület) egy klasszikus mongúzforma a gyűrűsfarkú mongúz:

[link]

Ez pedig ott a macskaformájú (pumaszerű) fossza:

[link]

Ennek az állatnak a karmai pont úgy húzhatóak vissza, mint a macskáé, sőt, a szeme is tökre úgy működik, sőt....stb. Tehát ez egy az egyben egy macskaféle ott. Azt is hitték sokáig, amíg a komolyabb anatómiai vizsgálatok és végül a genetika rá nem mutatott, hogy ez a jószág gyakorlatilag egy módosult mongúz.

Vajon miért kellett a Teremtőnek egy mongúzt átalakítani macskává, amikor oda berakhatott volna igaziakat is? Na, ezt most macskának, vagy mongúznak tartod? És ha ez macskával párosodik, szerinted ebből a nászból is macska lesz? Hát nem... Semmi se lesz.

És ha ez a gyűrűsfarkú mongúzzal párosodik? Na, hát abból se sok minden lesz...

Most akkor mi a helyzet a biblikus nemekkel? És a fajokkal? És honnan jött a fossza?

@8(szp72)

Írod: "Legalább ti erszényesek tartsatok össze, s ha egy méhlepényes közétek furakodna azt zavarjátok el!"

Az a helyzet, hogy erszényesek a világ más részein is élnek, és körülöttük igen sok méhlepényes is.

@ "Az a helyzet, hogy erszényesek a világ más részein is élnek, és körülöttük igen sok méhlepényes is."

Ausztráliába tudtommal az európai felfedezések és bevándorlás előtt nem éltek méhlepényes emlősök kivéve az embert és a kutyáját(dingót). Mivel magyarázható, hogy Ausztráliába csak az erszényesek vándoroltak Noé bárkájától? Én más magyarázatot nem látok, mint a titokzatos és csodálatos összetartást.

Erszényesek az evolúciós elmélet szerint ősibbek, mint a méhlepényesek s valamikor az egész földet uralták. A kontinensek elszakadásával azonban Ausztrália és Dél-Amerika izolálódott és külön fejlődési utat volt kénytelen járni. A világ többi részén a méhlepényesek kiszorították az erszényeseket. Amikor azonban Észak és Dél-Amerika között megjelent a panamai földhíd, a méhlepényesek ott is kiszorították az erszényeseket néhány nagyon sikeres faj kivételével. Sőt az egyik fajuk a földhídon keresztül észak-Amerikában is megjelent.

Nem tudom ki hogy van vele, de az én szerény meglátásom szerint ez a második magyarázat egyszerűbbnek és logikusabbnak tűnik, mint a csodálatos összetartás verzió.

Szegény tojásrakó emlősöket mindenki elfelejtette, pedig ők is Gondwánán éltek.

Egyébként nem feltétlenül kellett előbb megjelenniük az erszényeseknek. Megjelenhettek ugyanakkor is, mert így is el voltak szigetelve egymástól (kréta, tudtommal a méhlepényesek is ekkor jelentek meg).

A dinoszauruszok virágkorában egyébként sem hiszem, hogy uraltak bármit is.

A méhlepényesek és erszényesek közös ősei elterjedtek voltak a Pangeán és amikor a kontinens a Tethys-tenger útjába került, akkor Laurázsián a fejlődés elindult a méhlepényesek irányába, Gondwánán pedig az erszényesek irányába.

@szp72

Sok mindenben egyetértés, de azért, ha megengedsz nekem néhány megjegyzést...

Írod(#14): "Erszényesek az evolúciós elmélet szerint ősibbek, mint a méhlepényesek s valamikor az egész földet uralták."

Nem, nem az evolúciós elmélet szerint, hanem a tények szerint. Az hogy ki/mi volt előbb, azt az ásó, az anatómia, a genetika, a mindenféle abszolút és relatív kormeghatározási módszerek mondják meg, vagyis a tények (magyarán ezek akkor is igazak, ha az élőlények egymás utáni megjelenése Teremtéssel történt). Az evolúciós elmélet soha semmit se állított a konkrét lények időrendi besorolásáról, mivel az csak azt magyarázza, hogy az általunk megismert földi élővilág szereplőinek formái az elődökhöz képest miért lettek olyanok amilyenek.

De nem az erszényesekből alakultak ki a méhlepényesek, hanem közös ősük volt.

