Bűnnek számít, ha egy keresztény férfi női ruhákban jár?

Mostanában tényleg elég unalmas kerdések vannak, még jó hogy legalább te foglalkozol ilyesmivel. Szerintem Istent nem érdekli ki mit vesz fel, az meg csak az emberek kitalációja, hogy mi a férfias vagy a nőies.

Nem, nem számít bűnnek. Viszont lejáratja magát, és nevetségessé teszi magát.

Mostanában gyakran jut eszembe Karinthy, ő is írt arról, hogy néha szeretne női ruhákat hordani. Az ő idejében valóban sokkal unalmasabb volt a férfi viselet a nőihez képest. És az jutott eszembe, hogy Freudnak meg volt ez a péniszirigység elmélete, és végülis arra jutottam, hogy ez hasonló az ilyen ártatlan, gyerekes irígységhez, hogy de neki miért ha nekem nem. Ez van a férfiaknál, hogy a női ruhák finomabbak, színesebbek, érdekesebbek, és miért kellene egy férfinak mindig durvábbnak és erősebbnek lenni, miért ne élhetné meg a gyengédebb oldalát, ha egyszer az is az ő része. Számomra pl. ilyen az éneklés, azzal elkerülhetetlenül felfedi az ember az érzékenyebb részét. Csodálkoztam is mindig, hogy miért nem tartják ezt nőies viselkedésnek. Nálunk a családban a férfiak nem énekeltek, esetleg nótáztak ha sokat ittak. Szerintem kevesen merik felfedni a gyengédebbik énjüket, nálunk még a nőkre sem volt jellemző. Mintha szégyellni való lenne, hogy az embernek vannak érzelmei. Pedig jobban járnánk ha meg mernénk mutatni egymásnak, hogy mikor mi zajlik bennünk. Ha az öltözködéssel, akkor azzal, mindegy lenne mivel, de ezt tudnunk kellene fogadni. Mert minél jobban megnyilik valaki, annál sérülékenyebbé válik, és ha ilyenkor sérül, akkor még több dolgot magába zár. Pedig semmi rossz nincs abban, ha egy férfi ki akarja festeni a körmét vagy harisnyát húzni, mint ahogy az is érthető, hogy a nők megpróbálnak állva pisilni. Ezek szerintem hasonló indittatásból jönnek, egyrészt egy természetes kíváncsiságból, másrészt azért mert valahol mindenki érzi, hogy sem a nemünk, sem a többi ember elvárásai nem határolhatnak le ennyire egy embert.

Az se bűn ha a nők nadrágban járnak.

Szerintem se bűn,csak hülyeség. Nagynéném még a terhességem alatt hozott innen-onnan babaruhákat,már rég biztos volt a baba neme és ő adta a lila,virágmintás harisnyanadrágot és meg volt sértődve,hogy visszaadtam neki,mert én nem akartam a fiamra ráadni. Azt mondogatta,hogy nem kell benne utcára kimennie,itthonra jó lesz,de a férjem sem vesz fel rózsaszín virágokkal kimintázott gatyát,csak mert itthon van. Lehet most ezért hüppögni meg lepontozgatni,de úgy gondolom,hogy véleménye mindenkinek lehet.