Keresztény hívők! Ti mit szóltok ahhoz, ha valaki felveti nektek a spagetti szörny, unikornis, mikulás dolgot? Szólok, hogy én hiszek Istenben.

"teremtestudomany.hu/

teremtesvagyevolucio.hu

answersingenesis.com

visszaavalosaghoz.hu/"

Ezek nem cáfoltok, hanem laikusok által írt, áltudományos maszlagok. Persze, te úgy látod, hogy a tudományos világ szándékosan titkolja ezeket az anyagokat, és nem akarja elismerni azt, ami igaz. Helyette egy egy megdőlt elméletet (evolúció) népszerűsítenek. De itt vagy te, meg az a pár kreacionista, akik "ismerik az igazságot".

Mit is mondhatnék?

Azon kívül, hogy egy álomba ringatod magad, és nálad is megmutatkozik az elitizmus, szar lehet úgy élni, hogy azt hiszed, a tudományos közösség összeesküdött a világnézeted ellen.

Off leszek kicsit:

Remélem nem megy el megint a téma kreós vs. ateista topikká. Mert annak újfent semmi értelme.

És nem, kedves kreacionista, nem csak ti hisztek Istenben. Csak szerintünk a biológia tudománya nem áll szemben a hittel. Sosem állt szemben. És a kereszténység sosem volt kreacionista, ezek az irányzatok és az "intelligens tervezés" mind XIX. század végi- XX. századi találmányok, pontosan egyidősek azokkal az amerikai eszement szektákkal, amik kvázi pár bibliai vers (egyébként) kiforgatott értelmezésére építették fel saját magukat.

Én úgy gondolom, hogy aki ilyen érvvel jön, az vagy műveletlen, vagy nagyon felszínesen vizsgálja a kérdést.

Először is szögezzük le: a vallás a legszenvtelenebb, legobjektívebb szempontok szerint sem mese, bármennyire is szeretik egyes ateisták ezt a frázist pufogtatni. Még ha valaki úgy is gondolja, hogy végső soron fiktív, attól még, hogy valami fikció, még nem lesz mese. Talán Orwell 1984 c. regénye is mese? Vagy a 2001: Űrodüsszeia?

A mese ettől függetlenül egy komoly műfaj, és csak azért, mert jellemzően gyermekeknek szól, még nem lebecsülendő. Bizonyos mesék igazoltan több mint tízezer évesek, azaz azóta fennmaradtak, mégpedig az idő nagy részében írásbeliség nélkül, tehát pusztán azért, mert az emberek értékesnek látták annyira, hogy továbbadják és megőrizzék. Márpedig ez csak akkor lehetséges, ha mély jelentéssel bír, tehát kortól és helyszíntől, történelmi keretektől függetlenül relevanciával bír. És ha ez így van, akkor ezeket a tündérmeséket tekinthetjük igaznak is.

És itt térnék rá a fő gondolatomra: a Mikulás, a Fogtündér, az unikornis, ezek létező dolgok. No nem abban a formában, ahogy egy pohár itt előttem az asztalon létezik. De úgy léteznek, ahogy mondjuk a derékszögű háromszögek léteznek. Vagy az egyetemes emberi jogok. Amikor egy gyermeket leültetsz a Mikulás ölébe, akkor ő nem Józsihoz beszél, aki elvált, albérletben lakik, fizeti a gyerektartást, ezért fizetéskiegészítésként mikulásruhába öltözik. A gyermek a Mikuláshoz beszél, aki abban helyzetben Józsin keresztül ölt számára alakot.

Mondok egy másik példát: tegyük fel, hogy valaki jelentkezik az egyetemre, ahova egész életében be akart kerülni. Lezárul a jelentkezés, és kiküldik a levelet. Amikor az illető kézbe veszi a borítékot, neki az nem egy levél, hanem egy átjáró, egy potenciális veszélyforrás. Minden biológia és kognitív funkciója azt jelzi, mintha veszélyben lenne, hiszen rettenetesen izgatott. Pedig mondhatnánk, hogy amit a kezében tart, az néhány papírdarab, rajta tintafoltokkal, tehát semmi veszélyes nincs benne.

Ez a dolgok jelentése. A jelentés nem a tudat kreálmánya, amit rávetít a valóságra, és nem is a valóságban van, amiből a tudat felfogja, hanem a valóság és a tudat kapcsolatán keresztül realizálódó dolog.

