Vallásosból lett ateisták, nektek nincs lelkiismeretfurdalásotok?

Ők is kószívűség miatt jók. Az, hogy az egyénben ezt mi élteti, mindegy. Mindennek a gyökere isten. Minden a jó felé halad kozmikus szinten.

Az ilyen gondolat, mint isten, teljesen felesleges. Csupán egy eszköz, hogy olyan utakat találj, amivel elsajátíthatid önmagat, a világot.

Az egyház más. Az egy fertő. A rendszer része, mint negatív katalizátor.

Te saját amgadat vallod. Annyi vallás, ahány elme. A kollektív vallás illúzió és eltereli a figyelmet istenről, jóról, vagy akárhogy nevezhetjük. A cél a minden, a lehetőségekhezx jóhoz hű élet.

Mégis miért lenne lelkiismeret furdalásuk? Egy 2000 éves mesekönyv végett? ...

Az első vallás akkor alakult mikor az eső csaló találkozott az első hiszékennyel.

Aztán a sok agyoniskolázottból azóta is sajtolják ki a zsetont, hogy a Vatikánban arany trónon pöffeszkedhessenek.

Kedvencem a torinói lepel. :D Csókolgassák egy 30 fölötti nőtlen férfi lepedőjét... :D

Inkabb nekik legyen lelkiismeret furdalásuk, amiért kiskorodtól fogva vallasosnak neveltek.

Szerintem meg kéne hagyni a szabadságot a gyerekeknek és majd ők eldöntik, hogy miben szeretnének hinni, ha elég nagyok lesznek hozzá.

Egy kicsi, ártatlan gyerek bármit elhisz, amit a szülei mondanak neki. Én nem tartom normálisnak, hogy ezzel visszaélnek és a saját nézeteiket erőltetik rá a gyerekre.

Politika terén sem mossuk az agyukat már kiskoruktól kezdve, hanem majd ők eldöntik mikor kezdi el őket érdekelni a téma (már ha érdekli őket) és milyen oldalban találják meg magukat.

" És bár én a vallásra mondok nemet, nem rájuk, mégis úgy érzem, mintha ezzel nekik okoznék valami rosszat, ezért sokszor a kedvükért inkább vallásosként viselkedek. "

Na,nekem EKKOR lenne lelkiismeret furdalásom. Senki kedvéért nem játszom el a hívőt,szerintem az sokkal jobban fájna a szeretteimnek,ha becsapnám őket. Férjemnek így is rosszul esik a dolog persze,meg az egyik barátnőm is emlegette már,hogy hiányoznak neki a beszélgetéseink,mikor Istenről beszéltünk és elkezdtünk egy imafüzetet vezetni,stb...één nem érzem,hogy rosszat okoznék nekik ezzel,bár erre rájátszik az is,hogy ők maguk sem ezt éreztetik. Mindig el szokták mondani,hogy az az én érdekem lenne,ha hívő lennék,nem az övék.

Elsősorban azt kell tudomásul venni, hogy a hit és a vallás nem ugyanaz. A kettő teljes mértékben különbözik egymástól!

Általában a vallás azért vallás, mert tele van emberi rendelésekkel, ceremóniákkal, előírásokkal, szabályokkal, belső törvényekkel, amik nem Istentől erednek, hanem emberi dogmák azok. A vallásos emberek ezeknek a rendeleteknek akarnak megfelelni, hogy megnyugtassák a lelkiismeretüket, eltompítsák a bűntudatukat, mikozben a szívükben nincs meg az Élő és valóságos hit, az élő kapcsolat az élő Istennel!

Pedig Isten nem vallásokat akart, hanem egyenes, határozott, gerinces, tudatos hitet!

A hit pedig abban mutatkozik meg, ahogy bánsz az embertársaiddal! Ha nincs hited, de vallásos vagy, az csak a vallásodnak szól, nem pedig az élő Istennek. Nincs értelme a képmutatásnak, álszenteskedésnek stb. ha csak addig vagy jó, amig az istentiszteleten vagy, de kijöve onnan, máris az önző, büszke, kapzsi, irígy, szeretetlen stb. életedet folytatod tovább!

Isten szemében a vallás semmi, hanem a hitből való önzetlen szeretetből fakadó tettek és cselekedetek!!!

A hit és a vallás egy bizonyos szemszögből ugyanaz. Csak a hívők találták ki a kettő megkülönböztetését, mivel nem csak az ateistáknál, hanem egymásnál is különbnek hiszik magukat. Az adventista szekta pl. hiába hisz ugyanabban az istenben mint a katolikusok, különbnek (hívőnek) tartja magát. Valójában azonban az istenek létezéséte nincs semmiféle bizonyíték, így mindent, ami a valláshoz kötődik nagy valószínűséggel az emberek találták ki.

Üdv. Egy volt keresztény, most már ateista.