Mi a különbség a katolikus és a református vallásban?

Alapvetően az a különbség, hogy a Katolikus Egyház (KEÖ a Bibliát kiegészíti (sőt sok esetben felcseréli) hagyományokkal, és ez utóbbiakat úgy kezeli - még akkor is, ha ezek nem mindegyikére van Igei bizonyíték - mint Istentől jövő tanítást. Sőt, ha a SzentÍrás és a "Szent"-hagyomány egymással ütközik, akkor a hagyományt választják. Azonkívül a KE bőséges Mária-kultuszt és védőszentek tanát végez, és vallja a purgatóriumot is (mindezek szögesen ellentétesek a Bibliával). Valamint bőségesen végzi a különböző kegytárgyak használatát (ez is ellentétes a Bibliával).

----------------

A Református Egyház (RE) már sokkal jobban figyeli és követi a SzentÍrást (igaz, nem mindenben).

A KE-zal ellentétben nem használ kegytárgyakat, nincs Mária-kultusz, se védőszentek tana.

Ja, és purgatórium-tanítás sincs.

Kikerestem neked, tessék:

[link]

[link]

A katolicizmus felvette magába a tradicionális elemeket, ezért volt olyan ragyogó és az egyetemes metafizikai tradícióval együttélő a IX. - századtól, ezért tudott a skolasztikára épülően olyan ragyogó művészetet létrehozni, mint a gótikus katedrálisok, vagy az egyházatyák, a skolasztikusok tanításai/írásai. A reformáció szétdúlta ezt a rendszert - hogy ma ilyen erővel tudnak fellépni ellene más hitek, az ennek a káros bomlasztó hatásnak tulajdonható. A vissza az őskeresztényekhez felkiáltással egy antitradícionális bomlasztó hatást fejtett ki. Az első évszázadokban sajnos sok mindent félreértettek még- ahhoz a félrerértésekhez nyúlt vissza. A sötét Kálvin a predesztinnációs tanával a meggyengített kereszténységből az utolsó realizációs elemet is kiirtotta (ezt egyébként azóta a refik már nem fogadják el). Miként lehet Krisztus követését megvalósítani? Nem a másik szidásával, nem a "nincs megírva a Bibliában" mániákus szajkózásával- mert elég sok mindent kell tenni egy ember szellemi életében az emelkedésért, ami nincs megírva - sehol sem, nem hogy a Bibliában. A katolikusoknak Újszövetség, az egyházatyák, a skolasztikusok olvasása, Meister Eckhart és a misztikusok, és segédkönyv Kempis Tamás Krisztus követése.

[link]

A szertartásban nagy különbség: az Eucharisztia egy jelenlétben való megvalósítási folyamat része, Krisztus valóságos teste és elevenítő vére - a ref.nél egy emlékezés a múltra. Óriási a különbség.

Valamit jelenlétben valóban tenni, vagy emlékezgetni.

Szia!

A Római katolikus vallás gyakorlatilag a IV. századtól létezik, amikor a kereszténység államvallássá lett. Nagyon sok mindent megváltoztattak az eredeti bibliai tanításokhoz képest és ez ellen léptek fel a reformátorok.

Mivel Luther - az evangélikus felekezet megalapítója - azelőtt búzgó katolikus volt, így nem szakított olyan radikálisan a római istentiszteleti formákkal, mint a legtöbb később reformátor, például Kálvin, aki a református egyház megalapítója volt.

Luther alapelve az volt, hogy az egyházban minden szabad, ami nem ellenkezik az evangéliummal. Így - bár a latin helyett áttértek a nép nyelvére - templomaikban továbbra is megtalálható az oltár, a kereszt, a papi ruhák, a gyertyák, a keresztvetés, amelyeket a legtöbb protestáns egyház - köztük a református - is elvetett, mint túl katolikus dolgokat. Az evangélikusok azonban úgy vélik, hogy a liturgiának ezek a formái nem követelmények, mégis értékesek, részint a szépségük folytán, részint azzal, hogy általuk részesedünk a megelőző korok hívő keresztény családjainak a vallásos tapasztalatában. A magyarországi evangélikus templomokban is találunk tehát Jézus Krisztust, vagy bibliai személyeket és történeteket kiábrázoló oltárképeket. Ezeknek a templomba bevitelét a reformátusok nem helyeselik.

Ha nem is olyan nyomatékkal, mint a Római egyház, az evangélikusok is azt tartják, hogy a kereszteletlenül elhalt kisdedek nem üdvözülhetnek. Ezért ők is megengedik az un. szükségkeresztséget, ilyen a reformátusoknál nincs.

Az úrvacsorával kapcsolatosan Luther arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi bűnért a teljes elégtétel már meghozatott a mi Urunk keresztre feszítésével, így a római tanítás a miséről és az áldozatokról értelmetlenné vált számára. Az Úrvacsora az evangélikus tanítás szerint a hívők találkozása az élő Istennel, aki valóságosan jelen van: a megszentelt kenyér és a bor Krisztus valódi teste és valódi vére, jóllehet a kenyérben és a borban semmiféle fizikai változás nem történik. A kenyér alatt náluk ostya értendő.

A reformátusok nem fogadták el Luther tanítását, hogy Krisztus teste és vére valósággal jelen van az Úrvacsorai jegyekben, szerintük, ha Krisztus egyszer az ő igéjében és Szentlelkében velük van, az igazi hitnek semmi szüksége nincs arra, hogy őt még testileg, szájjal ehetően is magához vegye. Jézus szava: "ez az én testem" szerintük egyszerű jelképes beszéd, amivel az Úr, mint minden keleti ember, sokszor élt tanításai során.

Hát röviden ennyi jutott eszembe...

Üdv. Péter

"Nagyon sok mindent megváltoztattak az eredeti bibliai tanításokhoz képest és ez ellen léptek fel a reformátorok."

Egész pontosan mit is változtattak meg a katolikusok? Az nem véletlenül a református volt a Sola scripturával (ami nem mellesleg az apostolok idejében eretnekségnek számított)?

Ne legyünk már ennyire elutasítóak. Tudom, manapság divat lett utálni dolgokat, de ne kezeljünk előítéleteket tényekként, főleg, ha az illető utána sem járt a dolgoknak, csak papagáj módjára szajkózza a már unalmassá vált közhelyeket.