#14: "Ausztráliába tudtommal az európai felfedezések és bevándorlás előtt nem éltek méhlepényes emlősök"

Körülbelül 165 millió évvel ezelőtt élt az erszényesek (Marsupialia) és a méhlepényes emlősök közös őse a Theria (elevenszülő emlősök) alosztályból, vagyis az erszényesek és a méhlepényesek tulajképp azonos időben jelentek meg, tehát a tojásrakó emlősök előbb voltak. Nagyon sokáig nem szorították ki egymást, hanem inkább sokszor kialakult a területek megosztása közöttük, bár sokszor ott is az történt csak, hogy az egyik féle dominánsabb volt, mint a másik. Olyan 40 millió évvel ezelőtt Dél-Amerika és Ausztráliát összekapcsolta az Antarktisz, és Dél-Amerikát akkoriban sok erszényes uralt (ill. voltak tojásrakók is), amelyek nagy része ekkoriban az Antarktiszon keresztül (melynek az időjárása akkoriban sokkal enyhébb volt) feltehetőleg inváziószerűen "megrohanta" Ausztráliát (Antarktisz Seymour-szigetén találtak erszényes állatok fosszíliáit), és az ott lévő méhlepényeseket egyszerűen kiszorították (bár kevés lelet utal erre, de van ilyen - 55 millió éves), valszeg a nagyobb számosságuk okán (vagy ez az egyik ok).

#14: "az én szerény meglátásom szerint ez a második magyarázat egyszerűbbnek és logikusabbnak tűnik"

Nem csak egyszerűbb és logikusabb, hanem a töménytelen mennyiségű tény és bizonyíték okán a dolgot a bizonyosság szintjén kezelhetjük, és így is kezelik. Noé történetére meg egész pontosan egy fikarcnyi bizonyíték se létezik.

@15

Írod: "Szegény tojásrakó emlősöket mindenki elfelejtette, pedig ők is Gondwánán éltek."

Hááát, inkább csak eddig nem jutottak szerephez... De jó, hogy a forgatókönyvben nekik is szorítottál helyet. :)

Kedves uyscuti(#9)

Látom, nem nagyon akarsz vitába szállni a neked írt #10-es és #12-esem alapján, de legalább erre válaszolnál?... - mert soha nem tudtam felfogni, hogy ennek a rendszeresen ismételt érvnek mi az értelme?:

#9: "...a kutyának kutya utódja lesz..."

Mert még eddig a hozzád hasonló gondolkodásúak egyikétől se kaptam semmi érdemleges választ az alábbi kérdéseimre, és nagyon reménykedek abban, hogy végre te leszel az első, aki fel tud világosítani arról, hogy pontosan mit is értetek a kutya csak kutyából lesz tézisetek alatt:

1.

Az ugye nem lehet, hogy kutya volt Teremtéskor, és ha a Teremtés befejeződött a 6. napon, akkor mégis honnan a bánatból lett a kutya, ha kutya csak kutyából lehet?

2.

Feltételezzük, hogy mégis volt kutya a Teremtéskor, de azt még a legelvakultabb hívők is kénytelenek elismerni, hogy palotapincsi tuti nem volt kezdetben, és akkoriban csak farkasforma kutyák lehettek.

Márpedig soha senki olyat nem látott, hogy két nagy farkaskutya nászából palotapincsi lett. Ha az a tézis igaz, hogy kutyából csak kutya lehet, akkor annak is igaznak kell lennie, hogy farkaskutyából csak farkaskutya lehet. És tényleg így is van, magyarán a Földön nem létezhetne palotapincsi, mivel azt senki nem Teremtette meg.

Ám palotapincsi mégis van! Íme: [link]

Megmagyaráznád, hogy ez a minioroszlánhoz inkább hasonló lény honnan lett? Pedig a farkaskutyából csak farkaskutya lehet, és más kutya nem volt akkor. Persze a valóságban kutya se volt.

“A különféle ,,nemek" egymástól elkülönülnek ( nem képesek szaporodni ), ”

Én továbbra sem értem ,hogy ha a “nemek” (amármelyik remdszertani kategóriát is jelentse) külön-külön léteznek egymástól függetlenül akkor miért van genetikai rokonság minden élőlény között ? Ha tényleg külön lettek volna teremtve akkor azt látnánk ,hogy egy “nemen” belül van x százaléknyi rokonság de két nem között 0% van mert külön lettek teremtve. De nem ezt látjuk, hanem azt ,hogy minden rokon mindennel valamilyen szinten mintha egy hatalmas “családfa” lenne az egész élővilág viszont a teremtés alapján inkább több, kisebb, egymástól független családfa kellene legyen.