Mi különbség Keresztelő János keresztelése és a Máté28:19,20 Krisztus szerinti keresztelés között?
Ez miatt vetődött fel a kérdés:
"Mikor Szent János megkeresztelte Jézust, még szó sem volt a kereszthaláláról. Akkor miért keresztség a keresztelő, miért nem vízbemártás?"
Akkor még nem így hívták. Valami olyasminek hívták, hogy... fogadalom, vagy nagy áldás.
A lényeg, hogy rituálé szerű legyen, hogy az emberbe mélyen benn maradjon s nagy része legyen, ami löki az istenszolgálat felé.
Keresztelő János vagy szó szerint fordítva Bemerítő János keresztsége (bemerítése) egy Messiás váró bűnbánati szertartás volt, amely annyiban és oly módon meg is bocsájtotta a bűnöket (Mk 1,4), ahogy egy átlagos ószövetségi bűnbánati szertartás is tette volna.
A krisztusi keresztség, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében történő keresztség az Atya szeretetét, Krisztus új életét, és a Szentlélek erejét adja, tehát egy radikális változást eredményez az emberben, ami persze csak a hit által lesz ténylegesen hatékony. A János-féle keresztség természetesen nem pótolja a krisztusi keresztséget. (ApCsel 19,1-6)
A keresztségnek tulajdonképpen semmi köze a kereszt szóhoz, ez csak a magyar nyelvben alakult így. Őseink annak idején azért nevezték el eképpen, mert a papok szokásosan kereszt alakban öntötték le a megkeresztelkedőt, vagyis úgymond megkeresztelték őket.
@ "Akkor miért keresztség a keresztelő, miért nem vízbemártás?"
Tulajdonképpen mindenki mindent úgy nevez, ahogy akar. A szakrális mosakodásnak azonban célszerű volt más nevet adni, hiszen mégsem egy közönséges vízbemártásról van szó. A magyar keresztelni szó annyiban is szerencsés, hogy így utalás történik arra keresztre, amely a vízbemártó szertartás bűntisztító erejét adja, hiszen aki megkeresztelkedik tulajdonképpen Krisztus kereszt halálára keresztelkedik meg.
"Vagy nem tudjátok, hogy mindnyájan, akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusra, az ő halálára keresztelkedtünk meg? Eltemettek tehát vele együtt a halálba a keresztség által, hogy amint az Atya dicsősége feltámasztotta Krisztust a halottak közül, éppúgy mi is új életben járjunk. Ha ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, úgy majd a feltámadásában is egy leszünk vele. Hisz tudjuk: a régi embert bennünk azért feszítették meg vele együtt, hogy a bűn teste elpusztuljon, s ne szolgáljunk többé a bűnnek. Mert aki meghalt, az felszabadult a bűn alól." (Róm 6,3-7)
A két keresztelésnek egymáshoz szinte semmi köze sincs egymáshoz!
A Bemerítő (Baptista) János keresztsége egy bűnbánó keresztség. Aki megbánta a bűneit, az a vízbe merítkezve megtisztul a bűneitől. Ezt lehetett akár naponta is végezni, vagy havonta, vagy évente megismételni, mivel ez egy bűnbánati keresztség volt. Nem véletlenül tiltakozott János, hogy Jézust ebben a keresztségben részesítse, mivel János tudta, hogy Jézus bűntelen és nincs bűne amitől meg kellett volna tisztulnia.
A Jézusi keresztség pedig elköteleződés, beoltódás Krisztus titokzatos testébe. Egyszerűbben megfogalmazva beiratkozás egy "iskolába". Ezt nem kell és nem is szükséges naponta, hetente, évente megismételni (attól függően, hogy ki milyen bűnbe esett) , mint a Jánosi keresztséget.
Ez a zsidóknál korábban a körülmetélés volt, ami a hasonló a mai kereszteléssel, mert mind a kettő azt jelenti, hogy elköteleződnek, "beiratkozást" jelent.
"Én, Jézus, mindenkit szeretek. Függetlenül attól, hogy megkeresztelték vagy sem. Engem viszont csak az szeret, aki kívánságaimat igyekszik teljesíteni úgy, ahogy erre képes. Nekem, Jézusnak pedig, mint tudod, van egy olyan kijelentésem, hogy az, aki hisz Bennem és megkeresztelkedik, üdvözül! Aki nem hisz, az elkárhozik.
A kárhozat kikerülésének feltétlen feltétele az, hogy higgyetek Bennem. Aki még nem hallott Rólam, az bizonyos értelemben tudatlanul is hisz Bennem, ha azt teszi, amit a természete, szíve diktál, mert Én, Jézus, csak azt tanítottam és éltem elétek, ami az emberi természethez lényegileg hozzátartozik.
Bár új parancsnak mondottam az Általam elmondott és megélt szeretet-parancsot, de ezt inkább mondhattam volna elfelejtett parancsnak is. Ez az elfelejtett szeretetparancs csak azokat kötelezi, akik tudnak róla. Aki nem tud erről, azt a jó szándéka mellett menti a tudatlansága, tehát így üdvözülhet. Az ilyenekről mondjátok, hogy vágykeresztségben élnek. Ez tartalmában semmivel sem kisebb, mint a vér-, vagy a vízkeresztség.
A vízkeresztség szertartása nem tartozik az emberi természet lényegéhez. Ezért ez nem is lehet az üdvösség feltétlen feltétele. Ha nem tartozol Isten választott népéhez, és tudod, hogy külső jele is kell legyen a Hozzám tartozásnak, akkor meg kell keresztelkedned, ha üdvözülni akarsz. Nem magáért a szertartásért, hisz” a választott nép fiai ma is más szertartással, külső jellel kapcsolják magukat Istenhez, s az apostolaim sem a keresztség szertartása által kapcsolódtak Hozzám, hanem a külső jel (körülmetélés) vállalása mellett, tanításom elfogadása, tehát szeretetük révén.
Csak az szeret Engem, aki teljesíti kívánságomat. Nekem pedig egyértelmű kívánságom az, hogy külső jele is legyen a belső tartalomnak, vagyis annak, hogy valaki hisz Bennem. " Jézus; A HANG - könyv 3312
Keresztelő baptizo bemerito
És van a Lélek általi keresztség...víz és lélek általi "újjászületés"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!