Tapasztaltátok már?

#2 tartsd tiszteletben, hogy amit te érvnek gondolsz az ellenükben, az számukra elfogadhatatlan és még a hallgatása is sérti a vallásos hitüket.

Képzeld el ahogyan neked mondjuk odajönne egy sorozatgyilkos, és azt próbálná elmagyarázni - érvekkel - miért is lenne neki igaza abban, hogy a gyerekeidet fel kell darabolni. Ő is totál meg lenne győződve abban, hogy egy szem gyűlölködés nem volt benne és csak el akarta neked magyarázni hogy ő hogyan látja a világot és szerinte mi a helyes. Te végighallgatnád türelemmel?

Nem kell megértened hogy ők miért abban hisznek, csak elfogadni hogy ők abban hisznek. Nekem is érthetelen az aki a Bibliát szó szerint értelmezi, mikor egy történést évszázadok elmeséléseit követően írtak le, majd a sokadik fordítás az aminek a szó szerinti szövegéhez a mai világban is komolyan véve minden részét ragaszkodnak. De akkor is nekik fontos és nincs észért ami megváltoztatná, mert hisznek benne. Abban is hogy nem hallgathatják a te "észérveidet".

Nem feltétlenül. Több mindenben nem értek egyet velük, de beszélgetni szívesen beszélgetek velük, szoktam igerészekkel is érvelni, mit miért gondolom úgy, ahogy.

De tiszteletben tartom, hogy ők máshogy értelmezik, vagy máshogy hiszik.

Mert mivan ha mégis nekik van igazuk?

Szia

Elnézésedet kérem, de ez a megállapításod:"A gond csak ott van a 'mivan ha nekik van igazuk?' Kérdésben, hogy már akkor derülhet ki az egész ha már késő, haláluk után. Nem lennee ésszerűbb biztosra menni, és elhinni amit az eredeti írások írnak? Túl kockázatos a hitük." - nesze semmi fogd meg jól!

A Bibliát Isten az élő embernek írta, és bármit az élettel és halállal kapcsolatosan CSAK és kizárólag IstenSzavából tudhatunk meg. Ha meghal az ember, akkor nem működik többé az agya, tehát a halál után nicsen olyan:"...akkor derülhet ki az egész ha már késő, haláluk után." Mert az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak, és nincs több jutalmuk, mert teljesen elfelejtik őket. Mindazt, amit megtehetsz, tedd meg teljes erődből, mert a sírban, ahová mész, nincs munka, tervezés, ismeret vagy bölcsesség" Prédikátor 9:5,10

Egyesek azért vádolnak minket, mert visszamegyünk ada is, ahol elutasítottak. Te pedig azzal vádolsz minket, hogy elmegyünk, amikor nem értesz a tanúkkal egyet, vagy fordítva?

Szóval mindkét esetben Krisztus tanácsait szeretnénk követni, erőnktől, képességeinktől függően a legjobbat adva az embereknek. Hiszen azért megyünk, mert szeretjük az embertársainkat, ezt tanultuk Krisztustól, és jó lenne ha mindenki tudna arról, milyen fontos szerepet játszik Krisztus váltsága annakaz embernek az életében, akihez elmegyünk.

Ezt a mintát követjük: "Amely városba vagy faluba csak bementek, járjatok utána, ki méltó ott az üzenetre, és maradjatok nála, míg tovább nem mentek. Amikor beléptek a házba, üdvözöljétek a háznépet. Ha szívesen fogadnak titeket, szálljon rájuk a béke, de ha nem fogadnak szívesen, térjen vissza rátok a béke. Ha valahol nem fogadnak be titeket, és nem figyelnek a szavatokra, rázzátok le a port a lábatokról, amikor kimentek abból a házból vagy városból."

Milyenértelemben "rázzátok le a port a lábatokról"?

Krisztus idejében ez a gesztus azt jelképezte, hogy a tanítványok elhárítják magukról a felelősséget azért, amit ezek az emberek tapasztalnak majd Isten ítéletének a következményeként. Hasonló kifejezés fordul elő a Márk 6:11-ben és a Lukács 9:5-ben. Márk és Lukács hozzáteszi még a „bizonyítékul ellenük” kifejezést is. Pál és Barnabás megfogadta ezt a felszólítást a pizidiai Antiókiában :Cselekedetek 13:51, és amikor Pál Korintuszban is hasonlót tett, azaz megrázta a ruháit, hozzáfűzte: „Ti lesztek a felelősök a halálotokért. Én tiszta vagyok” Cselek. 18:6.