Az "Ószövetség" szerint kb.215 évet voltak Egyiptomban Jákób leszármazottjai a Kivonulásig. A 70 fős család, hogy tudott ennyi év alatt 2-3 milliós főre szaporódni?

Előfordulhattak vegyes házasságok is.

A rabszolgamunka nem arra utal, hogy ténylegesen rabszolgák voltak, attól még kaptak rendes ellátást. Megtalálták egy piramisépítő munkás holttestét, és a vizsgálatok megmutatták rajta, hogy gondos egészségügyi ellátásban részesült.

Az első nemzedékeknek nem kellett keményen dolgozniuk. A vegyesházasságot nem lehet kizárni, az akkor megengedett volt számukra. Már József feleségéről sem írnak. A gyermekként sokat látott testvér, unokatestvér iránt nincs szerelem, és nem is kívánják egymást szexuálisan. Egy ilyen házasságból nem születne gyerek.

Már bocsi, kérdezõ, de ha bibliai tárgyról beszélsz, nem árt valamennyire ismerni a szöveget.

Ez esetben azt, hogy Básán földjén éltek, ahova még József telepítette õket, azért, mert az volt a legtermékenyebb.

A kivonuláskor állataikat 9s magukkal vitték, tehát voltak nekik, azok pedig legeltek, nem kellett érte fizetni.

Bár arról nem ír a Biblia, de valszeg idõközben megtanultak gabonát termeszteni is, másképp hogy készítettek v0lna tésztát?

Amit maguk termeltek, az meg szintén ingyen volt.

Ja, hogy a rabszolgamunka mellett hogy volt erre idejük? Úgy, hogy azt a férfiak végezték, a legeltetés, gabonatermesztés mint házi munkák, az asszonyokra maradtak. Ez nem annyira meglepõ, ha tudod a korábbiakból, hogy amikor Ábrahám szolgája Rebekát (aki Izsák felesége lett) találta, a kislány épp legeltetett (3 évesen!) és késõbb ugyanígy ismerte meg Jákob Ráhelt (õ nagyobbacska volt).

Szóval valszeg nem szorultak gyesre, gyedre. Ami egyébként a rabszolgák bérét illeti, az csak annyi volt, hogy, ha elég szorgalmasan dolgoztak, nem verték õket. ( Ez kiderül a Nagy Sándorral kapcsolatos történetbõl is, akár igaz az, akár csak legenda.

"testvérek és féltestvérek, és elsőfokú unokatestvérek maguk között házasodtak"

Nem szükségszerû, sõt, nem is valószínû.

Egyrészt a háznép nem volt vérrokon, másrészt másodunokatesók között már nem volt tilos és azt a genetika, bár nem támogatja, de nem is tartja annyira veszélyesnek, mint a közelebbieket.

Sziasztok,

Szeretnék néhány pontosítást tenni az eddig leírtakkal kapcsolatosan. A 430 év a Bibliában két helyen jelenik meg:

"Izráel fiai négyszázharminc esztendeig laktak Egyiptomban. A négyszázharmincadik esztendő végén, éppen ezen a napon vonult ki az Úr egész serege Egyiptomból."

(II.Móz. 12:40)

"Ezt pedig így értem: azt a szövetséget, amelyet korábban megerősített Isten, a négyszázharminc esztendő múlva keletkezett törvény nem teszi érvénytelenné, vagyis ez nem törli el az ígéretet."

(Gal. 3:17)

Pál apostol szerint szerint 430 év telt el az Ábrahámnak adott ígérettől a törvényadásig (kivonulásig).

Ebből az effektív Egyiptomban töltött idő a nemzetségtáblák alapján valóban kb. 215 év lehetett.

Üdv. Péter

Néhány pontosítás: az a 70 fő a család volt. Ehhez még hozzájöttek a szolgák, azok családja, ilyesmik... Szóval minimum 2-300 fő.

Aztán persze a vegyesházasságok... József idején valószínűleg igen jó partinak számítottak, ergo nem okozott gondot kívülről szerezni házastársat. És ugye a Bibliában is az áll, hogy azért lett belőlük rabszolga, mert a fáraó ízléséhez képest túlzottan elszaporodtak... Azaz a termékenységgel nem volt gond.

És a kivonulás 600000 férfija (és a családjaik)... Egyrészt mint már említettem, azért rendesen szaporodtak. Másrészt nem zárható ki, hogy az egyiptomi házastársak családja is csatlakozott a zsidókhoz. Mint ahogy az semb hogy más népeket is maguk közé számítottak (Mózes felesége pl. midianita volt), ezek velük együtt hagyták el Egyiptomot.

És végül az Írás sehol sem mondja, hogy a kivonuló 600000 család mindegyike Jákób egyenesági leszármazottja lett volna. Csak annyit, hogy Jákób utódainak vezetésével 600000 férfi hagyta el családostul Egyiptomot. Ezek egy része lehetett éppen a héberekhez csatlakozott egyiptomi vagy más nép tagja is -a Sínai hegy előtt nincs értelme egységes zsidóságról beszélni; utána pedig azok tartoztak bele, akikkel a Szövetség megköttetett -függetlenül attól, hogy éppen annak idején melyik népcsoportba születtek.

Alex, mint többnyire, több mindenben igazad van, de van ami további pontosításra szorul.

"az a 70 fő a család volt. Ehhez még hozzájöttek a szolgák, azok családja, ilyesmik... " - így igaz.

"a vegyesházasságok." - bizonyára voltak, de nem volt jellemzõ, bölcseink ( a Talmudi rabbik) szerint jòzsef felesége valójában egyiptomba származott izraelita nõ volt, ha másképp nem, legalább anyai ágon, ami ugye halachikusan izraelita. (Eben az idõben m+eg Izrael és izraelita, zsidó csak az asszír hódítás (ie. 722) után, mert az, hogy zsidó, Juda nev+ebõl származik.)

"És a kivonulás 600000 férfija (és a családjaik)... ... hogy más népeket is maguk közé számítottak"

Nem, a 600000 férfi kizárólag Izrael, a "más népek" nincsenek benne:

"És vonultak Izrael fiai Rámszészből Szukkószba, mintegy hatszázezer gyalogos, a férfiak a gyermekeken kívül. De sok zagyva nép is ment fel velük," (2Móz 12:37-38)

Vagyis a "sok zagyva nép" (más fordításokban gyülevész) nincs benne a 600000-ben.

A midianiták nem voltak velük, pl Mózest nem sokkal a Kinyilatkoztatás elõtt meglátogatta apósa, Jitro, tehátaddig nem volt ott.

"az Írás sehol sem mondja, hogy a kivonuló 600000 család mindegyike Jákób egyenesági leszármazottja"

De, mondja, lásd az idézetet. "... Izrael fiai Rámszészből Szukkószba, mintegy hatszázezer ..." (Izrael=Jákób)