Miért ünneplünk vasárnapot, ha a Tízparancsolat nem változott?
Mindegy, hogy mikor gyűltek össze a tanítványok, a Tízparancsolat ma is a Tízparancsolat és egy jóta sem változott a törvényből. Miért ünnepeljük mégis a vasárnapot és nem a szombatot?
(Több református paptól is kérdeztem, vagy meghúzták a vállukat, vagy pedig emberi eredetű változtatásokra hivatkoztak. Pedig Sola Scriptura).
5 Móz 5, 12
"Vigyázz a szombatnak napjára, hogy megszenteld azt, amiképpen megparancsolta néked az Úr, a te Istened."
Vasárnapon ünnepelték a pogányok a Napot és voltak keresztények, akik vasárnap ünnepelték a shabbat-ot, mert nem akartak azon a napon ünnepelni, mint a zsidók, akik nem hisznek Jézusban. Továbbá a feltámadás időpontját vasárnapra tették. Konstantin császár vasárnapra tette a nyugalom napját, hogy ezzel a pogányok számára vonzóbbá tegye a kereszténysége és a keresztényeknek kedvezzen.
Én a kérdezővel értek egyet, a Biblia nem írja, hogy Jézus feltámadásának napját ünnepeljük, de a tízparancsolat betartását annál inkább (persze Jézus feltámadásának napját ünnepelni sem rossz dolog).
Egyébként a Biblia szerint valószínűleg Jézus szombaton támadt fel.
Utolsó, szépen leírtad. Köszönöm!
Nem piszkálódásként, csak reformátusként olvasok egyet és tartunk mást és kicsit kezd idegesítő lenni... Ha a vasárnap kellene legyen A nap, akkor miért nem parancsolta meg újra?
"Egyébként a Biblia szerint valószínűleg Jézus szombaton támadt fel."
Ezt mégis hogy, amikor egész egyértelműen leírja a Biblia Jézus feltámadását? Ha pénteken meghal, akkor szombatra sehogy sem jön ki a harmadnap. De lehet én nem tudok számolni.
Jogos. Erre elfelejtettem válaszolni...
"Harmadnapon feltámadt a halottak közül..."
Jézus nem adott ilyen eseményre megtartani valót.
Ahogy alőttem irták, Isten azt kérte azokkal akikkel sövetséget kötött, hogy hatnapon dolgozzanak, és a Hetedik napot pihenéssel töltsék, illetve szellemi dolgokkal foglalkozzanak, ami imádat bemutatása Istennek. Beszélgessenek a Teremtőjükről, annak tetteiről, gondoskodásáról, amit tapasztaltak. Ezt Törvénybe rendelte, és ugyan olyan kötelező volt betartani, mint a Többi törvényt.
Ugyanakkor maga Isten leiratta, hogy nem marad ez mindig igy, és újszövetséget fog kötni a népével, ami más lesz.
Ennek a szövetségnek Jézus a küldötte, illetve Ő a közvetitője. Ugyanakkor az emberekért is leteszi az életét.
(Galácia 3:23–25) 23 Mielőtt azonban a hit megérkezett, a törvény vigyázott ránk, a hatalma alá kerültünk, miközben vártuk a hitet, melynek hamarosan fel kellett tárulnia. 24 Tehát a törvény Krisztushoz vezető nevelőnk lett, hogy hit alapján nyilvánítsanak minket igazságosnak. 25 Most azonban, hogy a hit megérkezett, már nincs szükségünk nevelőre.
A Törvény Krisztusig volt érvényben. Ahogy a vers irja, az vigyázta Őket, hogy ne tegyenek olyna dolgokat, amik által méltatlanná válnának, Isten népének tagjai lenni.
Az állatáldozatok révén a Törvény időlegesen engesztelést biztosított a bűnökért
Következésképp, a hűséges zsidóknak ez a szövetség ’Krisztushoz vezető nevelőjük lett’
Mózesi Törvénynek az volt a célja, hogy az istenfélő zsidókat elvezesse Krisztushoz. Ezért amikor megalakult a keresztény gyülekezet, már nem volt további szerepe a ’nevelőnek’, vagyis a Törvénynek
Az a nap amikor imádatot mutathatnak be Istennek, vagy is gyülekezetbe járnak, az bármelyik nap lehet, amit az arra kijelőltek meghatároznak. Jézus halálának napja pedig évenként változik, ahogy az emberek születési napja sem egy napra esik minden évben.
Jézus kérte, hogy a haláláról emlékezzenek meg, amikor is minden évben ezen a napon összejönnek, és akiket elhivtak, azok fogyasztanak a Bórból és a Pászkából.
A Feltámadásáról, annak megemlékzeéséről Jézus nem rendelkezett.
A vasárnapot nem a tízparancsolat alapján ünnepeljük. A tízparancsolat azt mondja, hogy hat nap dolgozz, és végezd minden munkádat. A hetedik nap azonban az Örökkévaló, a te Istened szombatja. Ne végezz semmilyen munkát. Ez nem a vasárnapot jelenti, hanem a hetedik napot.
„A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. ” – Máté 28,1
„Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, a Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus testét. A hét első napján, korán reggel, napkeltekor, elmentek a sírbolthoz, és erről beszéltek egymás között: „Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról?” Ekkor felnéztek, és látták, hogy a kő el van hengerítve. Pedig az igen nagy volt." – Márk 16,1-4
A magyar vasárnap szó valószínűleg a vásárnap összetett szóból ered, jelentése a vásárok megtartásával kapcsolatos. Szent István király a kereszténység terjedésének elősegítése miatt a vásárok megtartását a templomba járással és a munka szüneteltetésével kapcsolta össze. "A vasárnap megtartásáról, hogy a munkának szünete legyen."
Utolsó, köszönöm
De mi van azzal a résszel, hogy Jézus maga mondja, hogy Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)?
A Mai angol fordítás (Today’s English Version) így adja vissza ezt az utolsó mondatot: „Nem azért jöttem, hogy eltöröljem őket, hanem hogy tanításaikat valóra váltsam.”
Jézus azért jött, hogy a próféták tanításait valóra váltsa, eljövetele biztosíték volt arra, hogy a paradicsom földi helyreállítására vonatkozó jövendölések valóra fognak válni.
Mit jelent a „betölteni” kifejezés?
szemléltetés:
Nem úgy teljesíti, vagyis tölti be a szerződést, hogy széttépi azt, hanem úgy, hogy befejezi az épületet.
Ehhez hasonlóan Jézus sem semmisítette meg, vagyis nem „tépte szét” a Törvényt, hanem betöltötte azt, azáltal hogy tökéletesen megtartotta. Amikor a Törvény, vagyis a „szerződés”, be lett töltve, többé már nem volt kötelező Isten népére nézve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!