Ahogy Terry Pratchett fogalmazta meg nagyon találóan, az embernek hinnie kell dolgokban, amik nem léteznek. Különben hogy másképp valósulhatnának meg? Hinnünk kell abban, hogy létezik a világban rend, hogy létezik igazság, hogy létezik könyörület, akkor is, ha az egész univerzumot átkutatva sem fogjuk meglelni az igazságot alkotó atomokat, vagy az anyagot, amiből a könyörület van. Mert ezek nincsenek. De ezen fogalmak nélkül nem létezhet élhető világ, nincs ember. Márpedig ez a szempont az, ami valójában abszolút, és sosem hagyható figyelmen kívül. Nem tudunk nem emberek lenni.

https://www.youtube.com/watch?v=dqNGLZdS72g

Azt látom, hogy a kedves hívők vagy kitérő választ adnak a kérdésre, vagy megsértődnek. Nincs válaszuk, de úgy csinálnak, mintha a kérdés lenne rossz.

A Mikulás pedig valóban szent Miklósról lett mintázva, de azért azt kevesen hiszik el, hogy ő hozza az ajándékot, leereszkedik a kéményben, rénszarvas szánon utazik, stb.

#tgt Úgy gondolom, hogy ezek nem szubjektív valóságok. Nem csak az egyénbe bezárva léteznek. Az emberek nem azért vívnak háborúkat, hogy kiderüljön kinek a képzeletbeli barátja erősebb, mint ahogy azt szintén szereti némely ateista beállítani. A konfliktusok és háborúk értékrendek között zajlanak. Akik életüket áldozták a nácik ellen vívott háborúban, vagy 1956-ban, azokra is azt mondanád, hogy az ilyen szabadságnak nevezett képzelgések miatt haltak meg értelmetlenül? Mert a szabadság pontosan ugyanannyira létező és valóságos dolog, mint a Mikulás.

Ha egy ateista számára Isten csak egy képzelt dolog, akkor egyenesen ki kéne verje a bullshit-mérőt az olyan fogalmak, mint az egyetemes emberi jogok, vagy a demokratikus értékek. És mi a helyzet a pénzzel? Az aztán tényleg az ostobaság netovábbja kellene, hogy legyen, hogy valaki aggódik a pénz miatt, ami aztán végképp egy fogalmi konstrukció, nulla fizikai valósággal.

Demokrácia vagy diktatúra: mérhető valóság.

Gazdagság vagy szegénység: mérhető valóság.

De hogy Jézus, Mohamed, Buddha, Mózes, vagy valaki más-e az igazi, ez az egyén szubjektív megélése.

Milyen anyagból van a demokrácia? Tudok-e beszélni a demokráciával, képes vagyok-e fizikailag bántani? Tudok-e építeni egy gépet, ami képes fizikai kölcsönhatásba lépni a demokráciával így detektálva azt? Tudok energiát közölni a demokráciával?

A gazdagság ugyanez. lehetséges-e építeni olyan fizikai mérést, ami kölcsönhatásba lépve egy emberrel (lefényképezi, megröntgenezi, megnézi a DNS-ét stb) meg tudja állapítani pusztán a kinyert adatok alapján, hogy valaki gazdag-e vagy szegény?

Mert ezek a fizikai valóságosság kritériumai. Amikor ateisták azzal érvelnek, hogy miért nem létezik Isten, mindig ezekre az érvekre van minden visszavezetve: nem detektálható, nem mérhető, nincs rá tudományos bizonyíték. Ha tehát Istennel ellentétben a demokrácia vagy a pénz valóságos, akkor arra kell lennie reprodukálható természettudományos mérési utasításnak. A közgazdaságtan és jogtudomány nyilván nem jó, ahogyan Isten létének bizonyítására sem fogadjuk el a teológiai érveket.

Sántít a hasonlatod. A közösségek megszervezik önmagukat valamilyen elv szerint. Ezt az elvet az ember találta ki, az ember működteti, az ember nélkül nem létezik. A különböző közösségek különböző szerveződési elveket követnek, ezeket összehasonlithatjuk, és tudományosan vizsgálhatjuk.

Isten viszont a hívek szerint önálló entitás, nem az ember hozta létre, hanem ő hozta létre az embert. Létezésére bizonyíték nincs.

Amíg az emberi szerveződések magyarázhatóak természettudományosan, Isten csak a szubjektív valóságból magyarázható.