Jèzus földönlètekor, lètezett a katolikus vallás?

Nem.

Az éberség alábbhagyása a keresztények körében a hitehagyott keresztényeket arra ösztönözte, hogy jól kiépített szervezetbe tömörüljenek. Figyelmük nem Krisztus eljövendő paruziájára vagy jelenlétére irányult, hanem híveik feletti, és ha lehet, az egész világ feletti uralkodásra.

The New Encyclopoedia Britannica ezt mondja: „A paruzia [szemmel látható] késése miatt a korai egyházban kezdett alábbhagyni a várakozás Krisztus azonnali visszatérésével kapcsolatban. Ebben a ’deeszkatológikus’ folyamatban [amikor a „végső dolgokra” vonatkozó tanítás elhalványult], az intézményes egyház lépett egyre inkább Isten várt Királysága helyébe. Ahogy csökkent a Krisztus jelenlétére való várakozás, olyan mértékben erősödött meg a katolikus egyház hierarchikus intézménye.”

Ágoston volt az, aki végérvényesen szakított Jézus Krisztus ezeréves uralmának Szentíráson alapuló reménységével, azzal a reménységgel, amelynek értelmében Krisztus helyreállítja a földön a Paradicsomot

A The Catholic Encyclopoedia elismeri: „Szent Ágoston végül is azt a meggyőződést vallotta, hogy nem lesz millenium. Az emberiség 6000 éves uralma után következő ezeréves szombatnap maga az örök élet, vagy más szavakkal, az ezres szám itt magát a tökéletességet akarja jelezni.” Az Encyclopoedia Britannica Macropaedia-ban (1977) hozzáfűzi: „[Ágoston] számára a millenium az a szellemi állapot, amelybe az egyház pünkösdkor egyetemlegesen belépett . . . Nem várható a történelem során semmilyen közvetlen természetfeletti beavatkozás.”

A katolikusok számára ezzel az az ima, hogy „jöjjön el a te országod a Földön is, teljesen értelmét vesztette.

A The Theological Dictionary of the New Testament erről tájékoztat: „Platón metafizikája [filozófiája], valamint a sztoikusok etikája hatására a keresztény apologéták [a második és harmadik századi „egyházatyák”] nem sokat foglalkoznak az Isten Királysága fogalmával. Amennyiben egyáltalán van eszkatológiájuk [a világ sorsával és elmúlásának problémájával foglalkozó tantételük], azt az egyéni keresztények tökéletességének a gondolata uralja . . . A halhatatlanság, az örök élet és az ismeret görög fogalmai fontosabbak számukra, mint [az Isten Királyságával kapcsolatos] bibliai felfogás . . . Hasonlóképpen Origenésznél [i. sz. 185—254 körül], . . . szinte egyáltalán nem jut hely az Isten királyságáról szóló bibliai üzenet számára.”

A M’Clintock and Strong’s Cyclopaedia így ír erről: „Az egyszerű evangéliumot meghamisították; ünnepélyes rítusokat és szertartásokat vezettek be; a kereszténység tanítóit világi tisztelettel vették körül és gazdag jövedelmet juttattak számukra, Krisztus királysága így nagymértékben átalakult e világ királyságává” (2. kötet, 488. oldal).

19%-os, te olvastál bármit is Szent Ágostontól...? Csak úgy kérdezem. (Mert nem úgy tűnik.)

A kérdésre válaszolva: Az egyetemes egyház létezett-e Jézus idejében? Mivel Ő maga választotta ki az apostolokat, majd elküldte őket, hogy tegyenek tanítvánnyá minden népet, ezért igen. Az üdvösség minden népnek meg lett hirdetve, ezáltal lett az egyház kathólikos = egyetemes. Továbbá az egyetemesség azt is jelenti (az I. niceai zsinat megfogalmazásában), hogy teljesen birtokolni a hit teljességét. Ezt kik birtokolták volna jobban, mint Jézus közvetlen apostolai?

#6

Én úgy tudtam, hogy I. Theodosius császár tette államvallássá a kereszténységet (Kr.u. 380), de lehet én vagyok a hülye történelemből és nem te.

Jézus nem kereszténységet, vagy keresztény vallást alapitott, hanem az eredeti imádatot állitotta helyre.

Vallamit csak vallani, vagy élni is, nem ugyan az.

Egyetemes pedig nem lehet, mivel Isten királysága, nem lehet része Sátán világának, igy hatalommal biró sem lehet.

Valamint Jézus messiási királysága nem Földi, hanem égi. Isten mindig is az égből vezette, irányitotta az ember életét. Hogy voltak emberi kinevezések, az tény, de nekik mindenben alkalmazkodniuk kellett Isten szavaihoz, és nekik maguknak példával járva kellett élniük. Ellenben ellettek távolitva a posztjukból.

"Az üdvösség minden népnek meg lett hirdetve,"

Nem az üdvösséget kell hirdetni, hanem Isten messiási királyságát, mint ami egyedüli megoldása az emberiség problémáinak. Az tény, hogy akik támogatják ezt, azok "üdvösségben", más szóval megmentésben részesülhetnek.

Az egyházak a Földi részét teljesen elvetették Isten akaratának, és azt állitják, hogy minden ember az égbe jut a halála után, ha "jó ember volt". Ezzel akarva-akaratlanul is arra céloznak, hogy Isten az eredeti Földre vonatkozó szándékát, nem tudja megvalósitani.

Jézus ellenben arra tanitotta imádkozni a Követőit, hogy imádkozzanak Isten akaratáért a Földi elrendezésben is.

Ezzel olyan hiedelmet támogatnak, mint a test halálát túl éli a "lélek", és megy a mennybe, vagy a tüzes pokolba.

Az ördög már a kezdetben is elhintett egy ilyen kifejezést, amikor azt állitotta Ádáméknak, hogy ha engedetlenek lesznek nem halnak meg, hanem olyanok lesznek mint Isten, nem csak tudásban, de életformában is.

"Nem az üdvösséget kell hirdetni, hanem Isten messiási királyságát"

Ez a kijelentés igen érdekes annak fényében, hogy az apostolok az Evangéliumot, magyarul az Örömhírt hirdették minden népnek. Mi az Örömhír? Az, hogy Krisztus megváltott minket bűneinkből, hogy Krisztus a mi üdvösségünk. Szerintem teljesen jól írta #5-ös hozzászóló.